Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?

Egyszer, Pilisszentlélek fölött, a Szentlélek hegy lábánál belefutottunk túrán valamibe, amit nem kellett volna megzavarni. Nem láttunk semmit, de az egész túracsoport elhallgatott. Rákérdeztem, hogy mások is érzik e, hogy valami baj van az erdővel. Mások is érezték. Alapvetően egy nagyon nem érzékeny ember vagyok, ha ilyesmiről van szó. Ha már én is érzem, akkor baj van. Magyjából ezen a ponton láttuk meg a kosárlabda méretű, áttetsző vörös lebegő gömböt a fák között. Először én figyeltem fel rá, megkérdeztem a mögöttem gyalogló srácot, ő is látja e, és hát látta. Gyors kupaktanácsot tartottunk, hogy hátraarc, és vissza Pilisszentlélekre, vagy behúzott nyakkal, és nagyon kussban tovább, amilyen gyorsan lehet. Utóbbit választottuk, de úgy egy kilométeren át érződött a nyomás. Vagy rosszkor mentünk be oda, és megzavartunk valamit, ami emiatt dühös lett, vagy a csoportból valaki(k) miatt volt a dolog. Erdőben előtte sem, és azóta sem éreztem tömény haragot. Én csak azt az egy vörös szellemet láttam, de állítólag több is volt ott. Félreértés elkerülése végett, nem voltunk veszélyben. Csak nagyon nem láttak minket szívesen. Azóta voltam kétszer is egyedül túrázni a Pilisben, egyszer Dobogókőn, egyszer pedig lementem a Szerkövekhez, és azt a környéket jártam be. Sajnos már nem tudok eljutni egyedül sem oda, sem a Szentlélek hegyre. De az utóbbit szívesen meglátogatnám egyedül is. Egyedül teljesen más lenne a "fogadtatás".