Nők! Akik elítélik hogy egy szűz srác prostival feküdjön le! Miért ellenzitek? Mi az oka?

"Nőként ezt soha de soha nem fogod átélni."

Milyen jó, hogy az ég világon semmit nem tudsz rólam, mert nem is ismersz, hogy én miken mentem át. Átéltem én is, de nem baj, én a magam részéről ezt itt lezártam. Nem pocsékolom tovább az időmet rinyagépekre. Sajnáltasd csak magad egész nyugodtan, picsogj, hajrá! Nem csoda hát, hogy ilyen önsajnáló nyomorékok a kutyának se kellenek. Vagy nagyon ritkán.

"Sajnáltasd csak magad egész nyugodtan, picsogj, hajrá! Nem csoda hát, hogy ilyen önsajnáló nyomorékok a kutyának se kellenek."

Ezután már értem, miért utasítottak el ilyen nevetségesen semmitelen indokokkal.:D Aztán óvatosan, nehogy egyszer egy nyomorék átrendezze az arcodat egy hasonló bölcs gondolat után.

Kislány, nem magamról beszélek. Tudod én sohasem rinyáltam, még akkor sem amikor 55 kiló vézna gebe kisfiú voltam nulla céllal az életben, 20 évesen otthon laktam, nem érdekelt semmi. Utáltam magamat a külsőmet... tényleg semmi önbizalmam nem volt...de mégis mire lett volna? ennek ellenére próbálkoztam, nem adtam fel, de nagyon sok csalódás ért.

30 évesen most már rendbetettem magamat. Igen későnérő vagyok, de elvégeztem egy nehéz egyetemet (mikor senki nem hitt bennem) és van egy frankó állásom, ami eszméletlen érdekes világszinten is, és tudom, hogy hasznos is. Ja és már aktívan sportolok, szóval kezd előjönni egy férfi belőlem.

...de ehhez eszméletlen sok energiabefektetés kellett, mire idáig eljutottam. Már van mire büszke legyek. Egy férfinak iszonyú sokat kell tennie azért, hogy legyen tartása és tudjon hódítani. Itt élesben megy a dolog, nem hónapokon keresztül ismerkedsz egy lánybaráttal, aztán összejöttök.

Itt elsősorban a külső dönt, a kiállás, a stílus, a humor, a különlegesség... az hogy hogyan adod elő magadat és az értékeidet. Kb színészet az egész.

Mivel még mindig a klasszikus forma él, ezért a mi dolgunk a hódítás, a kezdeményezés...épp ezért rohadt nehéz, mert az élet szinte minden területén sikeresnek kell lenni (vagy egyben kimondottan), hogy élesben csajozzon az ember.

A felsorolt indokok, hogy kék a szemed, meg nincs festett hajad... ez a legnagyobb ostoba baromság amit valaha hallottam. Remélem te se gondoltad komolyan, hiszen annyira életszerűtlen példák...

Te valószínűleg egy jó (jobb nő) vagy, aki az égvilágon soha nem fogod tudni átérezni milyen amikor tudja magáról az ember, hogy egy lúzer és levegőnek nézik a nők.

61. Ha egyszer nekik màs jön be, miért nevetségesek az indokok?

Nekem pl a barna szem jobban bejöb egy pasin mint a többi.

Amúgy nem fogja senki átrendezni az arcomat. Ha fàj az igazsàg arról én nem tehetek. Èn csak azt mondom, hogy aki akar az talàl pàrt magànak, vagy kalandot is. Ès egyik fél sincs előnyösebb helyzetben.

Utolsó. Nem vagyok jobb nő, sajnos mindig is csúnyàcska voltam, sosem volt önbizalmam. Most sincs pedig 7 éve együtt vagyunk a férjemmel aki odavan értem. Ès én is érte:). Mégsem vàltozott ez a önbizalomhiàny dolog. Az önbizalomnak semmi köze a tàrskereséshez, ismerkedéshez. Egyszerűen csak próbàlkozni kell, amíg nem talàlsz olyat akinek bejössz, és aki neked is megfelel. Én is ezt tettem. Keresgéltem. Ennyi. Nem hullott az ölembe semmi. Nem sirànkoztam, hogy màsnak könnyebb.

Aha és mert neked van egy férjed akivel 7 évet lehúztál, törvényszerűen általánosítasz az összes ide író - gyakran tényleg a társadalom perifériájára szorult férfire, hogy rinyagépek...és csak és kizárólag a hozzáállásuk miatt nézik levegőnek őket a nők...

Nem érzel némi ellentmondást?

Rettentő nagyképű, fellengzős és ellenszenves vélemény... ezzel nem segítesz senkin, csak blelerúgsz a földön fekvő elesettekbe.

Egyébként mi köze van ehhez a kérdéshez?

Sokan eljárnak néhanapján prostihoz, mert ez egy opció... és lehet egy csúnyácska pasinak 100x jobb lehetőség a kalandra, mint mondjuk 40 visszautasítást beszopni, és az annyira összetöri a lelket, hogy aztán ilyenekből lesznek az élés löszerrel lövöldöző frusztrált gyilkosok.

Nekem is volt egy ilyen korszakom, amikor annyi csalódás ért, hogy kollektíven meggyűlölötem a teljes női nemet akkoriban. .de inkább ezt a húspiac szerű "csajozást" szórakozóhelyen... látva a sok undorító zseléfejű szűkfarmeres nagypofájú bájgúnárt, akiknek simán ment.. meg a táncolgató ócska rüfföket.

kedvem lett volna - gondolatban- egy sporttáskából előhúzni egy AK47-est és végigsorozni a helyet

Hálistennek elmúlt ez, és már nem érnek csalódások, de kemény és depressziós időszakom volt ez.

Félreérted... én amikor looser voltam, sikertelenséget sikertelenségre halmoztam, akkor kb angyaloknak képzeltem a nőket, akikért mindent megtennék. Az első barátnőmet, mikor nagynehezen összejött sok csalódás után, tejben vajban fürdettem. Mindig az ő érdekeit néztem és abszolút azt hittem naívan, hogy feltétel nélküli szeretet kell a nőknek, és törődés.

A fittyfenéket... nem kellett sok hozzá, hogy dobjon a francba, mert ráunt erre.

Aztán szép lassan felnőttem, és kezdtem rájönni, hogy mi kell a nőknek... most már 5 kapcsolat után sokminden megvilágosodott. A nők nem egy nyálas romantikus pasit szeretnének maguk mellett, hanem egy olyan izgalmas férfit, akire felnézhetnek és valódi társként nőként érezhetik magukat.

Ebbe beletartozik az is, hogy néha keményen karon kell ragadni őket, és a szemükbe mondani a dolgokat. Nem szabad elpapucsodni mert véged.

A kedvességet és a bókokat is mérsékelten szabad csak adagolni, hogy legyen súlya. Ha kimondod, hogy "gyönyörű vagy", akkor fusson végig a gerincén egy áramütés, és ázzon át a bugyi azonnal.

...de ez csak akkor működik, ha izgalmas társként kezeled, nem angyalként nyálasan minden nap 20x elmondod neki. Sőt néha inkább pimasz, huncut "rosszfiú" hangnem amit imádnak. Meg kell találni a balanszot, az biztos. Néha a teljes ellenkezőjét kell csinálni, mint amit szerinted elvárnak.

Egyébként eszembe jutott még egy óriási és nyilvánvaló különbség férfi és női ismerkedés között.

Gondolj csak bele, férfiként ha közeledni próbál az ember mondjuk egy buszon, könyvtárban, vagy áruházban...akár az utcán, de még bulikban és fesztiválon is...az első gondolat (ha nem vagy alfahím, vagy nagyon megnyerő személyiség) "Ew már megint egy creepy zaklató srác... ragad mint a légycsapda."

Ennél megalázóbb érzés nincs, amikor zaklatónak vagy molesztálónak nézik az embert.

Most őszintén, férfiakat nem lehet molesztálni kb... ha egy helyen odajön egy átlag lány mosollyal annak még örülünk is. Még akkor is a lehetőségeket mérlegeljük, ha nem jön be.

Szóval nőként az első kontaktus egymillióval könnyebb.

Férfiként rettentő rosszul eshet ha zaklatónak néznek... és a nők, főleg a csinosabbak kb ebből sportot űznek. Miközben elvárt, hogy a férfi kezdeményezzen szinte mindig.