Miért hazudnak nekünk a tudósaink?

@69:

Most ez irreleváns, részletkérdés. Nekem hót mindegy, hogy Széles Gábor, Egely, Aranylaci, Antal Vali vagy az angol királynő mutatja be, amennyiben létező dologról van szó. Valaki azt - állításod szerint - legyártotta, és valaki megteremtette hozzá az elméleti hátteret. Hogy egészen pontosan kicsoda, az marhára irreleváns, mert egy nem igazoltan létező, potenciálisan kitalált eszközről beszélünk. Ha az a bizonyos feltaláló - aki tőlem akárki lehet, Szélest csak azért említettem, mert te hoztad őt fel - beküldi egy szaklapba és a szakma elismeri, akkor majd beszélhetünk róla.

"Magától elkezdtek aranyat bányászni ? Amikor az elemekkel harcoltak élet halál harcot. A francokat : idegenek szálltak le a földre és kényszerítették az embert, hogy a legértékesebb elemet, amit ma ismerünk, aminek élettani hatásai és technológiai alkalmazási területei is a legszélesebbkörű bányásszük ki nekik."

Ezzel több probléma is van.

1. Az arany messze nem a legértékesebb elem, amit ismerünk. Mondjuk plutóniumhoz vagy tríciumhoz képest zsebpénzért kapsz aranyat.

2. Mégis milyen pancser idegenek lehetnek azok, akik aranybányászásra fognak minket, majd tétlenül nézik, ahogy mi megtartjuk azt saját magunknak, és abból lesz a fizetőeszközünk, az ékszereink...

"A francokat : idegenek szálltak le a földre és kényszerítették az embert, hogy a legértékesebb elemet, amit ma ismerünk, aminek élettani hatásai és technológiai alkalmazási területei is a legszélesebbkörű bányásszük ki nekik. Akit érdekel olvassa el Michael Tellinger könyvében az Annunakik titkos történelmében. "

Senkit nem érdekel, viszont itt szó nincs semmiféle ugrásról, meg aranybányászatról. Evolúciósan és antropológiailag követhető folyamat. Nem is értem, hogy a törzsi berendezkedéshez, az eszközhasználathoz, majd a neurológiai változások által megalapozott nyelvi fejlődéshez köthető folyamatnak mégis mi a pék köze lenne az aranyhoz? Az aranybányászat a leletek szerint olyan ie. 5000 körülire tehető, a neolitikus forradalom meg durva 5000 évvel azelőtt volt.

"A tudósok azért hazudnak, mert A TUDÁS HATALOM és ezt megtartják maguknak. "

Ezt a tudás hatalom dolgot, egy angol feltaláló nevéhez kötik, és ez egy mondás. Ez mégis mit igazol? Hogy lehet ezzel egyáltalán érvelni szerinted? Az olyan dolgok esetében a tudás nem hatalom, amiket igazoltan tudunk, felhasználjuk az eredményeit? Miért csak az ezósok, konteósok által feltételezett dolgok tudása hatalom? A GPS vezérelte rakéta nem hatalom? És, ha a tudósok mégis eltitkolják, az ezósok miért nem mutattak fel SEMMIT az elmúlt 200 évben? Az ezotéria milyen eredmények mutat fel? Gyurcsókot, meg Tihanyi fűtőszálát, amivel műt a tévében?

"Az egész akadémiai kutatás lényege, hogy a szellemi erőket és a hatalmas pénzeket lekösse értelmetlen, valótlan dolgokra."

Igen, mert például a vírusok azok tényleg nem létező dolgok. Akkor menj és egyél denevért endémiás területen, lehetőleg nyersen.

"Ma tudósok, kollegák százezrei kutatnak olyan feltételezett fiktív dolgok után ( hipotetikus elemi részecskék, elméleti szinten létező univerzumok, nem mérhető dimenziók stb..) amik CSAK A KÉPZELET SZINTJÉN LÉTEZNEK "

Igen, igen, a pozitron is csak "képzelet" szintjén létezett, amíg fel nem fedezték, ma meg már használjuk a pet scanhez. Ebből nyilván arra lehet következtetni, hogy a standard modell hülyeség, ja... nem.

"Rengeteg pénz megy el olyan értelmetlenségekre, amelyből semmi sem lesz"

Mert az annukakik aztán tényleg rendkívül releváns, potenciálisan megtérülő kutatási téma. Az ezotéria témáiból már 200 éve nincs semmi az ég világon.

"A lényeg, hogy ne azzal foglalkozzunk, amivel tuidásunk legyen nekünk emberiségnek, mert akkor akik a háttérhatalomból irányítanak (illumintai) lelepleződnének és elkergetnénk őket. "

Tehát, ha kiderülne, hogy a piramisokat teszem azt mégis az idelátogató annukakik építették, akkor kiderülne ezzel együtt az is, hogy gyíkzsidók irányítják a világot? Hogy függ össze a kettő? És ha valaki a gyíkzsidókat akarja elkergetni, létezésüket bizonyítani, akkor miért a piramisokkal, meg a kakimatyi alienekkel foglalkozik? Miért nem egyből a gyíkokat kajtatja? Ez az egész műsor, amit előadsz maximum egy paranoiás, lipótból kizavart őrült fejében nyer értelmet.

Csak még a Széles-féle téma margójára.

2001-ben brit kutatóknak támadt egy eszement ötlete. Színtisztán elektromágneses alapon működő hajtómű, ami felrúgja Newton harmadik törvényét, mert virtuális részecskékből álló nyalábbal tolja magát, a "semmiből" létrehozott nem létező tömeggel hozza létre a hatás-ellenhatás tolóerejét.

A teóriára a tudományos világ 2001-ben felhördülve reagált. Rögtön lavinaként hullottak a szakvélemények, hogy lehetetlen, működésképtelen stb.

Csakhogy embereink nem ráültek az állításukra, hanem átadták az egész koncepciót a szkeptikus, gonosz, mindent eltüntető aljas tudományos világnak.

És mi lett? Nem tűntek el, nem lett a dolog kiradírozva a médiából, nem lettek sarlatánnak kikiáltva a feltalálók. Annyira nem, hogy a Johnson Space Center, a NASA teszteli a prototípusokat és hivatalosan beismerték, nem igazán értik, hogyan, de úgy néz ki, működik. Ennek megfelelően folytatják a kísérletezést.

És akkor itt van ez a Széles, de hitelességben karcsú ember.

- Feltaláltam az ólomból aranyaaaat!

- Igen? Nos, elvileg lehetetlen, hogy működjön, de mutasd.

- Nemmutatooommmeeeeg!

- Hát akkor dugd fel a p...

Mennyire jogos a besértődése?

Elég xar szöveg, hogy a koncepció ellopásától fél.

A matek nem nagyon a területem, úgyhogy azokba az állításokba nem is nagyon megyek bele, de néhány régészeti kérdés erről az áldokumentumfilmről:A film azzal kezdi, hogy "minden, ami itt elhangzik tényeken alapul", majd a legvégén a saját bizonyítékainak elővezetése előtt a narrátor közli "Ezzel elhagyjuk a tények és bizonyítékok szilárd talaját, és belépünk a feltételezések sűrű ingoványába". Vagyis saját állításai nem tényeken alapulnak.

A film 100 perces játékidejéből 85-öt szán jobbára a meglévő elméletek elvetésére, vagy negligálására, és csak az utolsó 15 percben vezeti elő, saját megfogalmazásában: ingoványos feltételezéseit.

A film szerint a piramis alapja 6000 hektár (60 négyzetkilométer) - az eredeti angol verzió szerint. A magyar (és újabb szinkronos) változat szerint 6 hektárt alapoztak le.

[link]

A film magyar szinkronja szerint a piramisalapba egy mélyedést vájtak, és erről a források hallgatnak. Tényleg hallgatnak, mivel pont fordítva történt, nem vájtak mélyedést, a sziklaágy kiemelkedésén alapoztak. Saját forrást nem ad meg, hogy a mélyedést honnan veszi.

A film szerint a vonatkozó források többsége titkolja, hogy a piramis alapja hogy készült, pedig ezek a források minden piramis építkezéssel foglalkozó könyvben megtalálhatók.

A film szerint a mai építőipar számára is komoly feladat 12-70 tonnás építőelemek 800 kilométerre szállítása.

A film kínosan hallgat róla, hogy a Nagy-piramis több mint 99%-a mészkőből és homokkőből van, mert az viszonylag könnyen megmunkálható. Következetesen csak gránitot emleget és 800 kilométert, hogy a nézőben a "lehetetlen feladat" érzetét erősítse..

A film nem tudja, vagy elhallgatja, hogy az építéshez használt kőanyag javát ott helyben a Nagy piramis mellett bányászták ki. Illetve a közelből szállították.

A film szerint a piramis építése kivitelezhetetlen kerék, vas és acél nélkül.

A film szerint i.e. 2500-ban még nem ismerték a kereket, de a sokkal korábbi leletek nem erről tanúskodnak.

A film nem ragadtatja magát olyan fejtegetésekbe, hogy miért is kellett volna kerék és (nyilván) kocsi a 12-70 tonnás elemekhez, és ezek szállítása mennyire könnyen megoldott korabeli kerekes járművel?

A film szerint a piramisnak nyolc oldala volt, és erre a megmaradt belső kövek, mai állásából következtet, mivel a burkolat döntő része mára elveszett.

A film szerint erről mindenki más hallgat. Valójában számos kutató ír róla kb. 200 évre visszamenőleg, pl Petrie.

A film azt mondja az egyiptológusok makacsul ragaszkodnak a 20 éves építési időhöz. Az egyiptológusok könyvei szerint a film ebben is lódít, ugyanis a 20 év kapcsán többnyire Hérodotoszra hivatkoznak, mint forrás, nem pedig mint kőbe vésett tény.

A film szerint egyenként faragták vontatták és illesztették be a köveket (néhány percenként), de arra nem ad magyarázatot, hogy miért tették volna így, és addig mit csinált a több tízezer munkás, amíg az egyetlen kőhöz szükséges max. 20 melós szorgoskodott?

A film a "szalagmunkát", munkamegosztást el sem tudja képzelni

A film szerint i.e.2700-ben Egyiptomon kívül mindenütt "állatbőrbe öltözött törzsek bóklásztak". Ezek szerint készítői lemaradtak a bronzkorról. Vagy talán úgy képzelik, hogy az állatbőrbe öltözés kizárja nagy kövek mozgatását és faragását?

Illusztrációként a film során többször egy őskorról szóló filmből vagy dokumentumfilmből vágnak be bozontos, botokkal mászkáló statisztákat. A néző igy nagyon könnyen el tudja képzelni mennyire primitív népek is éltek akkor.Agymosás.

A film szerint mindössze "sírfeliratok, és néhány papirusz" létezik bizonyítékként, majd pár másodperccel később megjegyzi, hogy nincs semmi bizonyíték, csak feltevések.

A film bagatellizálja a meglévő régészeti tárgyi bizonyítékokat, ugyanakkor saját elmélete bizonyítására egy tárgyi bizonyítékot sem vezet elő, csak ködös találgatásokat.

A film szerint, ha az egyiptológus interjúalanyuk azt mondja, hogy a legtöbb (!) szilárd bizonyíték i.e. 680-tól létezik, az azt jelenti, hogy előtte nincs is semmi bizonyíték.

A film szerint ha több ezer évvel később, bárhol a világon egy építkezés tovább tartott mint 20 év, és az épület kisebb mint a piramis, akkor a piramis sem épülhetett 20 év alatt. A Szent István Bazilika építése jóval tovább tartott, mint a nagyjából akkor épült Országházé. Utóbbi mégis nagyobb, tehát a film logikája szerint szuper technológiával kellett épülnie, vagy nem építhette ugyanaz a nemzet.

A film szerint a piramis teljesen földrengésbiztos. A középkorban földrengés miatt lepotyogott és elhordott burkolóelemei erről másként vélekednek.

A film szerint hihetetlen, hogyan építhettek földrengésbiztos épületet, hiszen "a földrengés kutatás modern tudomány". A kettő közti összefüggéssel nem fárasztja a nézőt.

A film szerint egy fémhíd építkezésen dolgozó XXI. századi építész szakembernek számít az ókori megalitikus építészet terén. Mondjuk abban igaza van, hogy egy vonatkalauzhoz képest biztosan.

A film elfelejti, hogy ha 8 konkáv oldala volt a piramisnak (ahogy állítja), akkor oldalai hosszabbak mint a hivatalosan felmért hossz (azt ugyanis négy sima oldal alapján számították). A film mégis a hivatalos, 4 egyenes oldalból mért adatokkal számbűvészkedik.

A film szerint a 8 oldal azért kellett, hogy tanulmányozhassák vele a napéjegyenlőséget, hisz a fény pont úgy esik rá. Addig következtetésig már nem jut el, hogy ehhez miért is kellett egy 147 méteres, 6 millió tonnás épület, és miért pont ekkora? 1, vagy 10 méter magas, 8 oldalú minipiramissal nem lehetett tanulmányozni, hogy napéjegyenlőség idején árnyékos lesz az egyik fél oldal?

A film nem veszi figyelembe, hogy bár a konkáv falak a burkolat nélküli épületen (ma) kivehetők, a megmaradt burkolókövek vonalvezetése egyenes, tehát a kész piramis eredeti állapotában, a burkolóköveivel nem volt 8 oldalú.

A film szerint elég az ha ő állítja micsoda dogmákat hangoztatnak az egyiptológusok, erről őket nem kell megkérdezni, szembesíteni, elég ha azt mondják: "Nem tudom", "Hát, ezt nem gondoltam", vagy vehemensen tagadnak egy lényegtelen dolgot.

A film szerint ha megdőlne a síremlék elmélet az az egyiptológusoknak valamiért nagyon rossz lenne. Érdekes módon nagyon sok elmélet megdőlt már Egyiptommal kapcsolatba a kutatóknak viszont általában egyre jobb lett, vagy nem lett rosszabb.

A film szerint mivel az egyiptológusoknak ez nagyon rossz lenne, mindez azt bizonyítja, hogy nem síremlék a Nagy piramis. Logikából bukta!

A film egy "kiváló és fáradhatatlan szakértő kutatót vonultat fel", gyakorlatilag ő mondja ki az áment minden felett, de az arcát és nevét nem merte adni. Soha nem látszik a filmen. Annyira szakértő és fáradhatatlan, hogy állítólag több évtizedes kutatómunkával sikerült összeollóznia a piramidológia áltudománya 150 éves termésének javát, Taylortól Hancockig. A film "titkos" szakértője egyébként Jacques Grimault, a francia Atlantisz szövetség egykori elnöke.

A film naivan meglepődik a megalit építészetben nem ismeretlen poligon falazaton, és mivel készítésének módjáról nincs fogalma, azonnal szuperfejlett civilizációt feltételez. És ha ezt szerinte csak szuperfejlett civilizáció hozhatja létre, akkor a világ minden poligon falazata szuperfejlett civilizáció műve.

A film kifigurázza az Abüdoszi helikopter, tank és homoksikló hieroglifákat (UFO piramidológusok kedvencét), hogy megmutassa, mennyire elfogulatlan, és a földönkívüliek kizárva. Ahelyett, hogy felcsapta volna az első építészettörténeti könyvet. Az annunaki-ősi asztronauta hívőket gyakorlatilag elegánsan hülyézi.

A film szerint mészkövet megmunkálni rézvésővel ugyanolyan nehéz mint edzett acélt.

A film szerint, ha a lábazatnál megmaradt burkolókövek dőlésszögét képzeletben meghosszabbítjuk, akkor jól láthatóan nekiütközik az építmény falának. Már az állóképen is látszik, hogy hazudik, vagy valamit nagyon félrenézett.

A film ismét elfelejti, hogy a piramis sok adatát ebből a dőlésszögből számolták ki, így ha ezeket a szerinte kamu burkolóelemeket utólag "hamisították oda", akkor a film végig a belőlük mért rossz adatokkal számol, amikor matematikai fejtegetésekbe kezd.

A film azt is elfelejti, hogy mit is akar ezzel mondani.

A film felállít több bugyuta elméletet, majd közli, hogy ezeket az egyiptológusok biztos nem ismernék be, mer' azok ilyen emberek. Egyetlen egyiptológus véleményét sem kérdezi meg, hogy tényleg beismernék, vagy kiröhögik-e.

A film szerint az egyiptológia tabutémája a korabeli eszközök. Ismét csalódnunk kell, ha várjuk a prominens egyiptológusok megszólaltatását, akik ha az eszközök kérdését szegezik nekik, ingerülten eltakarják az objektívet, "Kérem, kapcsolja ki!" Nem kérdeznek meg róla egyet sem.

A film persze az eszközökről szóló terjedelmes szakirodalom megemlítésével sem fárasztja magát. El kell fogadnunk, hogy ez tabutéma, mert a narrátor azt mondta.

A film megszólaltat néhány egyiptológust, de többnyire interjúik manipulatív pillanatai vannak bevágva. Amikor levegőt vesznek értetlenül néznek egy hülye kérdés után, meghökkennek valamin, vagy azt mondják "ez így nem lehet", "képtelenség", "nem tudom". A feltett kérdéseket soha nem halljuk, mire is mondtak "nemtudomot". A kérdést mindig a narrátor teszi fel interjún kívül a nézőnek, amire jön egy interjú részlet bevágás. Ez a filmes eszköz az félretájékoztatás és agymosás jól bevált eszköze. .

A megszólaltatott többi szakértő is csak olyan kiragadott mondatokkal van bevágva, amellyel éppen az előtte hangoztatott filmbéli állítást támasztanák alá.

A filmben egyetlen "szakértő" sem állítja, hogy nem építhették egyiptomiak, sem azt, hogy manapság is lehetetlen lenne. Olyan állítások hangzanak el, hogy meggyűlne vele a bajunk (mondja egy modern építész), vagy hogy ez bizony nagyon komoly feladat lehetett. A lehetetlen szót senki sem használja, erre a csúsztatásra a film narrátora és persze az orránál fogva vezetett néző jut.

A film a témában jártas építészet történészeket nem hallgat meg, kivéve J.P. Adamot, de neki nem közvetlen szakterülete az egyiptomi építészet. Többnyire gúnyos megjegyzéseket vágnak be tőle. Ő a film tudós se..gfeje.

A film készítői rácsodálkoznak a piramis melletti halotti templom megmaradt, fekete bazalt alapzatára. Szerintük ez titkos, és a fotózókat elzavarják a rendőrök. Sok fotó van róla a weben, könyvekben, szabadon megnézhető. A szakirodalomban megtalálható.

A film készítői nem olvastak el egyetlen könyvet sem (pl. Petrie, Klemm, Lehner, Moores, Arnold), mely a köveken lévő eszköznyomokról tesz említést. Szerintük ezeket titkolják. A könyvekben viszont fejezetek szólnak róluk.

A film szerint a kőben lyukak, a lyukban menet van, de erre senki nem tudja a választ. Ők sem kísérlik meg a válaszadást, de a válasz az, hogy nincs bennük menet. Ezek a fúró eszköz nyomai.

A film szerint lyukat kőbe, csak XX-XXI. századi szerszámokkal lehetett fúrni. Századunk előtt tehát ez lehetetlen volt, így például a malomkövek nem léteztek, vagy szupercivilizáció faraghatta őket.

A film nem tud róla, hogy létezett Kheopsz völgytemploma és halotti temploma, egyéb halottkultuszhoz kapcsolódó emlékekkel. Ilyesmik említésével nem zavarják össze a nézőt.

A film készítői idegesek lesznek, ha rajzokat mutogatnak nekik bárminek a készítéséről.

A film bagatelizálja a meglévő bizonyítékokat. Sokszor szubjektív jelzőkkel illeti azokat, mint például "homályos pairuszokból kell kihámozni a lényeget", "az egyiptomi nyelv nehéz". Megpróbál lelkileg azonosulni az átlag nézővel, akinek az egyiptológia jobbára érthetetlen és misztikus. Nem foglalkozik vele, hogy van aki érti a nyelvet és elég sok mindent sikerült már kihámozni a homályos papíruszokból.

A szakértőként beharangozott építészük nyilatkozata: "Hát, nekem fogalmam sincs róla" Minek a szakértője ő?

Másik építész szakértő: ""Számomra ez egy óriási rejtély." Tehát abban szakértők, hogy nem tudnak semmit erről az építkezésről? Miért kellett modern, acélvázas épületeket tervezőket megszólaltatni? Miért nem kérdeztek meg egy építészettörténészt?

Geológus szakértőjük építészeti kérdésekben is megnyilvánul, és pedig: számára lélegzetelállító, hogy kötőanyag nélkül pakoltak egymásra hatalmas kőtömböket.

A film képileg is megpróbál meggyőzni minket, hogy fejtőkövekkel nem lehet követ faragni, amikor egy filmes kéz bátortalanul megkocogtat egy kisebb kővel egy nagyobbat. A következtetés: Ugye nem gondoljuk, hogy ezt így lehetett, hiszen ez nekünk nehéz! A tévénéző erősen bólogatva egyetért, majd kibont még egy zacskó csipszet.

A film azt sulykolja a nézőnek, hogy egy egyiptomi templom két szemközti falának kőillesztései tökéletesen szimmetrikusak, pedig nem kell megmérnünk, a képen is látszanak, hogy csak hozzávetőleg egyformák.

A film szerint tehát az egyiptomi templomokat sem építhették az egyiptomiak, hisz nem voltak ilyen technológia birtokában. Semmit sem tudtak kifaragni acél nélkül, és különben is nagyon nehéz és fárasztó. A XXI. századi néző sűrűn bólogat, és szájába töm még egy marék csipszet.

Bemutat pár egyszerűbb egyiptomi szerszámot, hogy tudatosítsa a tévé előtt sört szopogató nézőben, hogy ő ugyan nem állna neki ilyenekkel semmilyen kőnek, úgyhogy a következtetés: ennek mások sem állnának neki, vagyis így nem lehetett. Logika barátunk ismét elment aludni.

Chris Dunnt hadi és civil repülőgépipari mérnökként mutatja be, valójában repülőgép szerelő volt, mielőtt életét az egyiptomi piramis-erőművek kutatásának szentelte.

A "repülőmérnök" Ramszesz arcáról (1300 évvel a hivatalos piramisépítés utáni uralkodó) készült fotót elemez számítógépen, több tucat kört rajzolva rá, és megállapítja, hogy olyan tökéletesen szimmetrikus, hogy az "gyakorlatilag kivitelezhetetlen". Ez a szimmetria csak mérőműszerekkel kivitelezhető, emberi kézzel nem. Az elemzett kis felbontású képen is látszik, hogy csak szemre szimmetrikus. A kutató tehát lódít.

A film szerint tizedmilliméter a pontosság.

A film szerint egy kőfaragvány korát általában lehetetlen megállapítani, később mégis ezzel próbálkozik, pl a Szfinxnél. Tehát akkor általában mégis lehet?

A film szerint, idézem a "húsvét-szigeti" szobrokat készítőik "gond nélkül hurcolászták". Erre a gondtalan tevékenységre nem ad bizonyítékot.

A film készítői cinikus válaszokat adnak képzeletbeli régészek szájába, de kísérletet sem tesznek, hogy elmondják kitől hallották, vagy olvasták. "A régészek erre azt szokták felelni, hogy noha nem ismerik egymást, a hódok világszerte ugyanolyan várakat építenek." Tényleg ezt szokták? Kitől idéztek?

Ebből azt kellene levonnunk (a fentieket is elfogadva), hogy az egyiptomiak nem lehettek képesek ezt az arcot kifaragni, csak egy 9 ezer évvel korábbi neolitikus szupercivilizáció. Szóval 9 ezer évvel korábban kifaragták Ramszesz fáraót, mint megszületett volna, vagy legalábbis belekopogták a nevét a szobrokba évezredekkel korábban, mert ugye az egyiptomiak erre nem voltak képesek. Kővel és rézzel/bronzzal ugyanis nem lehet, tudtuk meg a filmből.

Nulla bizonyítékkal (az unalomig ismert, 150 éve hangoztatott cáfolatokkal) eljut oda, hogy nem Kheopsz sírja a Nagy Piramis, viszont saját alternatívájára egyetlen bizonyítékot sem ad.

A film nem tud róla, hogy a kőedény készítés technikáját már reprodukálták a gyakorlatban (pl. Stocks). Magabiztosan állítja, hogy nem. Az állított több évtizedes kutatómunkával nem sikerült eljutni ide.

A film szerint ha a Louvre kurátora azt állítja, hogy ők csak az Egyiptomból származó edényeik tartalmát vizsgálták, és a készítésüket nem, akkor senki nem vizsgálta a készítésüket, tehát a tudomány titkolja a módszert.

A film szerint az asszuáni befejezetlen obeliszket valahol kifejtették és a mostani kőbányába szállították. Valójában nincs kifejtve, ott áll, ahol elkezdték kifejteni. Egy centit nem szállították arrébb, mert nincs elválasztva a kőzetágytól.

A film állítja, hogy ezen a bolygón soha senki nem emelt mai napig a Memnon kolosszusoknál nagyobb terhet, azaz ~720 tonnát. Nyilvánvaló hazugság.

A film szerint rajzok és képek nem jelentenek bizonyítékot semmire.

A film cinikusan közli, hogy mindenre rá akarják fogni, hogy vallási tárgy. Például "vallási medence, vallási oltár". A nem vallási oltárokat nem hozza ellen bizonyítéknak.