Nők! Akik elítélik hogy egy szűz srác prostival feküdjön le! Miért ellenzitek? Mi az oka?

de való igaz, a jó nők nagyrészt nem jó fejek, nem kedvesek, érdektelenek és kifejezetten görények, felsőbbrendűsködőek a férfiakkal.

Semmilyen tiszteletet nem érdemelnek.

Azt bizony ki kell vívni! Azt a kevés lányt kell megtalálni társnak, aki nem ilyen :)

Lehet mondani, hogy utálom a nőket... nem utálom, de nem is szeretem őket. Akivel viszont jó együtt, azt meg kell becsülni, mert arany :)

"Ha lány vagy, könnyen beszélsz, nincs tennivalód, csak szelektálnod kell a jelentkezők közül"

Szerinted. A valóság viszont nem ez, és nem hinném, hogy én vagyok az egyetlen aki így van vele. Csak könnyebb, kényelmesebb neked, és a hozzád hasonló vinnyogó kisfiúknak ezt gondolni, mint belátni, hogy ha nem találtok párt, arról ti tehettek, és nem mások.

Szelektálni kell, ez tény, de nem úgy ahogy azt te elképzeled. Elárulom neked, hogy ha nem tettem volna érte, csak sajnáltatom magam és picsogok, mint az itteni pasik egy része, akkor soha nem találtam volna meg életem szerelmét.

Férfiként sem kell kigyúrt, kocsis, pénzes macsónak lenni ahhoz, hogy valaki párt találjon magának, csak lépj ki a valóságba a kis álomvilágodból és nézz körül. Az én, (mi) barátaink között teljesen átlagos pasik vannak, alacsonyak, magasak, vékonyak, mackósak, átlagosak, mindnek van párja. Bár nem tudom nálad a macsó kifejezés mit takar.

Hogy ki jóképű és ki nem, az egyéni ízlés kérdése. Aki nekem tetszik az 10 másik csajnak nem, és fordítva. Semmi értelme ilyeneket írni, hogy mindenkinek a jóképű macsó kell, mert mindenki mást tart jóképűnek. Mikor tanuljátok már meg ezt?

Nem bántásból írtam, csak azt mondom, hogy az ismerkedés oroszlánrésze a férfiaké. Nekik kell elkápráztatni a nőt, és nem fordítva. Ez különösen igaz, ha nagy a konkurencia.

Mellesleg engem nem érint az ismerkedés. Már sz..rok bele az egészbe, egy gonddal kevesebb.

Miért is kellene a nőket elkápráztatni? Nem tudom elképzelni, pedig nő vagyok, de mindig is a férfit akartam megismerni, és nem azt amit eljátszik, miközben elvileg elbűvöl engem. Soha nem mesedélutánra voltam kíváncsi, mikor ismerkedtem valakivel. És nem hinném, hogy egyedül vagyok ezzel.

Adja önmagát, aztán ha bejön és összeillünk akkor jó, ha nem, akkor meg majd talál mást akinek ő úgy tetszik ahogy van. Nem tudom érted-e a lényeget...

A társkeresés olyan, hogy ha próbálkozol, akkor fogsz találni párt x idő után. Ha nagyon nem jön össze semmi hosszú ideig, akkor bizony magadban kell keresni az okokat. Mindig jönnek itt azzal, hogy csak a macsó, pénzes, izompacsirtáknak van párjuk, pedig ez nyilvánvalóan nincs így, csak kényelmesebb ezzel takarózni egyeseknek.

A te életed, a te döntésed, élheted egyedül ha akarod. Igaz, fel is lehet adni. Minek is tenni érte aztán kiérdemelni egy társat... Hagyhatod is a fenébe az egészet. Ilyen hozzáállással nem csoda, ha nincs párja az embernek.

Nekem egyelőre megfelel így.

De ha próbálkozok, nincs rá garancia, hogy találok egy megfelelő nőt.

Mégis mi a f...sszal kellenem kiérdemelnem egy társat?

Aki bármikor megcsalhat.

66

Ez is egy szar kifogás. Nincs olyan, hogy egy ember mindenki szerint csúnya. Lesznek olyanok akiknek tetszik majd, csak meg kell találni ezeket, és azokból választai olyat aki neked is megfelel.