Azt akarta, hogy eljegyezzem, oké, megkértem a kezét. Így meg már nem akar hozzám jönni, most ilyenkor mi van?

Én is megértem. 6 évig csak mondogatod ő meg várjon. Mégis hány év után óhajtottad volna elvenni? Aztán betojsz, hogy elhagy és gyorsan megkéred.

Nem érted? Azt akarta, hogy kérd meg. De a kihisztizett gyűrű olyan mint a bundázott meccs. Nem azért kérted meg mert ő életed szerelme és feleségednek akarod hanem csak azért tepersz hogy ne hagyjon el. Ez olyan mintha redeti festmény helyett másolatot vennél. Ugyanolyan szép, de nincs értéke.

És hozzá tenném az előző hozzászólásomhoz hogy például az én szüleim se házasok, mert nem akartak házasodni. Ettől még egyértelmű volt mindkettejük számára hogy közös életet terveznek. Azzal se értek egyet hogy a közös lakás, minden csak a házasság után. Egy csomó kapcsolat az összeköltözés velejáróival romlik meg, és ez nem jellembeli hiba vagy hűség és kitartás kérdése. A lányok meg többnyire nagy pompázatos esküvőt akarnak... az nem ingyen van.

Szóval az lehet hogy rosszul fogalmaztál neki kérdező és az is fura hogy mért értetlenkedsz, de ezektől még nem leszel akkora se..fej mint amilyennek itt beállítanak.

Azt nem értem, hogyha neked tökmindegy, hogy házasok vagytok-e vagy sem, de látod a barátnődön, hogy neki marhára nem, és megnyugtatná a dolog hogy 6 év után végre legalább egy eljegyzés lenne (nem is házasság), akkor miért volt olyan nehéz?

Most ez tényleg nem a "mindig a nőnek adjunk igazat" eset, de neked tényleg csak egy nyamvadt lánykérést kellett volna végigszenvedned saját elhatározásból, és akkor nem lett volna ez a "nesze bmeg itt a retkes gyűrűd" mellékíze a dolognak...

Nem valószínű, hogy ez lenne a kapcsolatotok vége, mert egy hete még eléggé rajta volt a témán. Mondj neki valami olyat, hogy máshogy súlyozzátok ezt az egész eljegyzés-házasság témát, de amúgy te is úgy látod, hogy lassan itt lenne az alkalom megejteni a dolgot... - de lehetőleg ne legyen túl erőltetett.

Sok sikert!

"Teljesen meg lehet érteni a csaj reakcióját és érzéseit, de ettől ez még hiszti."

Ezen én úgy elkezdtem nevetni! De teljesen egyetértek vele. Én is nőből vagyok és ismerem az érzést. Ha valamiért elkezdek nyűglődni akkor már az sem oldja meg a problémát, hogyha megkapom a nyűglődés tárgyát. Ne aggódj, itt nem volt olyan lépés amiből nem sz.rul jöttél volna ki..tudom.

A másikat én sem értem, 6 év ide vagy oda...24 évesen hova a fenébe akar házasodni? A környezetemben aki 22-24 évesen házasodott, a fele el is vált már(!)

Abban igazat adok a többieknek, hogy azt elmondhattad volna, hogy kb a "hamarosan" nálad mit takar - külön albérlet, egzisztencia stb..

Hozzáteszem, hogy lánykérés előtt én is inkább közös albérletet/lakást szeretnék. A lakáshitel jobban összeköt mint egy gyűrű! /Vicceltem:)/

Beszéljétek át sokszor, te is gondold át újra...hajrá!

26/N

Nekem csak egy olyan kérdésem lenne, hogy amióta nyaggat, kapott-e tőled konkrét választ arra, hogy mikor szeretnéd elvenni, és mikor szeretnél vele családot, és milyen körülmények között? Elmondtad neki azt, amit itt leírtál, hogy előbb munka, különköltözés, egy kis félretett pénz, és aztán egy nem túl hosszú jegyesség után esküvő, meg minden egyéb? Nem arra gondolok, hogy x év y hó z napját kell ilyenkor mondani, de azért annyit, hogy kb. mikor, pl. 2-3 év múlva? Vagy mit mondtál neki ilyenkor, azt hogy bízza rád? Erre tippelek, ha külön le kellett, hogy ültessen, hogy egyáltalán választ kapjon. 6 év együttlét, 1 év együttélés után ennél azért már konkrétabb választ érdemel, kor iés élethelyzet ide vagy oda.

Én leülnék vele a helyedben, és elmondanám neki, amiket ide leírtál. Azt is, hogy nem akarod elveszíteni, és azt is, hogy úgy akarnál esküvőt, ha a feltételek megvannak hozzá. Aztán megkérdezheted tőle, hogy ő mit szeretne, hogyan képzelte, mert úgy látszik, te ezzel nem avgy teljesen tisztában. Ketten vagytok a kapcsolatban, hangoljátok össze az igényeiteket, hajrá !:)

Hát, "érdekes" vélemények voltak, közbevetve pár értelmesebbet is. Bocsánat, hölgyek, de nem Ti kéritek meg a férfit, hanem a férfi kéri meg a nőt, amire a nő mond igent vagy nemet. És ezt nem gondolom maradi dolognak, de egyetlenegy kapcsolatot sem láttam még, ami harmonikus lett volna, ahol a nő elnyomta a férfit és nem engedte, hoyg férfi legyen (miközben ő maga is távolodott a nőiességtől). Akkor is úgy gondolom, hogy így nem túl bölcs belemenni a házasságba, ha most megint lepontoz a feminista banda. Mert nem bölcs, ha a semmibe ugrunk bele, nincs saját lakás, egzisztenicia, stb. Nem veszitek észre, hogy azért mennek tönkre a házasságok, mert eleve instabilan indultak? Kényszerből köttettek? Éretlen emberek között? Lássátok már a valóságot, hölgyeim! Ez a lánykérés minden volt csak nem harmonikus, és most ezt kellene rendezni nem az észt osztani életidegen elméletekkel!

Én megértem azt, hogy egy nő akarja tudni, hogy a párja mennyire komolyan gondolja vele az életet, de szerintetek erre az a megoldás, hogy elkezdtek hisztizni, erőltetni a dolgot? Hát rohadtul nem! Az igazi nő ÉRZI, hogy mennyire komoly a férfi szándéka vele kapcsolatban. Ha pedig azt érzi, hogy nem komoly, ingadozik, akkor mit ér el vele, ha belekényszeríti akarata ellenére? Mennyi esélye van ennek a kapcsolatnak a hosszútávú túlélésre így?!

Azzal egyetértek, hogy a halogatás helyett a Kérdező szépen konkrétan elmondhatta volna, hogy milyen jogos feltételhez köti a házasságot és ezt mikorra tervezi. Pl. egy saját lakás (akár albi akár hitelből vett) szerintem minimum. Az is minimum, hogy mindketten dolgozzanak. Meg az is, hogy önként minden kényszer nélkül úgy gondolják határozottan, hogy egymással akarnak élni. Egy érett férfi és egy érett nő. Önálló komoly döntéssel. Ezt írtam korábban is.

Tehát Kérdező: igazad van. Beszéljétek át, hogy ez így nem kóser, álljon le a nő a hisztivel, ami semmire nem vezet, és normális felnőttként beszéljétek meg, hogy tényleg együtt akartok élni és ehhez meg kell tennetek a szükséges indokolt lépéseket, mind érzelmileg, mind anyagilag, hogy stabil alapokon álljon a házasságotok és ne menjetek szét 1 éven belül.

Kedves Kérdező!

Most vagyok elég hasonló helyzetben, szóval átérzem a barátnőd gondjait.

Szegény lány most nem tudja, mit kezdjen veled. Rosszul esik neki ez az egész sztori, nem tudja Te mit akarhatsz tőle, nem tudja cska szórakozol e vele és jobbra vársz, vagy tényleg komolyan szeretnéd (amire valljuk be a mai pasikat ismerve kisebb az esély) haragszik az egész világra, és valószínűleg az összes barátnő is férjnél van már, ő is idejét érzi, hogy történjen már valami. Szerintem haragszik egy szinten rád is, amiért nem volt képes magadtól eszedbe jutni, hogy szépen megkérd a kezét és ne Neki kelljen ezt "kikönyörögni". Nem erre vágyunk, mi is szeretnénk a saját kis tündérmesénket. Sajnos Te most tönkretetted az ő tündérmeséjét, és ezzel nagy fájdalmat okoztál neki.

Remélem nem bántalak meg, de jólesett kiírni magamból:) Én is várnék már valamit a páromtól, akinek határidőtz is adta pedig tudom hogy nem fog megkérni az ünnepek alatt sem. Tehát gondolkodom jövőre hogyan tovább.

Na de visszatérve hozzátok. Ezt most elrontottad. Ő most gondolkodik azon, hogy mit tegyen azért, hogy elkerülje azt hogy örök "élettársi" státuszba kényszerüljön, vagy esetleg azt hogy majd akkor lépj le ha jön egy másik jobb, akire igazán vártál. Tehát erősen gondolkodik hogy lépjen vagy maradjon, mert neki hidd el hogy ez nem jó így.

A gyűrűt büszkeségből dobta vissza. Úgy érzi mint egy kutyának odavetett csontot. valószínűleg határozott lány ami jó:) és nem adja magát egykönnyen.

Elvetted az egész dolog varázsát, és msotmár aktívan gondolkodik azon, hogy keressen új társat, olyat, aki tudja hogy akar vele lenni és nem fogja évekig váratni. Pedig hidd el, nincs hozzá sok kedve, és számba kell vetni azt is, hogy megint belebotlik egy időhúzós alakba aki nem akar tőle semmit, és akkor megint elmegy X év a nagy semmire.

Összességében tehát szerintem van esélyed, de dolgozz meg érte. Különlegesnek akarja magát érezni, és elvárja (tudat alatt, nem akarattal) hogy tegyél kettőtökért, mert érezni akarja hogy ő nem cska egy átlagos nő és ez nem cska egy átlagos kapcsolat. Téged szeretne élete párjának:) Nem mondom hogy egyszerű lesz, sőt, én még legalább 2-szer a fejedhez vágnám azt a bizonyos gyűrűt már cska azért is hogy szenvedj kicsit Te is mert szenvedést okoztál neki azzal, hogy így intézted a várt lánykérést. Kérd meg komolyan , úgy ahogy a nők azt elvárják. Hadd mondjon nemet párszor, hadd kéresse magát kicsit. Ha látja hogy nem adod fel nyerni fogsz hidd el. Látni akarja hogy tényleg akarod e:)

Ezt a beszéljük meg racionálisan dolgot nem erőltetném a helyedben. A nők nem erre vágynak, ezt a férfiak gondolják így hogy ez hű de jó.

Sok sikert kívánok, remélem segítettem valamit.