Mi volt a legelső gondolatotok, amikor először megláttátok a feleségeteket/férjeteket?

Első munkanapom volt egy új helyen, bemutattak a kollégáknak. Nagyon szimpatikus volt, de igencsak meglepődtem volna, ha valaki ott megjósolja, hogy ő lesz a férjem.

Másik férfival éltem együtt akkor, a szimpátián kívül nem éreztem semmit még.

Amikor megláttam az exem elvigyorogtuk magunkat mindketten. Ő erőltette a randit nekem nem sok kedvem volt hozzá. 1 hónapra rá beleszerettem, de 2 év múlva megcsalás miatt szétmentünk. Pedig szavakkal, gondolatokkal, evilági dolgokkal nem írható le az a kapcsolat annyira győnyörű volt. Ismerösi, vadidegeni körben sem találtunk/tam a miénkhez hasonlót.

Azóta is eszembe jut mindennap az örök lérdes, hogy: "miért?"

"De hisz én nem is szeretem a szõkéket!" :D

Lassan 4 éve vagyunk együtt és tervben van az eljegyzés.

19/L

Dolgoztam màr majdnem zàrtam mikor bejött az unokatesòjàval. .. gondolat:"elmentek a p*ba!s*gf**ek! Vàrnak a baràtnőim bulizni! Nah hùzzatok nagyon gyorsan haza!mert a főnököm nem enged haza amìg ti itt vagytok"mondtam nekik figyu latom tùristàk vagytok, ha bulizni akartok tudok egy jobb helyet, de ameddig itt vagyytok nem mehetünk..zàràs utàn mentünk együtt

6 èv 2 gyerek

ugyan nem régóta vagyunk együtt, de az első gondolatom az volt, hogy: istenem, azok a szemek.. miért kell egy helyes pofijú pasinak ennyire bunkónak lennie? de minek gondolkodom, úgysincs nála esélyem...

azóta kiderült, hogy az első találkozásunkkor csak nagyon rossz napja volt, és esélyem is volt nála :)