Nőként szerintetek lehet kérni legalább ennyit?

Kedves Kérdező!

Ezzel amit írsz szerintem nincs olyan nagy probléma. szerintem igenis tisztázzuk! Én azon a véleményen vagyok. Te még fiatal vagy, 4 éve együtt vagytok, az a normális, hogy TE pontosan tudod mit szeretnél. az más kérdés összejön-e.

Ami érdekesebb, hogyb a párodnak fingja nincs róla, mit és mikor akar.

Nekem is volt egy párom. Akart ő gyereket, rögtön 3-at, meg házat, meg esküvőt, meg mindent akart ő. Csak, valahogy mindent előbb akart, mint esküvőt meg gyereket. És mindig egyre hosszabb lett a lista. előbb a lakás. Megvolt. akkor autó. Megvolt. Fizessük ki a részletre vett konyhai gépeket. Megvolt. Fizessük ki a lakást is teljesen, adjuk el, aztán vegyünk házat. aha, na valahol itt szálltam ki a dologból, mert a never ending sztorik valahogy nem jönnek be! Nem láttam be pl. hogy miért is ne lehetne egy kis költségvetésű esküvőnk addig, míg nem telik le a hitel a lakásra??? Elvégre nem éltünk rosszul. Mindez annak a fényében, hogy meg se kért... Hagyjuk már!

Szóval, nem, nem hiszek a majd-ban, sőt a majd, há-ban sem! Nem-nem. amit egy párként közös pénzből meg tudunk venni, azt házaspárként is. Itt közbeszólhat, ki mekkora lagzit akar, de ez általában amúgy is a nőknek fontosabb. (Most ne kössön belém 20 ember, hogy neki a férje ragaszkodott a nagy esküvőhöz, olyan is van, de ritkább.)

Szóval meg kell beszélni, ki mit akar, nem mellébeszélni, és nem hagyni a mellébeszélést. mert igenis, ha nem egyeznek a tervek és a kompromisszum sem működik, akkor kalap, kabát, keresni kell olyat, aki hasonlóan gondolkodik...

Nincs értelme húzni az időt. Mopst vagy. Ha sokáig vársz a majdra, hipp-hopp 28 leszel és elbúcsúzhatsz tényleg a terveidtől. Ha a párod most őszntén megmondja, ő mit akar, és ha nagyon nem ezt, mint te, akkor még mindig szerencsét próbálhatsz mással a terveid megvalósításában, vagy megváltoztathatod a terveidet elkerülve a későbbi sokkal nagyobb csalódást. Tudod, mikor még a mostani terveidhez is ragaszkodnál, de már időd sincs.

Szóval nemhogy jól tetted, de én nem is hagynám ennyiben. Minden más témát mellőzve én rákérdeznék, mi a tervei PONTOSAN. Lehet, hogy ettől kontroll mániás vagyok, de egyrészről ez az én életem, jogom van tudni, hogy fogom élni, másrészt, ha az az igazi, akivel együtt élek, akkor ő pontosan tudja, hogy kontroll mániás vagyok és így is szeret. Ha zavarja, hogy kontorll mániás vagyok, megint csak, nem ő az én emberem, csókolom.

Lehet húzni az időt, várni meg szerencsétlenkedni, csak kérdés, minek?

Ha ugyanazt a jövőt képzeltétek volna el egymás oldalán mindketten, már házasok lehetnétek, de legalább magától megkért volna, nem a szájába kéne rágni.

Kimutatta volna azt a szándékot, hogy el akar venni, és közös jövőt akar veled. Az, hogy esetleg beszéltek róla évekig, de közben nem változik a helyzet, nem jelent semmit. Mondani bármit lehet, ha nincsenek mögötte tettek.

Igen, nagyon jól döntöttél, hogy felhoztad a témát és vázoltad a terveidet. Korrekt a közlés, ebből látszik, hogy erős és határozott vagy. A GYES illetve GYED szabályokkal nem vagy tisztában a kérdés leírásából, majd ha aktuális lesz nézz utána, hogy mindent megkapj ami jár.

Az, hogy 30 éves kor előtt szeretnél gyermeket, szintén pozitív és becsülendő. Véleményem szerint, nagy karriert igazából csak a gyermekek születése után lehet elérni, hiszen így a gyermek nem töri ketté a karrieredet (hiszen az első pár évben pályakezdő leszel, ettől lejjebb nem lehet csúszni azon a bizonyos "létrán".

Remélhetőleg a barátod is elég becsületes ahhoz, hogy vázolja a terveit, még akkor is ha az nem egyezik a tieddel, ez esetben tudsz lépni. Véleményem szerint egy kapcsolat vagy házasság mozgató rugója a közös célok elérése.

Sok szerencsét kívánok nektek!