Mi volt a legelső gondolatotok, amikor először megláttátok a feleségeteket/férjeteket?

Jött velem szemben az utcán a maga közel 2 méterével, bőrkabátban, hosszú hajjal és szakállal. Első gondolatom csak annyi volt: Jézusom, hozzám ne szóljon, marha ijesztő :D

Lassan 8 éve boldogítjuk egymást.

Állásinterjura mentem.1,5 orát késett,mert beállt a nullás..fél oránként értesitettek,hogy mindjárt megérkezik.Már majdnem ott voltam,hogy felállok és hazamegyek,de nagyon tetszett a melo...

Még nem láttam,de az elsö gondolatom az volt,hogy akire ennyit kell várni,az nem lehet egyszerü ember...én meg amugyis utálok várni,akarok én egyáltalán itt dolgozni?

Aztán végre megérkezett.Ahogy belépett a tárgyaloba megfagyott köztünk a levegö és alig birtunk megszolalni.Csak bámultuk egymást.Arra gondoltam,hogy tökmindegy mi lesz belöle de ez a pasi kell nekem.Be se mutatkoztunk.Majd bocsánatkérés gyanánt a sok késésért, átnyujtotta a kedvenc csokimat...Ö lett a fönököm.

9 honapig kerülgettük egymást,mert mindketten jegyben jártunk,emiatt egyikünk sem mert nyitni a másik felé,meg csak a fönököm volt én meg uj a cégnél és nem tudtuk hogy kezeljük a helyzetet.

Majd egy céges buli alkalmával hazakisért és a kocsiban egymásnak estünk.Még aznap este megkérte a kezem és két honapon belül házasok is voltunk.

Ennek már 10 éve...

"Hű de hülyén néz ki, két méter magas, vékony mint egy bot, hosszú nyak, előreugró fej. De gáz. És milyen fölényes dumája van."

Azóta eltelt 10 év, 8 éve volt az esküvőnk és született 3 csodálatos, csillagszemű gyerekünk. :) :)

Első gondolat, hogy remélem bejött a kamu és nem néznek hülyének.

Ugyanis egy 2-3 napos alvásmentes házi és afteres és topartos buli után otthagyott szo nélkül az akkori párom.

Azt sem tudtam melyik városban vagyok, lé nem volt nálam, telo lemerülve, komolyan mondom, szinte a nap utja szerint kezdtem keresni egy autoutat és stoppolni talán a helyes irányba

Felvett két srác hogy ne égjek be hogy kerültem oda stb, összevissza kamuztam, mintha csak egy átlagos nap lenne..

Elkezdtek röhögni, hogy jo mese volt, csak épp ismerik a barátom is, engem is.

És az egyik srác (a sofőr) nem hazafelé vitt, hanem topartozni mert neki épp jönnek a haverjai, menjek én is.

Leoltottam mindenhogyan, igy nem tudom hanyadik napi nem alvás után, mondhatnám igy elrabolva, megmondtam hogy 40 fokban sem megyek velük, inkabb felforrok a kocsiban.

Aztán mindig leoltottam maximumon.

De soha nem adta fel :)

Azóta velünk az utódja is :)

Ez a haj szörnyű, és még raccsol is... szegény.

Nem éreztem semmit, mindketten kapcsolatban voltunk, fel sem merült, hogy férfiként/nőként tekintsünk egymásra. Kb. egy-másfél évre rá "előugrott a semmiből" egy bulin, és megkérdezte, hogy mikor megyünk randizni. Ennek lassan 9 éve. :)

Milyen magas. Kár, hogy nincs szakálla...

Azóta már van szakálla ;)