Kezdem azt hinni nincs is karma. Komolyan ez így jól van?

19 - "A karmát is csak azért tekintem valósnak, mert a magam életében, és a környezetemben láttam. Ehhez nem kell hit."

Teljesen logikátlan gondolkodás. Hiszen, amikor valaki életében látod a karma beteljesülését, akkor elkönyveled magadban, hogy a karma a felelős, ha pedig nem teljesül a karma, akkor azt mondod, biztos teljesül a következő életében...

Tudod, ha nincs karma, akkor is pontosan ugyanez történik: egyes embereknél érvényesül, másoknál meg nem. Ez tehát nem csak hogy nem logikus, ez egy kényszeres gondolkodás, amiben mindenképp a saját igazadat akarod látni.

"A személyes tapasztalatom alapján beszélek. Ami lehet, hogy nem valós tapasztalat, de ezt sem én, sem más nem tudja felülbírálni."

Ez egyébként egy nagyon egyszerű gondolkodásmód. Szándékosan nem primitívet írtam, mert nem akarlak ezzel megbántani. Ha egyetlen egy lottószelvényt kitöltesz, és mielőtt kitöltöd, elmondod a miatyánkat, majd megnyered a lottót, akkor abból indulsz ki, hogy mindenki, aki miatyánkat mond a lottófeladás előtt, annak telitalálata lesz? Hiszen a személyes tapasztalataid ezt mutatják... Személyes tapasztalatokból kiindulni ostobaság. Hisz az alapján nem tudhatod, hogy létezik-e Amerika (hacsak nem voltál még ott), vagy hogy léteznek atomok, vagy egyéb dolgok, amiket nem áll módodban személyesen tapasztalni.

Ez ugyanolyan, mint amikor azt mondják egyesek, hogy a dohányzás valójában nem is káros, mert van egy ismerőse, aki napi 2 dobozzal szívott és 90 évet élt... Hiába minden tudományos tény, hiába minden statisztika, az ő személyes tapasztalata őt tévútra viszi.

Nem akartam túl bő lére ereszteni. De látom hiba volt. Attól, hogy a karma nem teljesül adott életben, még látszik, hogy van. Az is látszik, hogy valaki igyekszik elkerülni a negatív következményeket. Többnyire ez nem fog menni, de vannak, akik olyan helyzetben vannak, hogy ideig-óráig megtehetik. A világ egy dinamikus egyensúlyra törekszik. Még az alapvető fizikai törvényeken is ez látszik. Miért lenne másképp "szellemi" téren?

Mondjuk azt elismerem, nehezen engedek az elképzeléseimből, amíg valaki olyasmit nem mutat, amit én sem tudok elutasítani.

A példád helytelen. Ha elmondom a miatyánkot, és nyerek a lottón, az egyetlen egy eset. Ha ez minden alkalommal megismétlődik, akkor tapasztalat. Ha másoknál is minden alkalommal megismétlődik, akkor pedig bizonyítható tény. Ez mondjuk keresztény témakör, de náluk is, az ilyesmi nem azt jelenti, hogy mindenki, aki így tesz nyerni fog. Azt jelenti, hogy az ima meghallgatásra került, az isten jótékony volt. Azzal az egy emberrel, akkor, egyetlen alkalommal. Személyes tapasztalatból kiindulni nem ostobaság, hanem alapvető emberi természet. Az emberiség így fejlődött sok százezer éven keresztül. Személyes tapasztalatokat szereztek, majd megosztották. Ami hibás volt, az kikopott, nem öröklődött tovább. Ami helyes volt, az igen. Ugyanígy következik az amerikás, atomos példád, ami ismét csak egyszerűsítés. Mások tapasztalták, bizonyították amennyire lehetséges volt(amerikát eléggé könnyen bizonyították), majd a tapasztalataikat továbbadták. A tapasztalatok helyesnek, vagy legalább is használhatónak minősültek, így továbbadódtak. Ha valaki egy témában a saját tapasztalataira támaszkodik, nem jelenti azt, hogy kizárólagosan csak a saját tapasztalataira támaszkodik.

A dohányzásos példa majdnem pontos. A dohányzás tényleg káros, de nem mindenkire hat egyformán, és nem mindenkinek okoz életet veszélyeztető elváltozásokat. Növeli az ilyenek esélyét, nem is kicsit, de nem törvényszerűen okoz. Ha törvényszerű lenne, mindenki korán halna, aki dohányos, akkor nem kellenének statisztikák, mindenki számára tény lenne. Nem szabad egyszerűsíteni.

"Az is látszik, hogy valaki igyekszik elkerülni a negatív következményeket. Többnyire ez nem fog menni, de vannak, akik olyan helyzetben vannak, hogy ideig-óráig megtehetik."

Nagyon kíváncsi lennék, hogy ezt mi alapján állítod, hogy nem fog menni a negatív következmények elkerülése... Mert láttál ilyet 3 ismerősödnél? Csak mert a történelem is tele ennek az ellentétét bizonyító példákkal, ezért is írtam, hogy a háborúkban is többségében azok haltak meg, akiknek semmiféle politikai befolyásuk nem volt.

"A példád helytelen. Ha elmondom a miatyánkot, és nyerek a lottón, az egyetlen egy eset. Ha ez minden alkalommal megismétlődik, akkor tapasztalat."

Felesleges leakadni a példánál. Ezért is írtam a dohányzósat is. Ha nem egy ismerősöm van, aki dohányzik, de egészséges, hanem pl. 5, vagy 8, vagy 15, akkor egészséges lesz a dohányzás? Akkor megalapozott lesz azt gondolni, hogy aki dohányzik, az tovább él?

A példa lényege az volt, hogy a személyes tapasztalatok nem reprezentatívak, akkor sem, ha lottóról van szó, és akkor sem, ha dohányzásról.

"Ugyanígy következik az amerikás, atomos példád, ami ismét csak egyszerűsítés. Mások tapasztalták, bizonyították amennyire lehetséges volt(amerikát eléggé könnyen bizonyították), majd a tapasztalataikat továbbadták."

Csakhogy te nem pusztán tapasztalatokról, hanem személyes tapasztalatokról írtál, teljesen más a kettő. "mert a magam életében, és a környezetemben láttam." A magad élete nem reprezentatív. Ha pedig mindenki más tapasztalatát is belevesszük, ismét csak ott tartunk, hogy a történelem nem támasztja alá a karmikus erők működését...

"Növeli az ilyenek esélyét, nem is kicsit, de nem törvényszerűen okoz."

Te nem az általam leírtakra reagálsz... Én azt írtam, hogy ha dohányzós ismerőseim 90+ évet élnek, akkor a személyes tapasztalatokból arra is lehetne következtetni, hogy a dohányzás egészséges. Ez viszont nyilvánvalóan baromság lenne.

kérdező én voltam az a megkeserített szegény jámbor lélek általános iskolában, pedig akkor még tényleg a légynek sem tudtam volna ártani, mert alig mertem kijönni a lakásból, olyan szégyenlős voltam. A bántalmazást is csak tűrtem és sírtam mert egy hang nem jött ki a torkomon. Volt hogy megdobáltak szeméttel és a tanár sem csinált SEMMIT. a fő bántalmazóm egy eleve pénzes családból származó féreg volt, de olyan szinten pénzesből hogy az összes családtagja külön sportautóval járt.

Mindig is csúnya volt és túlsúlyos, ennek ellenére jó csajnak volt elkönyvelve. És folyton volt kapcsolata 14 éves korától kezdve

Ma 27 évesek vagyunk, ő egy 100 kilós, eltorzult arcú bányarém, de most is van egy átlag alatti külsejű barátja, gondolom a pénzért, bár az is lehet hogy szereti.

Én olyan nő lettem akit mindenki megnéz az utcán és mégsem volt soha senkim mert megnyomorítottak az iskolában, emiatt olyan szociális fóbiám lett, hogy férfi közelébe nem tudok menni. Sőt egyszer még zaklattak is. Barátaim sincsenek mert nem bírom az embereket.

Egyedül vagyok minden nap, munkát nehezen találok, van hogy az ételen spórolok és szó szerint éheznem kell hetekig.

Amíg a 100 kilós anyakoca bányarém bántalmazóm utazik és soha nem kellett dolgoznia, mint ahogy mondtam apu alárakta a sportautót… tessék itt egy szép KARMA történet, nagyon logikus karma szempontjából, kicsit durvább mint a tiéd.

Itt olvastam hogy a saját karmánkkal kell foglalkozni, elég nehéz emberi szempontból, elnyomni az igazságérzetet.

Logikus válasz erre soha nem lesz.

Nem csak ismerősnél láttam ilyet, hanem saját magamon is. Nem csak az ismerőseimet figyelem. A történelem esetén is, lehet, hogy látható jelentősége nem volt azoknak, akik meghaltak, de ettől még pont ugyanannyit számítottak, mint bárki más. Politikai, gazdasági, stb jelentőség nem sokat számít. A halál sem igazán számít. Az számít, hogy életében mit él át egy adott személy. A karma csak addig tapasztalható meg(addig hat), amíg az egyén él. Emellett a történelem ugyanígy tele van annak bizonyítékával, hogy az emberekre hatással van a karmájuk jó, vagy rossz értelemben. A történelemből nem tudunk levonni következtetéseket, mert őket nem tudjuk megfigyelni. A ma élőket tudjuk megfigyelni. Most én is az egyszerűsítés hibájába esek, mert így könnyebb példát mondani. David Rockefeller nem olyan régen halt meg. Jó sokáig élt, kőgazdag volt, hatalmas befolyással. Ez nem igazán jelenti, hogy jó karmája volt. Sőt, az élete, főleg az utolsó harmada az életének minden volt, csak nem boldog. Nem is emlékszem, hány szívátültetésen esett át. Hiába volt gazdag, sikeres, és rendelkezett mindennel, ami elvileg kell a boldogsághoz, az élete harmadát szenvedéssel tölötte. A műtétek egy dolog, de immunszupresszánsokat kellett szednie, és még így is kivetette a teste az újabb, és újabb szíveket. Mégis kapaszkodott az életébe, menekült a karmája elől. Hogy sikerült e elodáznia a tényleges szenvedését, vagy pont a meneküléssel engedte, hogy a rossz karmája kiteljesedjen, kérdéses. Megeshet, hogy is-is, mert az egyik rossz karmája elől menekült, a másik pedig pont így tudott kiteljesedni. Na a leegyszerűsített példáról ennyit.

Nem felesleges leakadni egy példánál. A példa lényege, hogy a gondolataidat alátámassza. Ha te magad is feleslegesnek érzed leragadni ennnél a példánál, azt jelenti, te sem vagy meggyőződve róla, hogy a példád alátámasztja, amit gondolsz. A dohányzásos gondolatmenetet meg szerintem elég jól kifejtettem. a világ negyede(csak egy random szám) dohányzik. Ezek közül mondjuk ismersz ötvenet. Ha ebből 15-nek nincs baja, de a többinek igen, akkor nem vonsz le olyan következtetést, hogy a dohányzás nem káros. Azt vonod le, mindenkire másként hat. Emellett mások tapasztalatait is figyelembe veszed, kivéve ha nem akarod látni az ellenpéldákat. A személyes tapasztalatok reprezentatívak, ha mások is hasonlót tapasztalnak, hasonló megfigyelések alapján. Annyira azért én sem vagyok egoista, hogy csak azért feltételezzem a karma létét, mert én így tapasztalom. És ahogy írtam is, azok a tapasztalatok, amik hibásak, kikopnak, amint pontosabbak veszik át a helyüket. A karma tan már elég régen jelen van, és nem ostoba emberek figyelték, és figyelik a működését. Ha ezzel kiegészíti valaki a személyes tapasztalatait, az már valamennyire csak "reprezentatív".

Nem tudjuk mindenki tapasztalatát belevenni, mivel a világ jelentős része nem ismeri(vagy nem eléggé) a karma fogalmát, és működését, másik jelentős rész pedig a vallásából kifolyólag gondolkodás nélkül elutasítja. Azok tapasztalatát figyelembe véve, akik kutatják a témát-mert hogy kutatják, a karma létezése feltételezhető. Nem bizonyított. Feltételezhető. Innetől pedig az történik, hogy te, mint egyén feltételezed e, vagy sem. Hinni benne nem feltétlen előnyös, mert a hit kizárja az új ismeretek módosító hatását, de ha feltételezed, már van egy világképed.

Tapasztaltál olyat, hogy a dohányos ismerőseid mindegyike 90+ évet élt? Erősen kétlem. Egy, vagy kettő még előfordul. De több az ellenpélda, ha valós tapasztalatokra alapozol. Ha pedig a közös tapasztalatokat is figyelembe veszed, egyértelmű az eredmény. Ne hagyd figyelmen kívül a válaszaim egy részét, hogy kiemeld azokat a részeket, amiket megkérdőjelezhetőnek vélsz. Hibás lesz a vitafolyamat ilyen formán.

27 - "A történelem esetén is, lehet, hogy látható jelentősége nem volt azoknak, akik meghaltak, de ettől még pont ugyanannyit számítottak, mint bárki más."

Látod? Pont erről beszélek... Ez egy dogmatikus gondolkodás. Ha valami a nézőpontoddal eltérőt bizonyít, akkor hozzáteszed, hogy "de lehet, hogy ..."

A tények mást mutatnak. Amiket ismerünk, mást mutatnak. Ennek ellenére te abból indulsz ki bizonyításként, amit nem ismerünk (hiszen lehet, hogy a szegény paraszt, akinek semmi köze nem volt a háborúhoz, épp 2 nappal előtte ölte meg az asszonyt).

Ha logikusan akarsz gondolkodni, akkor abból kell kiindulni, amit ismerünk, nem abból, amiről csak tippelni tudunk.

"Emellett a történelem ugyanígy tele van annak bizonyítékával, hogy az emberekre hatással van a karmájuk jó, vagy rossz értelemben."

Az, hogy valakinél megtörténik az "Aki másnak vermet ás...", semmit nem bizonyít. Néhány embernél bejön, másoknál meg nem, ezt te is elismerted (erre mondtad, hogy majd a következő életükben lesz hatása). Ez pedig pontosan akkor történik, ha nincs karma. Néhány embernél lesz következménye annak, amit tesz, néhánynál meg nem...

Itt te ismét azt a logikai hibát követed el, hogy a nem ismert dolgokra hagyatkozol, mint pl. a következő élet.

"A történelemből nem tudunk levonni következtetéseket, mert őket nem tudjuk megfigyelni."

Ennél tudományellenesebb, primitívebb mondatot akarva sem tudnék írni. A történelemből nem tudunk levonni következtetéseket? A történelemnek pont az a célja, hogy levonjunk belőle következtetéseket...

"Hiába volt gazdag, sikeres, és rendelkezett mindennel, ami elvileg kell a boldogsághoz, az élete harmadát szenvedéssel tölötte."

Ezzel szemben azok, akik Afrikában születnek, és a légynek sem ártanak, éheznek, szomjaznak, embertelen módon élnek, az egész életüket szenvedéssel töltik.

"Nem felesleges leakadni egy példánál. A példa lényege, hogy a gondolataidat alátámassza. Ha te magad is feleslegesnek érzed leragadni ennnél a példánál, azt jelenti, te sem vagy meggyőződve róla, hogy a példád alátámasztja, amit gondolsz."

De, meg vagyok róla győződve, csak tudod, amikor több példát is írok, te pedig leragadsz egynél, akkor egyértelműen látszik, hogy te is tudod, hogy azoknak legalább egy része bizonyító erejű, ezért megkeresed azt a példát, amiben hibát tudsz találni.

Érdekes módon arra továbbra sem reagáltál, hogy ha egy embernek 10 láncdohányos ismerőse van és mind a tíz 90+ évet él, akkor az nem bizonyítja a dohányzás egészségességét. Pedig a személyes tapasztalatok alapján ezt lehet leszűrni. Sőt, te kiforgatod és egy más számokból álló példát hozol létre, mivel az általam említettre nem tudsz reagálni.

Nekem van ismerősöm, aki tényleg azt gondolja, hogy nem káros a dohányzás, mert sok ismerőse 90+ évet élt láncdohányos létére. Felesleges itt módosítanod a számokat, megváltoztatnod a példámat, csak azért, mert az enyémet nem tudod cáfolni.

"A személyes tapasztalatok reprezentatívak, ha mások is hasonlót tapasztalnak, hasonló megfigyelések alapján."

Ennek a mondatnak nincs értelme... Ha mások tapasztalatait is figyelembe veszed, akkor már nem a személyes tapasztalatok reprezentativitásáról van szó, hanem tapasztalatok összegzéséről. Az valóban lehet reprezentatív, de kizárólag a személyes (mint amire te hivatkoztál karma szempontjából) az nem.

Ez pont egy olyan terület, ami csak a személyes tapasztalatokon, a szubjektív megértésen keresztül tanulmányozható, érthető. Eltérő sorsok, eltérő korábbi életeket, eltérő leckék, eltérő megértések.

Még az ikrek is egészen különbözőek is lehetnek, egészen eltérő hajlamokkal, "sorssal" jöhetnek le. Néha a legnagyobb ellenségek választanak testvérkénti leszületést.

Itt nincs objektív bizonyíték (illetve van, de ezt nem vizsgálják) ez minden ember saját megértése.