Jobban tisztelik a feleséget mint egy barátnőt?

Megkérdezhetem, miért vagy vele?

Nem tisztel és másként képzelitek el a jövőtöket.

Lehet a korkülönbség miatt sem tisztelnek. Ha jól számolok, mindössze 22 éves voltál, mikor összejöttél a 42 éves pároddal. Lényegében az apád lehetne.

És mivel ő nem is tervez elvenni, ők némileg joggal hiszik azt, hogy nem vagy neki komoly kapcsolat, hisz nem méltat arra, hogy elvegyen.

Alapvetően azt mondanám, ne foglalkozz a véleményükkel, de az írásodból kiderült, téged leginkább az bánt, hogy a párod -ilyen vagy olyan kifogással- nem akar elvenni. És ez nem jó...

Szerintem is a családdal van itt a gond. Ha elvenne feleségül sem lenne jobb, akkor meg azt mondanák, hogy "azt hitted, hogy ezzel már egyből sógornőnk lettél" Vagy nem tudom milyen felfogással lehetnek az ilyen emberek. De több, mint valószínű, hogy valamiért nem tudtak elfogadni.

A mai világban már egy több éves kapcsolatban ilyen gondoknak nem kellene, hogy legyenek.

"Ez butaság. A korkülönbség nem számít, az egyéniség és a stílus számít"

magyarázd ezt el a kérdező párjának a minimum 70 éves anyukájának és a mondjuk 55-60 éves bátyjának. anyukának olyat kellene menyééül fogadni, aki szélsőséges esetben akár az unokája is lehetne. és miért fogadná menyéül, amikor a fia nem fogadta nejéül?

érted, ők idős emberek, ebben a generációban ezek a tényezők (korkülönbség, vadházasság) még sokkal többet nyomnak a latban, mint manapság.

"Nem csak neked kell engedned. Ha neked fontos a házasság, ő is engedhetne."

Szerintem meg ez pont nem kompromisszum kérdése, azaz senkit nem lehet belekényszeríteni valamibe, amit nem akar. A kérdező eldöntheti/dönthette volna, hogy akar-e ilyen feltételek mellett a párja mellett maradni vagy házas és anya szeretne lenni inkább. 8 éve volt rá, a legszebb éveit pazarolta egy elvált férfi mellett, aki egy rossz tapasztalatából kiindulva más nőt már sosem enged igazán a közelébe. Kétlem, hogy itt a kérdező tisztán áldozat, akit még a család is semmibenéz. A kérdező hagyta magát sz.rban elsősorban.

Ha szeretek valakit nem csak az számít hogy nekem mi a jó, hanem hogy nekünk mi a jó. Ne haragudj, de nekem úgy tűnik párodnak fontosabb a kényelem és saját maga mint a te boldogságod, vágyaid!

El tudnád képzelni az életed gyerek nélkül? Ha igen és esetleg 10 év múlva mikor elkap a pánik, hogy mindjárt üt az óra már lehet hogy késő lesz, megkavarodsz, dobbantasz, de akkor már lehet csak apát akarsz találni és nem egy igazi TÁRSAT. Ehhez még messze nincs késő most ha nem tudnál baba nélkül élni. Ha őszintén kiöntöd szíved a párodnak, és ő is elmondja mitől fél, talán közeledhettek egymáshoz, de kommunikáció nélkül nem megy!