Tudja, hogy nagyon szeretném ha megkérné a kezem, és összeházasodnánk, de nem teszi. Miért?

Szerintem se akarja, ennyi. Vagy elfogadod, vagy pörögsz még rajta pár évet, amivel lehet sikerül hozzásegítened, hogy melletted megtalálja élete szerelmét és akkor dobjon téged.

Ilyen esetekben csak akkor lehet nagy nehezen rávenni a pasikat, ha már tényleg elszállt minden reményük, hogy megtalálják az igazijukat (+ még ha becsúszik a gyerek) és akkor elfogadják, mint halálos ítéletet. De az ilyenből boldog házasság nem lesz, még az unokáid is megemlegetik, hogy milyen sz*r családi élettörténetük van.

Ezzel a nyaggatással legfeljebb annyit érhetsz el, hogyha a pasi ebben a előbb említett reménytelen helyzetben van, akkor megszán és elvesz, de ez olyan, mint amikor a nagyon szerencsétlen helyzetben lévő koldusnak dob az ember pár aprót a saját lelki nyugalmáért... De ha te ezt szeretnéd...

Azért nem mondja azt, mert tudja, hogy ezzel a szöveggel hülyére veheted, mert hagyod magad. Ezek után azt gondolom, hogy te sem szereted igazán, hanem ez már csak nálad is a külsőségekről szól, hogy "Jaj, mit szól a Manyi néni, ha ezek után elhajt az élettársam!". Ugyanis, egy szerelmes ember nem viselné el a megaláztatást, illetve lenne benne annyi, hogy akkor a párja legyen boldog, mégha mással is.

De ez a görcsös kapaszkodás ez nem szerelem. Mitahogy az sem, ha hülyére vesznek.

Szerintem ezek után ha meg is kér, el is vesz, akkor is ott fog motoszkálni benned hogy ez szánalomból, muszájból teszi-e.

Szóval ennek már mindenképp annyi lesz.