A nők miért nem tudják elfogadni azt a férfit, akinek van gyereke?

Már miért kéne elfogadnom, mikor van egy rakás gyerek nélküli férfi? Főleg, hogy sajátot sem akarok, nem bírom elviselni őket, nem majd pont máséhoz fogok alkalmazkodni meg máséra fogok főzni, mosni, takarítani, hogyne. Az a férfi (és nő is!), akinek gyereke van, elvált és új párkapcsolatot keres, tisztában kell azzal legyen, hogy ez sokaknál kizáró tényező, ez van. Mindenkinek joga van nemet mondani egy olyan kapcsolatra, ami neki nem felelne meg, elvégre egy életünk van.

Unokatesóm példáját tudom hirtelen felhozni: ott is 2 gyerek van, 7 és 12 évesek, de rettentően rosszak és neveletlenek. Ott csak 1,5-2 hetente vannak náluk, de olyankor mindig öregszik pár évet. Az ex feleség egy igazi sárkány, ott tesz alájuk, ahol tud, egyáltalán nem rugalmas, próbálja a gyerekeket is unokatesóm ellen hangolni, semmi sem jó, amit csinál. A legkisebb dolgon is képes kiakadni, reggelig sorolhatnám. Hát tudod kinek hiányozna 2 ördögfióka plusz az idióta anyjuk is a nyakamba. Isten ments.