Mit tennétek ebben a helyzetben? Féltékeny vagyok

Féltékeny vagy az biztos. Okkal vagy ok nélkül ez nem biztos. Egy ilyen nem biztos dolog miatt feladni a kapcsolatotokat pedig nem érdemes. Ha nyugodtan negedi hogy beleolvass a beszélgetésükbe, akkor nincs baj. Az hogy olyanokról is szó esik ami nem szakmai téma, az is természetes. Te a munkatársaiddal szigorúan szakmai dolgokról beszélgetsz? Természetes, hogy az embernek eszébe jutnak más dolgok is és ezeket elmondja annak akivel éppen beszélget. Ez még két diplomata vagy politikus között is megtörténik, nem csak "normális" embereknél. Az miért bánt, hogy a szakmai dolgairól nem tudsz vele beszélgetni? Neked tetszene, ha ő beleszólna a te szakmádba amiről gőze sincs? Például egy erőműbiztonsági szakember nem lelkésznő feleségével fogja megbeszélni a szakmai kérdéseket és viszont.

De más kérdés, hogy azok a témák amik nektek közösek, megbeszélésrekerülnek e köztetek?

Azon is gondolkozz ell, hogy nemcsak olyan van amit te vele szeretnél megbeszélni, de neki is lehetnek olyanok amiket veled is megbeszélne, csak esetleg téged nem érdekel. Hogy ez a csetelés nem pótcselekvés valami oylanér amit tőled nem kap meg? Hogy mi az arra neked kell rájönnöd, vagy megkérdezned. De képletesen mondva, akinek otthon kedvenc kajáját főzi a neje az nem megy vendéglőbe kosztolni. Szóval ne csak egy oldalon keresd az okot! És az az ok lehet banális aprśág, vagy legalábbis annak tűnhet. Mert ha komoly ok lenne, már lelépett volna. De valami van az biztos. Ha pedig az okot közösen, mondom közösen elhárítjátok, nem lesz szüksége senkire aki téged egészít ki.

Kicsit mást írtam volna, ha például egy generációnyi korkülönbség lenne köztük. De még akkor is valaminek a pótlására való igényt éreznék az egész mögött. Ha mást nem akkor legalább egy (kezdetben biztosan) ártatlan barátsághiányt, vagy társasági kapcsolathiányt.

Egyébbként "meme22" nagyon jól megírta a véleményét a kérdésről.

(Meme22, hol veszítettél 10%-ot? eddig neked is 83%-od volt ugyanúgy mint a jól főző válaszoló társunknak ☺. Pedig válaszaid mindig jók szoktak lenni.)

20as, abszolút igazad van abban, amit írtál, de akkor írd már meg azt is, hogy mit kellene tenni?

Mert szerintem azzal sem fog változni semmi, hogy: "ugyan drágám, csetelj már kevesebbet kicsit, légy oly kedves, nagyon szépen megkérlek, a kolléganőddel és természetesen szintén ugyan ilyen szépen megkérlek arra, hogy kizárólag szakmai dolgokról csevegjetek" :XD

1. szerintem a pasi maga is tudja, hogy túlzásba vitték és messze nem azon a szinten vannak már, amit egy kollegiális viszony feltételezne, nyilván ezért nem meri már mondani, ha a hölgyike keresi telefonon,

2. maga a tény, hogy már telefonon is érintkeznek, elárulja, hogy egy szinttel "magasabbra" léptek

3. a kérdező maga mondta, hogy már messze nem csak szakmai dolgokról beszélnek! Nyilván, hiszen akkor a Józsival miért nem csetel késő éjjelig pl az integrált áramkörökről :DDDD

4. szintén a kérdező mondja, hogy sajnos már olyan problémákat is, amelyek természetszerűleg a társra tartoznának, nem vele beszél meg, hanem a kolléganővel (aki itt-ott már alattomosan támad is a kérdezőre) - nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem legkésőbb itt bekapcsolnának a szirénák!

Azt könnyű mondani, hogy ez vagy az nem jó, az viszont már nehezebb, hogy valami használható ötletet is mondjon az ember, nem igaz?!

Én beleképzeltem magam a helyzetbe és elgondoltam, hogy mi lenne, ha én lennék a férj, ezért írtam azt, amit!

Abszolút nem tartanám eltúlzottnak, ha a párom a férfikollégámmal ki tudja mióta tartó, nagyjarészt éjjel folytatott csetelésemre, elhazudott majdan kiderülő telefon beszélgetéseinkre azzal reagálna, hogy kategorikusan megkérne, fejezzem be, mármint természetesen ha meg szeretném tartani a kapcsolatunkat.

Sőt, még örülnék is neki, ha ennyivel megúsznám, és hajlandó lenne elfelejteni a dolgot :XD.

Szóval érdeklődve várom, mi lenne szerinted a megoldás? Strucc-politika: nem látom, nem veszek róla tudomást, aztán majd csak abbahagyják? Ez megfelelő lenne, hiszen így nincs szegény félrekacsingató pasinak semmi megtiltva....?

Egyébként nem azt írtam, hogy tiltsa meg, hanem hogy én megmondanám, fejezze be....miért ne kérhetne ennyit az ember a társától?! Az milyen társas kapcsolat, ahol a párnak nem lehet ennyit mondani, mert tiltásnak veszi?

Kérdező, talán kezdj el te is csetelni éjjelekig valakivel, beszélgesd meg vele (a társad helyett) a gondjaidat stb. - meglátod mennyire fog tetszeni a párodnak.

Ez megfelelőbb módja a problémamegoldásnak?

Még egyszer: szerintem az, hogy megkérem a párom, hogy fejezze be ezt a kapcsolat-romboló hülyeséget, nem egyenlő azzal, hogy valamit megtiltok...

Meg nem is értem, mi az, hogy megtiltani??!

Megtiltani a kicsi gyerekemnek tiltom meg pl. hogy belenyúljon a stekkerbe, vagy hozzányúljon a nagykéshez. De még neki is elmagyarázom szépen, hogy miért nem szabad, nem kijelentő módokban rendelkezek! A páromnak nem tiltok meg semmit, mint ahogy magam felé sem tűrnék meg ilyesmit, nem vagyunk rabszolgák!

Hogy lehet felnőtt embernek megtiltani bármit is? Ezért nem értjük egymást, írtam, hogy ha nekem hasonló helyzetben ezt mondaná a párom, egyáltalán nem venném tiltásnak. Nem vagyok a tulajdona, önálló ember vagyok, ahogy ő is - megkérem fejezze be, mert nekem nem tetszik, aztán ő nyilván azt csinál, amit akar vagy amit jónak lát.

"ha már hazudozik a párja, akkor inkább csendben kell figyelni és azok...........,"

Na ez a tipikus strucc-politika, tudom, hogy hazudozik, roppantul zavar, de nem csinálok semmit, csendben figyelek. Mégis mire várnék? Majd a véletlen eldönti, lesz-e viszonyuk, avagy sem?!

Az bizonyos mértékig járható út lehet, amit mondasz, de attól is függ, sőt, nagymértékben attól függ sikeres lesz-e, hogy mennyire van a férj a kolléganővel.

Bocsi, buta leszek, de nem láttam még olyan vadászt, amely ha szagot kapott, hagyta volna meglépni a zsákmányt. Főleg, ha az nem is menekül :XD.

Továbbra is fenntartom, hogy nem hallgatni kell, hanem beszélni a problémáról, miért fordulhatott elő, hogy közéjük férkőzött egy harmadik? Nem csendben kell figyelni, meg úgy tenni, mintha semmi nem lenne, annál is inkább, mert itt már az első "gyanú-hullám" megvolt a kérdező és a párja közt, tehát vicces lenne egyszerre úgy tenni, mintha nem zavarna, meg nekem ne mondja senki, hogy ha ezek után is éjjelekig csetelne a párom, ahhoz normális nő jó képet tudna vágni! (Meg azt hiszem, írta is a kérdező, hogy zavarja a dolog)

Max. azt érné el vele, hogy utólag akármi van, még megkapná, hogy mit reklamál, hiszen tudott a dologról.

PROBLÉMÉKAT NEM LEHET UGYANAZZAL A MENTALITÁSSAL MEGOLDANI, MINT AMIVEL CSINÁLTUK ŐKET!

Szerintem itt már épp eleget hallgattak, azért beszélget a férj egy idegen nővel.

Amúgy meg szerintem máig össze-vissza hazudozik, telefonon hallom, hogy belepittyognak a vonalba, kérdezem ki az, erre a pasim kapásból hazudik valamit - szerinted mi ez?

Én mindig magamból indulok ki: ha nincs vaj a fejemen, miért nem mondanám meg, hogy a Pityu hív az irodából?

Mindenkinek vannak ellenkező nemű kollégái (legalábbis nagyon sok embernek) aztán mégsem kell hazudozni, ha telefonál valamelyik, na persze csak akkor nem, ha nem magántermészetű dolgokból kifolyólag hívogat.

De ne legyen igazam, remélem tévedek :-).

mustafa: Köszönöm, hogy értékeled a válaszomat. Tudod könnyű volt ilyeneket kérdezni és írni, mert nagyon hasonló helyzetben vagyok. Csak nálunk én vagyok az, aki éjjelente egy "barátjával" beszélget és az is én vagyok, aki néha ez miatt ehhez hasonló kérdéseket tesz fel magának, csak a másik oldalról. Mert nehéz eldöntenem, hogy vajom meddig mehetek el következmények nélkül, mi az, amit a saját lelkiismeretem még elbír és mi az, amivel még nem "vétek" a férjemmel szemben.

Most viszont érdekes dolgot írtál, mert azon gondolkodom, hogy vajon mivel is egészít ő ki engem, ami hiányzik?!

22-es, persze, hogy nem azon a szinten vannak, mint mikor kezdték, hisz közben megismerték egymást és barátok lettek. Egy férfi baráttól gondolom nem tiltanád el. És az is érdekelne, hogy mit tennél, ha a férjed eltiltana a legjobb barátnődtől. Az pedig, hogy telefonon is beszélgetnek, az max annyit árul el, hogy a 21. században élnek. És hogy miért kamuzott a hívásról, talán azért mert ismeri annyira a feleségét, hogy ennél kisebb dolgoknál is bolhából csinált elefántot. Az persze igaz, hogy beszélni kell a kialakult helyzetről, őszintén. Viszont a tiltás nem jó módszer.

Meme22, és a te esetedben hogy kezdődött? Valahogy a közeledbe került és hátsó szándékal rád akaszkodott, vagy te szúrtad ki magadnak?

Ha te hasonló gondolatokal küzdesz magaddal szemben,, vagyis hogy meddig mehetsz el anélkül, hogy az egész valami komoly kapcsolatba forduljon és a házasságodat veszélyeztetheti, nem lehet, hogy majd az a levelező, vagy csetelő partner fog ettől visszatartani, és ő nem megy bele? Vagy férfiról ilyet nem feltételezel, hogy kihagyna egy potyán adódó alkalmat?