Mondanátok tapasztalatokat, példákat, szerelem nélkül induló házasságok kimeneteleire?

Mondok még egy esetet neked.

Szomszéd házaspár. A férfi nagyjából szerette a nőt, a nő is hozzáment, elvoltak. Szerelem nélkül. A nő azért ment hozzá, mert a férfit kedvelte, és megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezett ahhoz, hogy kényelmes életet éljenek.

A nő sorra csalta a férfit, egy másik szomszéddal is, akivel közös gyerekük született, folyamatosan esett egyik szerelemből a másikba. A férj vagy nem vette észre, vagy nem érdekelte a helyet. Most is együtt vannak, a gyerekek már nagyok (20-25 évesek).

Volt egy nagy szerelme is a nőnek, és a férjével maradt, mert neki volt elég pénze. Nem kell ám nagy vagyonra gondolni, családi ház, két autó és nyaraló. Elvannak együtt.

Én őszintén sajnáltam mindkettőjüket, hogy ezt az életet választották.

"Ő sem érez ilyen nagyon intenzív dolgokat irántam. Ő azt mondja, hogy kicsit szerelmes, de valahol hallottam, hogy olyan nincs, mert vagy az vagy, vagy nem. Meg azt is hallottam, hogyha nem tudod, hogy az vagy-e, akkor nem vagy. Ezért mondom, hogy nem vagyok.

Amúgy nem teljesen tudom, hogy miért olyan egyértelmű, hogy egy fellángolás miatt otthagyjam a gyerekeim apját, akihez minden nap hazamegyek, akivel együtt építettük fel az életünket. Szerintem olyan emberbe nem lehetek szerelmes, akit nem ismerek, mert az csak fellángolás, direkt meg nem keresném a bajt, szóval nem flörtölgetnék, vagy nem fantáziálnék másokon. Nem vagyok túl öreg, sem tapasztalt, de nem gondolom, hogy minden ennyire irányíthatatlan lenne. Minek akarnék mást szeretni, ha egyszer hozzámentem valakihez?"

Szerintem te még soha az életben nem voltál szerelmes, ha ezt leírod. Nem bántásként mondom, de most nagyon megsajnáltalak.

Ha képtelen vagy arra, hogy szerelmes legyél, akkor még akár jól is sülhet el a házasságotok, mint két testvér, élnétek egymás mellett. Az első gond akkor fog eljönni, ha bármelyikőtök szerelmes lesz másba.

41-es azért, mert az ember utódja a többi állatéhoz képest fejletlenül jön a világra, és gondolom számodra is feltűnt, hogy igen lassan éri el a felnőttkort az állatvilág többi tagjához képes, ergo rengeteg energiabefektetés, és ehhez apára is szükség van. Na már most ha apára is szükség van, akkor márpedig meg kell oldani, hogy a szülők együtt maradjanak. Tehát a az időszakos szexuális vonzalom át lett konvertálva non stop örült szerelemmé, ami azt eredményezi, hogy a szerelmes ember állandóan a párjával akar lenni, állandóan dugni akar vele, akkor is ha épp nem termékeny fázisban van, folyton macerálja, állandóan rá gondol...stb. Na már most ez az őrület szolgál alapjául a rengeteg testi érintkezésnek, amelyek során oxitocin termelődik a szervezetben, ami köztudottan a kötődésért felelős. pl szoptatás-kisbaba-anyuka tudod... Na ezzel le is tudtuk, hogyan ragasszunk össze két embert pár évre. Na de ha ez megvolt, egyszer csak elmúlik a szerelem, mer már minek ugye ebbe is energiát pocsékolni, főleg ha a sok cicázásból már megvan a gyerek, marad a kötődés, tök jó, megy minden mint a karikacsapás.

De hoppá. Itt akad el az emberek 90%-a, és nevezi ezt egy megromlott kapcsolatnak, és kezdi keresni az új szerelmet, szerető vagy akármi formájában. A porszem ott került a gépezetbe, hogy a kommunikáció világában ma már nem 30 darab szaporodóképes férfi/nő veszi körül az embert, akik szintén jól összekapcsolódva szintén gyereket nevelgetnek, hanem legalább 3 millió facér magát tányéron kínáló kiaknázatlan egyed. Joggal gondolhatja a kötődésen értetlenkedő exszerelmes, hogy talán mással jobb lesz, ráadásul mindenféle úton módon állandóan ingerlik, nem mintha nem lenne elég, hogy épp most jött le a szerről, gyorsan be akarja szerezni a következő adagot, ebből meg ráadásul van bőven.

Nem véletlenül lesz értéktelen az amúgy kellemes és értékes kötődésre és szeretetre alapuló kapcsolat, hanem ezért, no meg a sok filmtől, reklámtól, női magazintól, meg mindenfélétől, amik ezt az őrült állapotot idealizálják és azt sugallják, hogy ez örökre fenntartható, sőt mi több, kívánatos is örökre fenntartani egy kapcsolatban, mert szerintük az a normális. Ez amolyan szokásos megalomán hozzáállás. No meg szerelmes ember ajándékokat vesz, virágot, parfümöt, Boss öltöny, ruhákat, autót hogy a nőt/férfit meghódítsa, persze azt aztán nyaralni is el kell vinni. Dől a lé. Ezt is el kell adni. A szerelem biznisz, persze, hogy szerintük örökké kell tartania. Hülyeség, de gondolom nem érted, mert szerelmes vagy. Ez olyan mintha egy heroinistának magyaráznék a drogprevencióról.

A szerelem nem szégyen, de nem is kötelező. Szerelem nélkül is működhet egy párkapcsolat, ha mindkét fél elég érett hozzá és a szeretet jelen van köztük. A kötődés így is kialakulhat. Azért szerencsésebb szerelemből házasodni, mert nagyobb az esély, hogy genetikailag jobban passzoló partnert találunk és több lesz a szép emlék.

Mielőtt bárki megvádol azzal, hogy plagizáltam.

Szendi Gábor - A nő felemelkedése és tündöklése (2009) c. könyvében és az interneten is ír erről a témáról bővebben, amit fentebb én kiegészítettem saját gondolatokkal. Ezen kívül még sok tudományos munka is van ezzel kapcsolatban, ha nem muszáj nem hivatkoznám be. Köszi.

Á, kibújt a szög a zsákból.

Szóval voltál szerelmes, elromlott, tönkrement, elhagytak vagy megcsaltak, mindenesetre csalódtál.

Most aztán kiadta az agyad az utasítást: a szerelem rossz, fájdalommal jár, keress egy stabil fickót, akibe nem kell szerelmesnek lenni, épp ezért nem fogsz benne csalódni.

A jelenséget értem. A csapda meg az benne, hogy az, hogy valaki cserben hagy-e vagy rosszul bánik veled, nem annak a függvénye, hogy te szerelmes vagy-e belé, hanem hogy neki milyen a jelleme. Ha "jó" jellemű férfiba vagy szerelmes, akkor nem ez a vége.

Ha elmúlt a szerelem, arról te is és a partnered is tehettek.

Így viszont még nagyobb az esély, hogy ebből a langyosvíz házasságban töltött évek alatt bele fogsz szeretni valaki másba.

Nem tudom ajánlani neked. Egyébként az indokaid még mindig nem ismerjük. Tudsz valami olyan indokot, amire szerinted azt mondanánk, hogy "igazad van, menj hozzá?" Jelenleg több indok van ellene.