Maradjunk együtt?

"Úgy érzi, ellenőrzöm, korlátozom"

Miért, nem ez történik/történne?

Ha úgy érzed, hogy benned elfogyott a bizalom és nincs esély rá, hogy visszatérjen, akkor engedd el, folytassátok külön. Amit leírtál, kevésbé a feleségedről, jobban a saját önértékelésedről szól.

Jelenleg egy játszmában vagytok, a "ki a hibás?" felelősségtologatása.

Mindketten üljetek le és gondoljátok végig, hogy a kapcsolat mellett vagy ellene van több érzelem, érv. Amíg megpróbáljátok alá-fölérendeltségi viszonyba átnyomni, addig csak lefelé megy a spirál.

Ja értem. Akkor a randikra nincs gond.

és mit mondott, miért lépett félre?

"Akkor tényleg azt kellene, hogy hagyom és nem ellenőrzöm?

És ha megint megteszi?"

Azt magadban kell eldönteni, hogy meg tudsz-e bízni benne. Ha nem, akkor ne erőltesd tovább.

A kiváltó okot próbáltad feltárni, vagy letudtad annyival, hogy "valami női hormon"?

A kapcsolat idővel változik, a felek is változnak. Ha erre nincs kellő figyelem és idő fordítva (mélyebb lelki történések), akkor ilyen helyzet áll elő.

Falhoz állítós kérdések hangzottak csak el az eset után, vagy értőn figyelőek is?

Egy párkapcsolatot csak úgy lehet fenntartani, ha mindkét fél tesz érte hogy az jó legyen. Nálatok is mindkét félnek tennie kellene érte hogy helyreálljon a bizalom.

Csak az a kérdés, hogy kit mennyire irányít az egója. Ki mennyit képes engedni az elvárásaiból, hogy a másik is komfortosan érezze magát a kapcsolatban?

Ha már mindkét felet csak az egója vezérli, nincs már meg a MI érzése, inkább már mindkét fél az ÉN-el van elfoglalva, akkor nem sok esélyt látok a kapcsolat rendezésére.

Kérdés hogy vannak e még közös célok (a hitel kifizetésén kívül), vagy inkább már mindkét fél építgetné a saját kis külön életét, most hogy nagyobbak már a gyerekek.

Sok ilyen házasság van ahol csak addig van összetartás amíg a gyerek körüli teendők igénylik azt. Aztán amikor nagyobbak a gyerekek, már mindkét fél a saját dolgával törődik és csak lakótársi szinten élnek egymás mellett (addig amíg nem jön képbe egy harmadik fél).

Nálad egyébként úgy látom, hogy annyira elveszett a bizalom, hogy még munkába se engednéd a feleséged, annyira nem bízol benne (vagy mindig le kellene jelentkeznie). Hosszú távon nem lehet így élni, ezt te is beláthatod.

Ha nem tudok kiegyezni, akkor az patthelyzet. Ilyenkor szoktak válni az emberek...