Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Esküvő helyett együttélési ünnepség?
Kedves utolsók, miért nem lehet egyszerűen, értékítélet nélkül tudomásul venni, ha valakinek a klaszikus házasság nem pálya, és valami mást akar helyette?
Nem tudok róla, hogy kontra bárki is leszólta volna azokat, vagy lelki bajt keresne azoknál, akiknek a klasszikus házasság a pálya.
Kedves utolsó!
Ha jól látom senki nem szólta le a másikat! Csak végre a kérdező is beismerte, hogy fél a házasságtól és ezért inkább egy másik megoldát választ! Nincs ebben semmi rossz, ki így ki úgy gondolkodik a házasságot illetően!!!
De, csak azért mert ő fél ettől, ne cimkézze már át...mert úgyis ugyanazt jelenti...vágesz?
És még valami, amit eszembe jutott:
Hogy lehet félelemben leélni egy egész életet? Az egész élete arról szól, hogy jaj csak nehogy valakivel " összekössem" az életem!- MIért, mi lesz akkor?
Ez olyan, mintha soha nem mennél ki az utcára, mert elüthet egy busz...Nem lehet egy életet félelemben leélni!
A végén nem azt fogod bánni, amit megtettél, hanem azt, amit nem!
Kedves utolsó, tévedsz, nem ugyanazt jelenti... a házasság valóban az esetek többségében együttélés, PLUSZ (itt jön a különbség) egy közjogi aktus, előre definiált szabály-, és elvárás-rendszer, aminek a lényegét a Duna-parti kupolás épületben definiálják a Ptk és a Csjt firkálgatásával. Namost van, aki ettől a részétől tart (mint a kérdező), vagy éppen csípőből rühelli - mint én. Ettől még persze, az együttélés-rész, tehát az, ami az adott emberpárt illeti a dologból, az tökugyanolyan... de CSAK AZ.
(és akkor még nem beszéltünk az egyházi házasságról, amit emg az adott egyház tölt meg tartalommal)
Jó, akkor úgy mondom, hogy attól, hogy lesz róla egy papírod nem változik semmi az életedben...
Az én életem ugyanolyan volt az esküvő előtt, mint az esküvő után...nem is értem miféle házassági nyomásról, teherről beszél a kérdező! De már leírtam van 3szor, ha nem akarja nem kell esküvő, ezzel egyet is tudok érteni! Akkor ugyan minek? De ezt az együttélési baromságot egyáltalán nem értem. Ezt hívják évforulónak!
(Ezt is leírtam korábban, hogy nem csak házasság estén lehet váláskor bírósághoz fordulni...a helyzet ugyanez az együttélésnél is)
De, a papírtól abszolót változHAT - és valszeg pont innen ered a félemük azoknak, akik tartanak a dologtól. Ugyanis elég sok ember (nemtől függetlenül) úgy éli meg a papírt, hogy cél elérve, dolog kipipálva, zsákmány levadászva, a gép forog az alkotó pihen (és egyéb közhelyek:)), innentől már nem kell energiákat beletenni a kapcsolatba, az már működni fog magától is... és mint tudjuk örökmozgó nincs, a kapcsolat sem müxik, ha nem tesznek bele folyamatosan energiákat...
Ha már az előbb it idéztem Madách-ot is, sokan az esküvőt élik meg A CÉL-ként - márpedig Madách óta tudjuk, hogy A CÉL HALÁL, AZ ÉLET KÜZDELEM...
(bízom benne, azért érthető valamennyire, mire gondolok...)
Miután összeházasodnak az emberek úgy gondolják, "meg vagy, enyém vagy" nem kell törnöm magam, azt kell csinálnod amit én mondok, hiszen házasok vagyunk, már nem menekülhetsz.
Vagy: Házasok vagyunk, nem szexelhetek több nővel (gondolja a férfi) emiatt a nő miatt egy csomó csajról lemaradok. A férfiak fejében a házasság arról szól, hogy akkor nekik már zárva vannak az ajtók, a lehetőségek. Ezt arra írtam, hogy állítólag nem nyomás szerinted a házasság.
Anya szerint: A halat csak addig etetik amíg ki nem fogják! Vagyis addig kedveskednek utána már nem számít hiszen házasok vagyunk.
Beismertem végre hogy, félek a házasságtól? Nem is tagadtam, már a kérdésemben sem.
Az együttélés viszont bármelyik nap megszakadhat, csak szétköltözünk, tehát mindennap küzdeni kell érte.
Engem már nem lehet megszédíteni a fehér habos ruhával, nem vágyom arra, hogy csodáljanak a rokonok a templomban. Csak kettőnkről szól, esetleg a szülők, testvérek.(nekik felöltömzöm egyszerű fehér ruhába, ötünknek) A lényeg mi vagyunk ketten, ebből is látszik, hogy nem éretlen vagyok, hanem pont hogy, érett személyiség.
30 alatt én is az esküvőről álmodtam. De mint ahogy az egyedülállók kedvenc időtöltése, én is figyeltem a házasok, párok életét és erre jutottam.
Az ismerősömék ahogy fent leírtam, nem házasodtak a ficó nem akart. A csaj ebbe beletörődött csak az hiányzik neki, hogy legyen egy közös fénykép róluk a falon vagy egy vacsora emléke, arról, hogy ők egy pár. Szerintem amit én fent felvetettem, ez a köztes megoldás pont jó arra, hogy a férfiakat, nőket ne kényszerítse a másik fél az esküvőre. Csak egy ünnepre vágynak, egy képre, egy emlékre csak még nem jött rá.
Nekem kevés az hogy egy délután össze hordjuk a cuccainkat. Miért nem értik meg, hogy ezt az apróságot, nevezzük bárminek, én együttélési ünnepségnek neveztem el arra kell, hogy nem állatok vagyunk akik csak összerakják magukat. Viszont az esküvő már szerintem el múló intézmény, lást a statisztikai adatokat.
Amúgy vízöntő vagyok, a régi rendet eltiporni, és újat létrehozni típus.
"Beismertem végre hogy, félek a házasságtól? Nem is tagadtam, már a kérdésemben sem."
Nem a félelemre értettem a beismerést, hanem arra, hogy végre elismered, hogy bárhogy is cimkézed a dolgot ugyanazt jelenti...
Nekem nem ezt jelenti a házasság! mea culpa!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!