Lehetseges hogy ufoktol szarmazunk?

> Akkor szerinted mind ez csupan a veletlen műve, hogy mi itt vagyunk?

Nem. Inkább a világ törvényeinek következménye. Ugye tanítják fizikából, hogy egy zárt rendszer entrópiája – mondjuk úgy rendezetlensége – nem csökken spontán módon. (Termodinamika második főtétele.) A Föld viszont nem zárt rendszer, a Naptól folyamatosan energiát kap, és ugyanennyi energiát sugároz szét az űrbe. A Föld egy energiaáteresztő rendszer, amiről viszont tudjuk, hogy egy ilyen rendszerben hajlamos csökkenni az entrópia, azaz csökken a rendezetlenség. Hétköznapi fogalmakkal élve mondjuk úgy, egy ilyen rendszerben struktúrák alakulnak ki, egyre összetettebb, bonyolultabb struktúrák jöhetnek létre.

Aztán a élőlények fejlődése nem teljesen random. Az evolúció meghatározott elv, törvényszerűség alapján működik. Oké, a mutációk véletlenszerűek, de az, hogy aztán melyik mutáció életképtelen és melyik lesz sikeres, azt meg törvényszerűségek döntik el. Igen, az evolúció irányában van véletlenszerű jelleg az irányát tekintve, de jellegét tekintve minden élőlény törekszik a lehető legoptimálisabban alkalmazkodni a környezetéhez.

> az ember mimdigis azt kepzelte, hogy neki kituntetett helye van az univerzumban. Holott semmi

A „helye van” nem tudományos kérdés. Ez a mondatod inkább azt firtatja, hogy mi az ember létének a célja. Illetve ebben már az is megfogalmazódik, hogy az ember létezésének oka ennek a célnak az elérése.

Oké, érthető a dolog, emberek vagyunk, emberi környezetben nőttünk fel. Az ember azért hoz létre, csinál dolgokat, mert azzal valamiféle célja van. Pl. azért ültetünk búzát, hogy aztán abból lisztet csináljunk és megegyük.

De a természetben ilyen nincs, még abban az elméletben sincs ilyen, amiben az embert idegen lények hoztál létre vagy nemesítették, de még az isteni teremtésben is megkérdőjelezhető mindez. A cserebogár, az almafa, a folyó nem azért van, hogy valami célt megvalósítson. Egyszerűen csak van, és ha már van, kapcsolatba kerül más dolgokkal, ami mentén esetleg változik. De nincs célja a dolognak, csak a működését meghatározó törvényszerűségek.

Az emberiség létének ilyen értelemben én azt mondom, nincs célja. Magának egy-egy embernek – nekem, neked – vannak céljaink, amiket kitűzünk magunk elé, hogy ezáltal megvalósítsunk vágyakat, igényeket, hogy kényelmesebbé, boldogabbá tegyük az életünket, vagy valamiféle elvet valósítsunk meg általa, amit fontosnak tartunk. Tehát az életnek, az egyes egyedek életének van célja, de magának az emberiségnek úgy összességében nincs. Maximum az egyedek céljainak összességét lehetne ilyen célként megfogalmazni, ami azért homályos is, másrészt az ember fejlődése, evolúciója nem is ezen célok mentén dől el. Pl. a legtöbb embernek vágya az, hogy tudjon repülni, emiatt hozunk is létre mindenféle berendezéseket, eszközöket, de ettől nem fog szárnyunk nőni…

> Miert a sok nyersanyag, ha senki nem hasznalja fel.

Ez is valamiféle teleológiai érvre épített kérdés. Minek a sok bolygó, ha nem él rajta senki? Minek a sok kő a sivatagba, ha nem használjuk semmire? Vagy miért keletkezik por, ha nem jó semmire? Miért ennek kellene eldönteni, hogy mi létezik és mi nem? Miért elképzelhetetlen, hogy van valami, ami történetesen egy adott fajnak – az embernek – éppenséggel nem kell, nem használja semmire? (Amúgy ezek a teleológiai megközelítések inkább vannak ellentétben mondjuk egy isteni teremtéssel, hiszen egy isteni teremtéstől elvárnánk, hogy mindennek valamiféle célja van.) Tegyük fel, ha nem lenne élet az egész Univerzumban, attól még az Univerzum miért ne létezhetne? Lenne értelme a létezésének? Természetesen nem, mert az intelligens ember számára értelmes vagy nem értelmes valami. Ha viszont ilyen nincs, akkor nincs ami megkérdőjelezné az értelmességét, meg mindezektől függetlenül ettől még létezhetne Univerzum.

> Ha nem lenne ember, akkor 'bár lehet nagyon flegmás beszolas ez tollem' de mi ertelme mindennek ha mi nem lennenk.

Nem flegmatikus, inkább azt mondanám, hogy túlságosan komolyan vesszük magunkat mi emberek. Azt gondoljuk, hogy a világ értünk van, ami a világban nem értünk van, az felesleges értéktelen, ami meg nekünk hasznos, az fontos és értékes. Mintha mi lennénk a mércéje a dolgoknak, kizárólag körülöttünk forogna a világ…

> Mimdenek felett uralkodunk a bolygonkon'persze a termeszetet leszamitva' mitol van bennunk ez az onpusztitos uralkodo,magatartas?

Pont abból, hogy intelligenciánk van. Minden élőlény manipulálni igyekszik a világot. Az élet velejárója a verseny. Egy növény természetesen kevésbé tudja manipulálni a világát, esetleg tud indákat növeszteni, ilyen módon esetleg több napfényhez jutni, stb… A növények kialakult stratégiáit is érdemes megnézni. Ahol túl sok növény él együtt, mindegyik valahogy arra törekszik, hogy minél több napfényt kapjon. Ez viszont egyúttal azt is jelenti, hogy elveszi más növények elől a napfényt.

Az állatok már sokkal jobban tudják manipulálni a világot. Az emberi intelligencia meg pont azért előnyös evolúciós szempontból, mert ezt a manipuláló képességet viszi tökélyre. Hideg van? Majd mi teszünk róla. Felvesszük más állatok bundáját, házat építünk, fűtünk. Fenyeget minket egy ragadozó? Régen barlangba költöztünk, tüzet gyújtottunk, őrködtünk, ma házakat építünk, vannak fegyvereink, építünk kerítést…

Folyamatosan manipuláljuk a környezetünket, felhasználva azt, ami éppen kéznél van. Idővel persze hogy azt gondoljuk, hogy mi minden felett jogosan rendelkezhetünk. De ez nem csak ránk igaz. Egy farkasfalka is elkerget egy nem a falkába tartozó farkast, elkergeti a többi ragadozót is, mondjuk úgy teljesen úgy viselkedik, mintha az a terület az ő uralma alá tartozna.

> Oroklodott az ufoktol?

Azt ajánlom, hogy ilyenkor mindig gondold eggyel – kettővel, hárommal – tovább a kérdést. Oké, mi örököltük az idegenektől. És ők honnan örökölték? Ha nem számítjuk az isteni teremtést, kellett lennie egy elsőnek kifejlődő intelligens fajnak. Ha mindenki tőle örökölte, akkor viszont nála ez spontán módon jelent meg. Ergo spontán módon megjelenhet egy ilyen jelleg egy intelligens fajban, tehát nem szükséges feltételeznünk, hogy ennek valahonnan kívülről kellett jönnie, nem alakulhatott ki itt a Földön. (Más, már említett és még nem említett okok miatt viszont inkább valószínűtlen egy intelligens faj által szándékosan létrejövő földi intelligens élet (az ember).

"Wadmalac!!

Meg volt a technika a piramisok építéséhez? Te tudhatsz valamit :D:D Írd már le ide légyszi lépésről lépére hogy hogyan történt? :D :D :D :D"

Nem fogom neked leírni, mert ha nem csak ufós-ezós maszlagot olvasnál, akkor te is tudnád, hogy legalább 3 alternatív módszer van arra, ahogy végrehajthatták (mindegyik rámpákkal történik, csupán a kőtömbök gurításának módjában vannak eltérő verziók).

"Náladtól sokkal komolyabb embereknek sincs fogalmuk ,hogy hogyan építették őket"

És náluk sokkal komolyabbak meg tudják, hogy hogyan lehetett megcsinálni. És totál lényegtelen ezután, melyik működőképes módon csinálták, a lényeg, hogy korabeli módszerekkel meg lehetett csinálni, innentől az ufós zöldség értelmetlen. Állatira nincs rá szükség.

"Sokkal értelmesebb és hasznosabb lenne,minden lehetőséget számba venni és semmit sem kizárni,mert valójában semmit sem zárhatunk ki!!!!"

Természetesen ha nem tudod a csapból kifolyó vízről, melyik vízműből jön, attól még biztosra tudhatod, hogy vízműből jön, az, hogy a Holdról folyik, feltételezhető, csak minek, amikor ott a nagyságrendekkel valószínűbb megoldás. Ilyen ez a piramismániátok is.

"El se olvastam kedves utolsó ne haragudj,de nem érdekel a bizonygatásod én ebben hiszek és kész és nem fogok veled századjára is vitatkozni,na szeva!!!"

Ez itt a probléma, hogy a tényeket el sem olvasva hisztek valamiben, aminek semmi alapja.

Nektek találták fel az ezo rovatot, ott tárt karokkal fogadnak.

"Ha azt mondják hogy 20 ev alatt epult fel, es 2 millio ko tombbol all, egy gyors szamitassal, ha napi 16 orat dolgozva, evente 365 napot dolgozva, 20 evig, akkor egyetlen kotomb kifejtesere, csiszolasara es helyereillesztesere, 35 perc jut. Ez azert nallam nem alja meg a helyet."

Nem bizony, mert kihagytad a számításból a dolgozók számát.

Gondold el, hogy mondjuk 100 ember foglalkozik egyszerre a kőtömbök készítésével, a 35 perced máris 3500 perc/kótömb, 2 és fél nap. :)

#32:

> El se olvastam kedves utolsó ne haragudj

Semmi gond, vannak vitaképtelen emberek.

> én ebben hiszek és kész

Oké, tehát ez nem racionális gondolatsor benned, érvekkel, amit képes vagy egy vita során is kifejteni, hanem valamiféle vakhit, ergo ilyen alapon hihetnéd azt is, hogy a föld lapos, annak is kb. annyi értelme lenne, mint amit leírtál.

> és nem fogok veled századjára is vitatkozni,na szeva

Századjára? Először reagáltam arra, amit írtál. :-)

"...evente 365 napot dolgozva, 20 evig, akkor egyetlen kotomb kifejtesere, csiszolasara es helyereillesztesere, 35 perc jut."

Igen, ha az összes munkás mindig csak 1 kőtömbbel dolgozik egyszerre.

Józanul utána gondolva ez azért kicsit nevetséges lenne. Ha 10-20-an dolgoznak a piramison, akkor a felvetés értelmes, de kizárt, hogy csak ennyien építették volna egyszerre.

A koreai H... gyárban tizenhárom másodpercenként gyártanak le egy autót.

Vajon ufók készítik, vagy valami más titok van a dologban?

[link]

"Es ezekbol a piramisokbol van egymas mellett 3 nagyobb."

Nem egy méretűek, így a fenti számításod sem állja meg a helyét mind a háromra. Ezt az értetlenkedő számítást a csak a Nagy Piramissal kapcsolatban szokták felhozni.

Ráadásul nem egy időben épültek, hanem sejtéseink szerint különböző uralkodók alatt. A harmadik (kicsi) be sincs fejezve teljesen.

"Raadasul az alaptetulete 6 focipalyanyi terulet"

A Nagy Piramisé 7,5 szabványos (MLSZ, FIFA) focipálya.

"amit lefedtek hatalmas granittombokel, amik suja egyenkent 6 szemelykocsival egyenerteku."

A Nagy Piramis alapját ugyan nem fedték le.

Az alap a talapzatát alkotó domb kövéből kifaragott plató.

"Arrol nem is beszelve, hogy a granit tombok assuanbol szarmazott, ami azert eleg messze van."

A belsejében használt gránittömbök tényleg onnan érkeztek.

A legnyilvánvalóbb szállítási útvonal a Nílus volt. Nem hiába volt a kőfejtő és a piramis is a folyó közelében.

Óriási hajókat használtak, amik nagy terheket is elbírtak.

A Kheopsz piramis mellől több 43 méteres 45 tonna vízkiszorítású bárkát tártak fel. Ez ugyan nem teherszállító, hajó volt hanem feltehetően halotti bárka, de vannak feljegyzések vízi szállításokról és sokkal nagyobb hajókról is. Sőt a Nagy piramisnál folyó építkezésre és hajóval történő szállításra is van egykorú feljegyzé (Wadi al-Jarfban talált leletek).

"Meg google foldon is latni a befejezetlen obeliszket assuanban."

Az az obeliszk egy nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az egyiptomiak képesek voltak kezdetleges eszközökkel követ faragni és feltehetően el is tudták szállítani. Tudjuk, hogy Hatsepszut királynő megrendelésére készült, látszanak rajta a kőmegmunkálás nyomai, amiből kikövetkeztethetők a szerszámok fajtái, sőt találtak is otthagyott szerszámokat. A tömege több mint 1000 tonna. Ekkora monstrumot nem faragnak ki poénból, csak ha el is tudják onnan vinni. Azonban a faragás közben megrepedt, így ki sem fejtették teljesen, hanem a helyszínen hagyták.

"A ramparol annyi a velemenyem, hogy mire elkeszul a piramis, nagyobb terulete lessz mint maganak a piramisnak."

Rámpás piramis építkezésre vannak rámpamaradványok más piramisoknál. Gízában konkrétan csak sejtések. Rámpa elmélet több is van, de mivel nem sikerült rámpát rekonstruálni és nincs róla leírás, ezért mind csak sejtés marad. Mindenesetre építészetileg a többség megállja helyét, bármelyik lehetett.

A nagyobb területű rámpa csak egyenes rámpa esetén lehetséges, de a többség elveti, hogy egyet használtak volna. Különböző alakú, sokkal kevesebb anyagfelhasználású ötletek vannak már. Többen kevert módszert látnak a legésszerűbbnek, mások a piramis belsejében futó (Houdin) rámpát.