Miért veszett ki a mai nők többségéből az igazi nőiesség, és ennek ellenére miért várják el a férfiaktól, hogy ők viszont legyenek férfiasak?

Én vagyok a 80-as válaszoló.

Szerintem alapvetően van egy olyan ’törvény’ a világunkban, hogy a nő tanítja a férfit. Ezt úgy értem, hogyha például egy párkapcsolatban, házasságban a férfi ahhoz van ’szoktatva’, hogy sosem kell elmosogatnia, kiporszívóznia, stb. akkor ez így is lesz. A kapcsolat elején kvázi semmi sem teher, egyik félnek sem. Aztán telnek az évek és az szokott lenni a forgatókönyv, hogy a nő elfárad, belefárad és kitör, mint a vulkán, hogy nem igaz, hogy a férfi egy lusta disznó, aki sosem segít a házimunkában. Ez csak egy példa volt….ide be lehet helyettesíteni ezer dolgot: pl. nőként elvárom, hogy a párom ne flörtöljön más nőkkel? Elvárom, hogy tisztelettudóan viselkedjen velem? stb. Amennyiben igen, akkor közölni kell ezeket vele és ha nem felel meg, akkor szépen el kell küldeni az illetőt és nem évek múlva kifakadni.

Én is úgy gondolom, hogy baromi nehéz a nőknek úgymond 2 fronton helytállni, de sajnos be kell látni, hogy a férfias keménykedés egyszerűen sehová sem vezet. A munkahelyen nem lehet egy állandóan hőbörgő, harcias amazont komolyan venni, aki lépten-nyomon hangoztatja, hogy ő mennyire határozott (nem attól lesz határozott egy nő, hogy mondogatja….hiszem, hogy egy csendben elmondott ’nem’ sokkal hatásosabb, mint az üvöltés).

A párkapcsolatban pedig szintén zsákutca az ilyen viselkedés, hiszen a férfi az egész napját kb. ilyen légkörben tölti el és kizártnak tartom, hogy otthon folytatni akarná a ’harcokat’ a nőjével. Szerintem az igazi férfiak arra vágynak, hogyha hazaérnek, akkor egy békés otthon fogadja őket és a kedves, puha nőjük, akivel megbeszélhetik a napi gondokat, megvacsoráznak, összebújnak, stb. (mindennek az előfeltétele lenne az, amit fentebb és az előző hozzászólásomban is vázoltam, hogy ne a nőre háruljon minden házimunka). Hiszem, hogy így a férfi férfinak tudja érezni magát, a nő pedig nőnek és ez mindkét félnek jó. Abba gondoljatok bele, hogy hol máshol érezhetnénk magunkat férfinak és nőnek, ha nem az otthonunkban, a párunk mellett? Máshol nincs rá lehetőségünk. A munka világa szinte teljesen nemtelen. Például: én is orvos/könyvelő/sori munkás vagyok és a férfi is orvos/könyvelő/sori munkás. Hogyan legyek nőként nőies könyvelő? Vagy hogyan legyek férfiként férfias könyvelő? Sehogy. A munkában egyszerűen nem lehet megélni normálisan a nemi szerepeinket, ami mindkét félnek alapvető igénye lenne.

33N

Ha egy férfi csak úgy tud "férfias" lenni, hogy egy nő önként alárendeli magát neki és ő meg ledominálja, az nem is igazán "férfi". Hol van ebben a logika? A kemény, önálló személyiség nem azt kéne, hogy jelentse, hogy mindenkitől függetlenül, önmagában is az? Aki másokon keresztül határozza meg magát az minden csak nem erős.

Amúgy meg nyugtatgasd csak magad azzal, hogy valójában minden nő csak álarcot hord és legbelül csak egy sírós kislány. :D Szerencsére ez nem így van. Vannak nők dögivel akik valóban komolyan gondolják ezt és belülről fakad nekik. Arra gondoltál már, hogy mi van akkor ha a nők nem most nyomják el a természetüket, hanem a társadalom nyomta el EDDIG a nők igazi természetét? Mi van ha a több évezredes férfiuralom okozta elnyomás az oka annak, hogy azt hisszük egy nőnek gyengének kell lenni és ez az oka annak, hogy a nők most nagy nehézségek árán válnak erőssé? Amikor egész életedben azt hallgatod, hogy neked gyengének kell lenned, akkor az agyad kimosódik és ezt tartod majd természetesnek. Miközben lehet, hogy ha nem ezt vernék a lányok fejébe, akkor sosem lenne gondjuk azzal, hogy erősek legyenek. Szerinted a természetesben érdekel az valakit, hogy te gyengéd vagy-e vagy nőies? Szerinted az oroszlánt érdekli, hogy a zebra nőies-e? Ha lassúbb mint a hím, akkor elkapja és megeszi. Vagy érdekel az valakit, hogy tigris nőies-e? Ha nem ugyanolyan erős és ügyes mint a hím akkor a kölykeivel együtt éhen hal-e A természetben mindenki erős és kemény mert ez természetes túlélés szempontjából. Csak az emberek olyan hülyék, hogy ilyen kis semmiségekhez ragaszkodnak.

Amúgy meg az, hogy nincsenek férfi tanárok, hogy sok férfi elhagyja a családot vagy túl sokat dolgozik, miért a nő hibája? Hát nem a férfiak határoztak úgy, hogy a nőknek otthon kell maradni (logikus hogy így nehezebb eltartani a családot) és hogy a tanárkodás nőies munka? Miért a nő hibája, ha egy férfi megcsalja, kiszeret belőle, elhagyja egy fiatalabb nőért vagy csak egyszerűen nem érdeklik a gyerekei? Mikor fognak a férfiak felelősséget vállalni saját magukért és a viselkedésükért? A 'férfiak már csak ilyenek' többé nem dívik.

Az meg még viccesebb, hogy hiába vagy házas, a saját feleségedről sem vagy túl jó véleménnyel.

"a nő a házkörüli munkákat és a gyereknevelést végezte. Ami természetesen ugyan ugy munka, de nem igényel egy karrierisra, törtető személyiséget."

De, pontosan ilyen személyiséget igényel a gyereknevelés. Egy olyan nő aki gyenge, megalkuvó, örök alárendelt soha a büdös életben nem fog valamire való gyereket felnevelni.