Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egyedül szeretnék menni a szülőszobára, és a férjem nagyon megharagudott, hogy ő nem lehet ott. Szerintetek igaza van? Nem azt kellene nézni, hogy mi jó a kismamának?
A terhességem előtt is beszéltünk róla, én már akkor is mondtam, hogy nem szeretném, ha bejönne, ő akkor még egyet is értett, azt mondta nem gond, neki sem olyan fontos, és ha nekem így jó akkor így lesz. Most a 6. hónapban járok, és a férjem köti az ebet a karóhoz, hogy márpedig ő be fog jönni a szülésre.. Mondtam neki, hogy addig jöjjön, amíg csak vajúdok, akkor nem fog zavarni, mert érzéstelenítést szeretnék, de a vizsgálatokra illetve a kitolásra szeretném, ha kimenne. Teljesen kiakadt rajta, hogy én ki akarom őt zárni ebből a pillanatból és nincs ehhez semmi jogom. De szerintem meg egyrészt megbeszéltük, másrészt én leszek kiszolgáltatott helyzetben és nekem fog fájni, belőlem fog kibújni egy gyerek, miért nem lehet úgy, ahogy én szeretném? Tudom, hogy ez önző, de azzal segítene a legtöbbet, ha nem téblábolna ott a fejem körül, meg nem azzal kellene foglalkoznom, hogy mikor ájul el (nem bírja a vért) ráadásul elég esetlen dolgokat tud mondani, és nem akarok esetleg gorombán szólni hozzá, mert képes a lelkére venni..
Nem tudom mit tegyek, tényleg nem szeretném, ha ott lenne, mert úgy érzem, hogy csak nehezítené a dolgomat (és kérlek ne kezdjétek el analizálni a kapcsolatunkat, tudok rá számítani, partnerek vagyunk, és biztos vannak olyan férfiak, akiknek jót tett, hogy ott voltak, de szerintem az ez sem nekem, sem a férjemnek nem lenne jó). Komolyan nekem kellene engednem?
válasza:"Kérdező azt ugye tudod , hogy előbb utóbb meg is öregszetek vagy balesetben eltörhet kezetek lábatok, akkor a másiknak kell majd pelenkázni."
57es, nem is tudam, hogy ha az embernek eltörik keze, lába, akkor a másiknak kell pelenkáznia!
Miket lehet itt megtudni, hihetetlen...!
válasza:#60 "37es, mindjárt el is választottad őket" - tévedni tetszel, én végig gondosan feltételes módban fogalmaztam, tudod, nem vagyok elszállva a nagyarcúságtól, hogy biztosra jelentsek ki dolgokat olyan emberekről, akiket nem is ismerek...
Szóval tudod, én nem mondok olyanokat, hogy "éppúgy szeretheti (és fogja is) a gyerekét", vagy hogy " tedd azt, amit jónak látsz, a férjed pedig majd elfogadja." - mert nem ismerem a Kérdező férjét, fogalmam sincs, hogy elfogadja-e, fogja-e szeretni.
Viszont veled szemben férfi vagyok, meg van tapasztalatom is valami hasonlóval, tehát talán egy picivel jobban meg tudom saccolni egy férfi várható gondolatait, reakcióit...
"Tudod mit, nem is kellene olyan ember, magam pakolnám össze azt, aki ilyen idiótán gondolkodik, mimt te!" - megnyugtatlak, nálam már a kapcsolat kezdetén abszolút kizáró ok lenne a fent jelzett gondolkodás... tudod, akad normális nő is bőséggel, aki nem akarja eldönteni a férfi helyett, hogy ő mit gondol, meg mit érez...
válasza:Hjjjaaajj 77% égeted magad :D
Annyi hülyeséget, és olyan hosszan írtál, hogy arra túl sok idő és energia menne el ha válaszolni akarnék... inkább csak annyit írok, maradtál volna csendben.
válasza:De most tényleg. Semmi bántás, tisztán jó szándékból írok:
Az, hogy a férjed fújol a nyákos magzatra, meg elájul a vértől egyáltalán nem irányozza elő azt, hogy majd a szülőszobán is ezt fogja csinálni. Be is b**szna, ha a párom majd segítség meg odafigyelés helyett a gyerekünkre fintorogna, miközben én kiszenvedem magamból, pedig ő aztán a vérvétel szó hallatára is fehéredik.
Figyi, ez nem így megy, hogy jaj hát irtózik a vértől, meg lábatlankodik. Ez a gyereke, ő meg nem ötéves, hanem felnőtt ember, és hidd el, képes lesz majd erőt venni magán. Ha meg nem... hát, akkor nem volt túl érdemes egy életet alapozni vele, mert akkor két gyereked lesz, nem pedig férjed és gyereked.
Meg azt mondod, bekattant neki. Hát még jó.. Látja, hogy gömbölyödik a hasad, lehet, utánaolvasott, milyen jó dolog az apás szülés, meg végiggondolta, hogy azért mégiscsak a feleségével lenne jó lenni szüléskor. Az emberek változnak, és hónapok alatt a véleményük is más lehet. Most ezen ne akadj fent, hogy fél éve ezt mondta, most meg azt..
De persze azt csinálsz, amit akarsz, csak nem túl intelligens dolog kizárólag a saját gondolatainkkal törődni..
válasza:Egyesek tiszta idióták itt. Itt nem a férfi vagy a nő érdekeit kell nézni, hanem a gyerekét. A lényeg az, hogy minél gyorsabban és komplikációmentesebben kibújjon. A férfi dönthet arról, hogy bent akar-e lenni vagy nem, a nő pedig arról, hogy akarja-e, hogy bent legyen a férje, vagy nem. De mivel a szülést a férfi nem tudja átvállalni, kettejük közül a nőn múlik, hogy könnyű vagy nehéz szülés lesz (meg persze leginkább genetikán, az orvoson, külső tényezőkön és egyebeken, de ez nem a kérdéshez tartozik).
A nő szül, a férfi segíti, és ha azzal segít többet, hogy kint marad, akkor igen is maradjon kint. Nevelni már mindketten tudnak, az teljesen más téma. Akik meg a "közös" szüléssel jönnek, már elnézést, mitől lenne "közösebb" a szülés attól, hogy a férj is nézi? Mert fogja a nő kezét? Inkább legyen az asszonynak kényelmetlenebb (és ezáltal esetleg nehezebb is), csak hadd nézzem, nem? És ha ne adj isten esetleg a férje miatt aggódik és emiatt jobban stresszel, ezzel okozva komplikációkat? Némely férfi gondolkodhatna egy kicsit többet.
válasza:#65
De miért hiszik azt a legtöbben, hogy az apás szülés abból áll, hogy apuka a felesége lábai közé bújva akar kamerázni? A fejénél áll, fogja a kezét, tartja a fejét, nem a szétrepedt gátját akarja vizsgálgatni.
válasza:63as, azért mert neked nem tetszik a válaszom, akkor már mindjárt égetem is magam?? Jó lehet ekkora önbizalommal élni.......
Én a te válaszodra gondolom ugyanezt, tudnillik, hogy maradtál volna csendben, meg sok más nagyarcú, csak a férfi fejével gondolkodni akaró és tudó hasonszőrű válaszoló gondolatairól jutott ez eszembe, de azért nem írtam nekik, mivel az ő véleményük gondolom ugyanolyan jogos itt, mint az enyém. Vagy épp a tiéd, ha már itt tartunk, úgyhogy vegyél már vissza magadból, nálad a bölcsek köve és csak te tudod a frankót? Ezért gondolod, hogy jogod van megmondani ki égeti magát és ki nem, és ki maradjon csendben meg ki nem?! Mégegyszer mondom neked: jó lehet ekkora önbizalommal élni!
válasza:#60 "37es, mindjárt el is választottad őket" - tévedni tetszel, én végig gondosan feltételes módban fogalmaztam, tudod, nem vagyok elszállva a nagyarcúságtól, hogy biztosra jelentsek ki dolgokat olyan emberekről, akiket nem is ismerek...
Szóval tudod, én nem mondok olyanokat, hogy "éppúgy szeretheti (és fogja is) a gyerekét", vagy hogy " tedd azt, amit jónak látsz, a férjed pedig majd elfogadja." - mert nem ismerem a Kérdező férjét, fogalmam sincs, hogy elfogadja-e, fogja-e szeretni.
Viszont veled szemben férfi vagyok, meg van tapasztalatom is valami hasonlóval, tehát talán egy picivel jobban meg tudom saccolni egy férfi várható gondolatait, reakcióit...
62es, én meg mondok ilyeneket, mármint hogy éppúgy fogja szeretni a gyerekét, mintha mellette lett volna, ha a feleség nem is engedi meg, hogy bent legyen szüléskor... és tudod miért? Mert megelőlegzem, hogy veled ellentétben nyilván normális férfi, és sok más normális férfihoz hasonlóan (akik szintén nem voltak bent a szülésnél és mégis szeretik a gyereküket! - nem is értem, hogyan :DDDDDD) éppúgy fogja szeretni a gyerekét, mint az anyja! Az, hogy szerinted csak azért, mert esetleg nem lehet bent, ez okból az apai érzései változni fognak, hát ez téged minősít, már maga a gondolat is!
Továbbá azt is fenntartom, hogy igenis, a férje majd elfogadja a döntését, ne csinálj magadból hülyét kérlek, kénytelen lesz elfogadni, mégis mit tehet, ha a kérdező eldönti, hogy márpedig nem szeretné bent a férjét? Áruld el légy szíves, ha te ennyivel okosabb vagy: mit tehet? (Mert szerintem semmit, ha végképp eldönti a nő, muszáj lesz elfogadnia, éppúgy, ahogy sok nőnek is muszáj elfogadnia, ha a férje nem szeretne részt venni az egészben, ugyebár - tehát nem tudom, mire fel vagy te ennyire ironikus azt illetően, ki nagyképű, ki sem. Tükör van otthon?)
A tapasztalatokról meg annyit, hogy velem ellentétben te biztosan nem szültél, elhiszem, hogy a férfi oldalról vannak tapasztalataid, de a miénkről biztosan nincs, és ha jól tudom, a kérdező nő és ő fog szülni, úgyhogy akkor hadd mondjam már el én is, amit szeretnék, köszönöm.
válasza:Nézd, kedves #68 - " és tudod miért? Mert megelőlegzem, hogy veled ellentétben..." Te nyilván pont azt előlegezel meg, amit akarsz... csak hát ugye a következményei nem téged fognak érinteni, ha mégse lesz igazad... tudod, könnyű máséval verni...
"ne csinálj magadból hülyét kérlek, kénytelen lesz elfogadni, mégis mit tehet, ha a kérdező eldönti, hogy márpedig nem szeretné bent a férjét? Áruld el légy szíves, ha te ennyivel okosabb vagy: mit tehet?" - pl azt, hogy elválik... és keres magának egy olyan társat, aki majd szívesen látja szülésnél... nem tudom, erre az elvi eshetőségre tetszettél-e már gondolni?
A tapasztalatokról meg ennyire nem egyszerű a kotta, mert törtéénetesen rontottam a levegőt szülészeten vagy fél évig, és vettem részt 100-nál több szülésen, apáson és nem apáson, kamerázón, mindenfélén. (egyébként kamerázni egy másik orvos vagy ápoló szokott nem az apa sk, de van olyan is, ahol be van építve a műtőlámpába középen a kamera, csak be kell kapcsolni:))
Na, erről ennyit...
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, mindegyik hasznos volt egy-két nagyon támadó, minden hülyeséget feltételező válaszolón kívül..
Nagyon sokat segítettek a velem ellentétes állásponton levők válaszai is, ugyanis segített végiggondolni, hogy mit tennék és hogy éreznék, ha a férjem emiatt elhagyna vagy rosszabb lenne a viszonya a gyermekünkkel. Ha amiatt, hogy a szüléskor a saját és a gyerekem érdekeit nézem elsősorban, és nem azt, hogy ő foghatja-e közben a kezem, és ez neki nem tetszik, és képes ezért elhagyni (mondjuk érdekelne, hogy milyen házasság az, ahol emiatt elválnak.. Itt gyakorin mindenki egy szélfújástól képes lenne elválni, kész szerencse, hogy a való életben nem így működik) akkor én fogom neki összecsomagolni a cuccait, hogy minél előbb mehessen. Őszintén szólva én továbbra is azt gondolom, hogy az én állapotom az egyik legfontosabb tényező a szülésnél, ami amúgy sem lesz egy leányálom, és a férfi az önző, ha képes lenne ezt az amúgy is kellemetlen helyzetet tovább rontani.
Ha pedig a férjem, mint apa hagyná, hogy BÁRMI a gyerekével való kapcsolata útjába álljon, hát lehet, hogy jobban jár a gyerek egy ilyen apa nélkül. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy csak azért ne szeressem annyira a gyerekemet, amennyire csak emberileg lehetséges, mert nem lehettem ott a születésénél. Sőt, mint már említettem nagyon sok mindent megadnék, ha nem kellene ott lennem, de nem nagyon van más választásom. Ha emiatt utálni akar valakit, akkor utáljon engem, bár erről is megvan a véleményem, de a gyerek semmiről sem tehet, és azt gondolom, hogy ha valaki ezt a gyereken vezetné le (vagy megzsarolná a feleségét, hogy a gyerekén vezeti le, mint itt egy kedves korábbi válaszoló, aki egyébként akármit mond, az a kijelentése kimeríti a zsarolás fogalmát) az nem való apának.
A szülés szerintem nem valami csodálatos, varázslatos pillanat, hanem egy elég undorító folyamat, vérrel, fájdalommal, hányással és társai, és bár a férjem már látott hányós-hasmenős betegséggel, és természetesen nem utált meg érte, meg én sem őt, nem gondolom, hogy van értelme feleslegesen erőltetni. Ha térdműtétem vagy végbéltükrözésem lenne sem hívnám be, hogy fogja a kezem. Ez egy orvosi procedúra, ami az én testemmel történik, kikerül belőlem a gyerek, aztán felőlem mehet vele, míg mosdatják, erre lesz lehetősége, ez miért nem elég?
És ha esetleg pelenkáznom kellene őt, vagy neki engem, biztosan megtennénk mindketten, de ha nem MUSZÁJ, hogy ilyen helyzetben lásson, akkor miért kellene erőltetni? És én egy szóval sem mondtam, hogy a lábaim között videózna, de ha a fejemnél áll sem tudja elkerülni a vért és társait. Egyszerűen nem szeretném, ha ott lenne, mert engem csak zavarna, és ahogy korábban említettem, ha emiatt elhagy, menjen..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!