Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a véleményetek arról, ha ma egy férfi a házasságkötéskor simán lecseréli a születési vezetéknevét a nőére?
Tudom, hogy ez még mindig nem olyan gyakori, mint a régebbi formák, hogy a feleség változtat nevet - sőt talán még az is, hogy mindkét fél a régi nevét tartja meg, talán már ez is gyakrabb lehet mint az, hogy a férfi venné fel a nőét...
Kedvesemmel 2 éve vagyok együtt, de még abból a 2 évből is csak az első pár hónap volt úgy, ahogy mindenkinek kezdődik, nagy lángolás és csak legyen minden romi, aztán elkezdtünk mindent egyre komolyabban gondolni, már 1,5 éve kimondtuk egymásnak a "0. igent", hogy egymással akarjuk leélni az életünket...
Ami a kérdésben szerepel, hát azt még nem gondoltam úgy, hogy tuti így tennék, de a gondolata már azért párszor megfordult a fejemben... Egyszerűen azért, mert ami a szerelmet illeti, egész életemben arra vágytam, hogy oda jussak, ahol most is állok, hogy pontosan milyen szerelmem is legyen (18 évesen kaptam meg ezt, most 20/f vagyok)...
A szerelmemen és a szeretteimen kívül (akik szintén tudják, ki vagyok, ha máshogy hívnak, akkor is) egyetlen ember sem érdekel a régi iskoláimból, leszámítva egy-két barátot, de a többiek azért se számítanak nekem, mert én korábban amúgy sose voltam jó kapcsolatteremtő és -tartó, és nem kevés konfliktusom és balszerencsém is volt azzal a jó pár régi ismerősömmel, akik ma már mit sem jelentenek nekem.
Szóval az lenne a lényeg, hogy ha megváltozna a vezetéknevem, az akár azt is jelentheti számomra, hogy lezárva a régi életem, az újban pedig csak Neki élek.
Csak simán véleményeket szeretnék látni, nem megjegyzéseket. Köszönöm.
...és köszönöm a 11:33-nál későbbi válaszokat is éppúgy mint a korábbiakat! :)
"Aranyos vagy:)" és "Nagyon édes a ragaszkodásod" ezeket pedig különösen jól esett olvasnom :)))
Az, hogy most 20 évesen, egy 2 éves kapcsolatban mit gondolsz a későbbi házasságról, az bocs, de egyszerűen nem mérvadó. Később igen érdekes meglepetések fognak érni mindenképpen, ez egyszerűen törvényszerű és kívánom, hogy sose váljatok el, de tapasztalatból mondom, hogy a kapcsolatom elején el sem tudtam volna képzelni, hogy később milyen nehézségekkel kerülünk szembe a férjemmel és az hogyan hat ránk. Egy szó, mint száz, a házasság nem könnyű múfaj.
A neveddel kapcsolatban, az a te döntésed, hogy megváltoztatod, vagy sem, de az indoklás nekem igencsak furcsának tűnik, azzal érvelsz, hogy csak a feleségednek akarsz élni, mivel más emberi kapcsolatot nem tudsz fenntartani emberekkel, ezért megváltoztatod a neved. 20 évesen ez igencsak szomorú, kellenek a barátok is, a feleségednek is unalmas lesz folyton kettesben ülni otthon. Vannak szituációk, amikor érthető a névváltoztatás, pl. ha az apád nem törődött volna veletek, vagy utálnád. De az emberek általában ragaszkodnak a nevükhöz és ezt a nevet szeretik adni a gyerekeiknek is. A szüleid pl. mit szólnak a döntésedhez? Ja és én is szívesen vettem fel a férjem nevét, kötőjellel, ő is felvette az enyémet, így nagyon szép nevünk lett, de már ennél a verziónál is aggódtam, hogy apósomat nem bántjuk-e meg ezzel, hiszen a gyerekünk neve nem ugyanaz lesz, mint az övé.
Ha nőpárti lennék: örülhet az a nő, akinek leendő házastársa egyáltalán gondol ilyesmire - és örömmel egyeznék bele.
Ha hímsoviszta lennék: örüljön a nő, hogy egyáltalán van esküvő, csak jogi procedúrával tudom kitenni a lakásból.
.
Viszont egyik sem vagyok, csupán tárgyilagos: kettőtökön kívül az ég vilgán senkinek köze nincs hozzá!
Aki megjegyzést tesz, meg kell kérdeni: "Te hogyan tudsz ilyen hülye névvel, mint a tied, élni?"
Kérdező, pont ugyanazt gondolnám róla, mint ha a házasságban a nő cseréli le simán a születési vezetéknevét - azt, hogy ez csak az ő dolguk.
(törvény meg jogot ad erre a megoldásra is)
"a feleségednek is unalmas lesz folyton kettesben ülni otthon"
Azt hiszem, ezt "egy kicsikét" félreértetted. Egyáltalán nem azt írtam (és nem is akartam rá utalni), hogy azt várnám Tőle, hogy ne lógjon a barátaival, hanem csak velem legyen. Ja, és mielőtt bárki erre akarna kilyukadni, nem vagyok egyáltalán féltékeny, hogy ha ráadásul nem is barátnőjével, hanem hímnemű(!) barátjával van, akkor tuti megcsalna...
Én csak annyit írtam, hogy azt jelképezné a név, hogy *hozzá tartozok*, és hogy Neki szeretnék élni, ezt pedig úgy értettem csak, hogy nem foglalkozni azokkal a régi kapcsolatokkal, amik nem voltak igazi barátságok. Van természetesen nekem is egy-két barátom, akivel tartom is a kapcsolatot (még így is, hogy nem vmi közel lakunk egymáshoz, így csak évi pár alkalommal találkozok velük), na ővelük megtartanám a barátságot hosszú távra is (csak ilyen barátból kevés van nekem, de amúgy Neki is csak egy-két barátja van, nem sok, és Ő is velem szeret a legtöbbet lenni). Szóval egyáltalán nem is gondoltam arra, hogy legyen mindig csak velem... Meg hogyan tud bármelyik magyar elképzelni egy olyan életet, hogy ki se mozdulna a pár otthonról? (munka, stb. ami miatt szintén lehetünk 2 külön helyen; ha meg nagy véletlen a lottón nyernék sokat, akkor szintén nem otthon ülnénk, mert kiskorom óta a világ beutazgatásáról álmodok, de ez most csak egy mellékes felvetés, mielőtt még ezt is ragozni akarná vki)
"egyetlen ember sem érdekel a régi iskoláimból, leszámítva egy-két barátot, de a többiek azért se számítanak nekem, mert én korábban amúgy sose voltam jó kapcsolatteremtő és -tartó, és nem kevés konfliktusom és balszerencsém is volt azzal a jó pár régi ismerősömmel, akik ma már mit sem jelentenek nekem. Szóval az lenne a lényeg, hogy ha megváltozna a vezetéknevem, az akár azt is jelentheti számomra, hogy lezárva a régi életem, az újban pedig csak Neki élek. "
Ezt te írtad magadról, nem én találtam ki. Nekem ebből az jön le, hogy igen komoly sérelmeid lehettek korábban, amiatt, hogy utálták a suliban, de azért emiatt még nem akarnak az emberek nevet változtatni általában, a neved a tiéd, nem értem, hogy pár szemétkedő gyerek az iskolában miért teszi indokolttá a névváltoztatást. De természetesen megváltoztathatod, semmi jogi akadálya nincs. Ha apádnak, vagy a családodnak sem esik rosszul, akkor nyugodtan változtasd meg.
Miért ne? Ámbár leggyakrabban így is a kötőjeles formulát választják a férfiak. Előre teheted a feleséged nevét, aztán kötőjellel a sajátodat.
Frédéric Joliot-Curie ugyan elsőnek tette a sajátját, de ha ő felvehette a feleségéét is, te miért ne tehetnéd ugyanazt? (Persze neki egyéb okai voltak, de ez itt mellékes...)
Olyasmiről azonban még nem hallottam, hogy "névcsere" is lehetséges lenne, úgy tudom, vagy az egyik, vagy a másik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!