Régóta szingli nők akiknek kalandjaik sincsenek! Miért éltek így?

Engem soha egy pasi se akart megismerni és komolyan venni, a szándék se volt meg bennük, hogy többet lássanak egy dugásnál vagy hogy csak hülyítsenek. Tök mindegy, mennyi idő után feküdtem le velük, ugyanaz a sztori. Vagy leráz azzal, hogy én túl fiatal/éretlen vagyok hozzá; majd összejön egy ugyanannyi idős csajjal mint én, aki kb egy középiskolás szintjén van. 🤣 A másik az exe után siránkozik (ja természetesen azután az ex után aki hülyére vette és szétcsalta őket, na az ilyen nő a szemükben egy istennőnek számít), olyan elvárásokat támasztanak amiket még ők se ugranak meg, az összes létező klisén, lerázós dumán túl a "jobbat érdemelsz" "nem állok készen komoly kapcsolatra" "kedvellek, aranyos vagy DE... nem érzem amit kellene". Nekem már se türelmem/energiám nincs nemhogy ismerkedni, randizni vagy akár szexelni de még csak beszélni se velük semmilyen szinten. Be is rendezkedtem az örökké tartó egyedüllétre.

Kedves 141-es! Mintha csak én írtam volna a válaszod! Ezt én is ismerem! Azok a drága exek! Lezáratlan múltú emberrel sosem szabad kapcsolatot kezdeni, ezt tudom. De azt honnan a francból tudjam, hogy még magába nem zárta le! Tisztességtelen velem szemben, hogy rájön, "Oh tényleg még nem állok készen, hogy újra szerelembe essek! Pedig szeretnem kéne, de nem megy, hiába lennél rá méltó!" Megbecsülésre vágyik, megkapja, de kötődni képtelen mindegyik, tisztelet a kivételnek.