Miért létezünk?

#76 Csalódást okoztál nekem, eddig azt gondoltam rólad, hogy az egyik legintelligensebb vagy a kategóriánál, és erre jössz ezzel a hisztivel, ez olyan volt számomra, mint amikor megtudtam, hogy nem létezik a Mikulás. :/

Le-le-le-legoman, ez neked is szól!

Sajnos nincs okunk feltételezni, hogy van lélek, de van okunk feltételezni, hogy nincs halál után semmi, mert nincs semmi arra utaló jel, hogy az ember több lenne, mint egy test, ezt semmi nem támasztja alá, így amikor az ember meghal az valóban meghal, sajnos ezek a kutatási eredmények. Aki pedig valamennyire ismeri a biológiát van némi fogalma a biológiai halálról, legalábbis gondolom, mert itt semmiben sem lehet biztos az ember.

legonak: hinni bármiben lehet, de a gyakorlat mást mutat, és még valami. Nem lehet kijelenteni valamiről, hogy "létezik", amíg az nincs alátámasztva, így csupán puszta hitnek minősül.

"Legyen úgy, de én még akkor is hiszem, hogy a lélek működteti a testet, és végzi a folyamatokat."

Érdekes vitának ígérkezik...

"Akkor nem tudnak semmit a tudósok, ha megcáfolják, hisz ez létezik."

Ha megcáfolják, akkor már tudják, hogy nincs. És akkor már téved, aki továbbra is hisz benne. Ha meg létezik, azt is bizonyítani kell. De hamarabb lehülyézik a tudós társadalmat, mint hogy épkézláb dolgokkal jöjjenek elő.

"Ahogy mondod neked más a területed, mint az enyém, így soha sem fogjuk meggyőzni egymást."

Én azért bízok benne, hogy a ráció nem csak szakmai szempont.

"A személyes tapasztalataimat ez kicsike szöveg a sejtbiokémiáról nem fogja tudni felülmúlni abban, hogy van élet a halál után, és ezért valóban létezik egy olyan része az embernek, ami a halála után is életben marad."

Egész más szemmel látnád a dolgot, ha pontosabb és szabatosabb fogalmaid lennének arról, hogy az élet micsoda valójában. Mélyen, biokémiai szinten.

"Azt mondod nincsenek szellemek (láttam más kérdéseknél), de vannak."

Ennyi? Nincsenek. Túl nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik, ahhoz képest, hogy soha senki nem tudja bizonyítani. Pedig ezek általában kopognak, ajtókat nyitogatnak, lefényképezik őket, tárgyakat mozgatnak. Ahhoz képest meg mindig kiderül, hogy semmi szellem, hanem racionális magyarázata van az eseteknek. Miért bújócskáznak? Pár napja magam is "tapasztaltam". Reggel, mikor felébredtem, egyenesen a székem támlájára nyitottam a szemem, ami embertörzs alakú, rá volt terítve a melegítőm és a farmernadrág úgy volt összehajtva a tetején, mintha a feje lenne. Ebben a félkómás pillanatban az elhunyt nagymamámat láttam, és a szívbaj rám jött. Aztán láttam, hogy csak a széktámla, és teljes nyugalomban aludtam tovább. Ebbe te biztos belemagyaráznád, hogy ő tényleg megjelent, és a félálomban valami párhuzamos dimenzióban volt a tudatom, pedig könnyű belátni, hogy ez nem így van. :)

"Azt mondod mi csak egy test vagyunk, aminek nincsen célja, csak bolyong, dolgozik, és pénzt keres, meg esetleg elmegy nyaralni, ha megteheti."

Azt szoktam mondani, hogy akkor van célja, ha adsz neki, önmagától nincs célja. Ez szintén definitív kérdés. Semminek nincs célja csak úgy, csak ha értelem hozzárendeli.

"Hát ez valóban biológiai folyamat, de ha az ember a lelkét nézi, akkor sokkal többről szól az élet, mint a robotról, és ezért vannak olyan emberek, akik híresek lettek, akik világrekordot állítottak fel, akik boldogok, és jól érzik magukat."

Az a baj, hogy ez egy szalmabáb. Te bizonyos hétköznapi tapasztalatokat a lélek termékének tulajdonítasz, és úgy próbálod beállítani, mintha én a lélek tagadásával ezeket a hétköznapi jelenségeket tagadnám. Nem tagadom, csak nem a lélekből eredeztetem. Számomra ez is mind az anyagból következik. Amit, mint kiderült, jobban ismerek, mint te.

"Nem kell ide semmilyen mérőműszer, hogy megtudd létezik-e ilyen, mert ahelyett, hogy a technikával foglalkozna az ember, először nézzen mélyen magába, és mondja el mit lát."

Az önismeret nem árt. Láthatod, hogyan ámítod és magasztalod fel magad kitalált fogalmakkal, örök élettel, természetfeletti tulajdonságokkal.

"Ha egy embert látsz, aki naphosszakat dolgozik megállás nélkül kevés pénzért, és csak megy, mindig az a napi rutinja van neki, akkor te egy biológiai robotot látsz."

Ilyen embert még nem láttam. Viszont mind biológiai robotok vagyunk, függetlenül attól, hogy monoton-e, amit csinálunk, vagy nem.

"De ha egy olyan embert látsz, aki dolgozik megállás nélkül, és képes elszakadni a munkától, akkor is ha kirúgják, és tud boldog lenni, tud nem folyamatosan adatokat bevinni a fejébe, hanem tapasztalni, érezni és élni. Az az igazi ember, mert ő tudja érezni a lelkét is az életével együtt."

Egy robot, ami másképp viselkedik, mint a másik robot. Neki sincs lelke. Összhangban a fentiekkel, mindez azért van így, mert nem lehet máshogy.

Én értem, hogy mit mondasz, és nincs is vele bajom.

De emlékezz csak, minden kicsiben indul. Lehet, hogy majd pont belőlem, vagy valaki másból lesz egyszer egy olyan ember, aki bebizonyítja ennek a létezését.

Hisz ez hatalmas tudás, amire az emberek még nem állnak készen, a mostani kíváncsi természetükkel.

Vannak szabályok, és komoly dolgok, amik nem olyanok, hogy egy átlag tapasztalatlan ember kezébe való.

Ezzel nem azt mondom, hogy én mindent tudok, mert ez nem így van. Nagyon sok minden rejtve van előttem is, mert valamit nem adnak még a kezembe, de valamit igen.

Többet nem mondok.

Ozmium, ez a válaszom szól neked, csak közbekotyogtál. :)

A te állításod, a te szavaid. És nem magyaráztam volna bele semmit, de neked se mondok többet, mint az előtted levő válaszolónak, a lényeg, hogy a világ addig míg nem tud elragaszkodni attól a ténytől, hogy a Föld nem az övék (tisztelet a kivételnek), hogy nem azt csinálnak itt, amit akarnak (jelen pillanatokban igen, de tudod mi történik, ha eleresztik a kutyáról a pórázt egy időre), de ezt nem most fogjuk megtapasztalni. Jelen pillanatban fizetünk az emberségünkért, hogy emberek vagyunk.

Én magamat nem ruházom fel semmivel, nem mondok ki véleményt biztos háttér előtt. Nem szoktam sok adatot tanulni, de nagyon sok tapasztalatom, és élményem volt már életem során, és még nem értek véget.

Nem csak egy vadon élő állat tud megölni egy embert, sőt annak nem is szabadna megölni egy embert. Puszta kézzel le kellene terítenünk egy vaddisznót is, de mi a kényelmet választottuk.

Kedves Kérdező!

A 8-as vagyok .

Csak most tudok válaszolni arra , hogy nincs felesleges 1O-2O éved gyakorlatokat végezni, bár már lehet , hogy megfejtetted a nagy titkot , hogy miért is létezünk az előző rengeteg válaszból .

Az érdekesség ott kezdődik , ha leírom amit a nagy beavatottak , mesterek, tanítók legalább 2O ezer éve mondanak , hogy az ember újra és újra a földre lesz állítva , hogy fejlődjön nemesedjen és az örök léttel bíró szelleme egyre magasabb fejlettségi szintet érjen el ( bölcsességet), ezt , hogy tudod megtapasztalni a valóságban , hogy ne csak egy elmélet maradjon ??

A kérdés , hogy ki mennyire szeretné tudni a választ ? Amit csak a fizikai és a belső ( szellem világ ) ismeretével lehet teljes biztonsággal megszerezni .

Indiában a jogát is ebből a célból végzik és a többi

beavató rendszer gyakorlatait , az csak az embertől függ , hogy milyen gyorsan halad . A 1O-2O lehet akár csak 5 év is ha valaki kitart a célja mellet és nem adja fel mint sokan .

Joker 2.0: valljuk be, ez nagyon sovány válasz volt, ahelyett, hogy hoztad volna a bizonyítékot a lélek NEM létezésére, bedobtál egy kis fikázást. Ennyi, osszuk be.

Pedig nekem elég lenne, ha az emberi agy, a belső elválasztású mirigyek, stb, működésének részletes, 100%-os ismertetésével kizárnád, hogy létezhet egy anyaghoz nem köthető, a jelenlegi tudásunkkal (a tudományra gondolok itt) nem érzékelhető tudati mező, ami képes megmaradni a fizikai test halála után is.

Miért nekem kell bizonyítani számodra, hogy létezik? Hogyan bizonyítsam be egy vak embernek, aki életében nem látott (pedig igazából nem is vak, csak fél kinyitni a szemét), hogy milyen gyönyörű a napfelkelte?

Csak magadnak tudsz bizonyítani, a "kolléga" azt is leírta hogyan:

"először nézzen mélyen magába, és mondja el mit lát"

Az a baj, hogy Ti csak sötétséget láttok. Képzeljétek, van olyan aki nem. Lehet bennetek van a hiba?

Nem azért hadoválok itt nektek, mert elolvastam x ezoterikus csodakönyvet és jól becumiztam, most meg ontom magamból a hülyeséget, mert ez mostanában annyira menő. Én itt nem vak hitről beszélek, hanem tapasztalatokról, amik bárki számára megszerezhetőek, ha akarja. És nem a százezer forintos angyalkommunikáció meg a fene se tudja még milyen tanfolyamokkal, mindenható guruk beavatásán keresztül, hanem otthon, ingyen, egyedül.

Ozmium42 mesternek is üzenném, várom a bizonyítékokat arra, hogy miért NEM létezik lélek. A "mert csak" meg "tündérmese" nem ér semmit, az csak arra bizonyíték, hogy korlátoltan (nem) látjátok a világot.

"Miért nekem kell bizonyítani számodra, hogy létezik?"

Mindig a létezést kell bizonyítani, mert a nem létezés bizonyíthatatlan. Végtelen sok dolgot ki lehet találni, aminek a nemlétét nem lehet bebizonyítani. Ez mégsem jelenti, hogy talán léteznek.

Itt van két érv a lélek létezése ellen:

- szándékosan úgy van megfogalmazva, hogy ellenőrizhetetlen legyen.

- áltudományos halandzsa.

"...egy anyaghoz nem köthető, a jelenlegi tudásunkkal (a tudományra gondolok itt) nem érzékelhető tudati mező".

Mi az, hogy anyaghoz nem köthető? Mint a mesefigurák például, vagy mire gondoltál? Mire gondoljak én?

Mi az, hogy jelenlegi tudásunkkal nem érzékelhető? Te érzékeled, azt mondod. Meg sokan mások is. Akkor miért okoz nehézséget normális, tudományos igényességű leírást adni róla?

A rezgő halandzsa, meg "tudati mező" lenne az? Mi az a tudati mező? Mit akar jelenteni ez a szóösszetétel?

"Hogyan bizonyítsam be egy vak embernek, aki életében nem látott (pedig igazából nem is vak, csak fél kinyitni a szemét), hogy milyen gyönyörű a napfelkelte?"

Minden szervünk ép, és minden érzékszervünk tágra nyitott, nem vagyunk fogyatékosak, még ha ezt is szeretnéd beadni. De ha már itt tartunk, melyik érzékszervünkkel kellene észlelni ezt a valamit, mert ugye anyaghoz nem kötött, az érzékszerveink meg anyagi kölcsönhatásokat érzékelnek. A műszereink sokkal fejlettebbek, és azok sem észlelnek semmit (főleg, hogy meg sincs fogalmazva normálisan, mit kellene észlelni egyáltalán).

Szóval a keresztkérdés az, hogy mi a lélek egyáltalán, mit keressünk? (Ha vak lennék: mi a fény fizikailag, mi a színek eredete, biokémiai háttere, valami szemléltetés közös nevezőn.

"Pedig nekem elég lenne, ha az emberi agy, a belső elválasztású mirigyek, stb, működésének részletes, 100%-os ismertetésével kizárnád, hogy létezhet"

Nem hogy inkább elmennél szakembernek a területre, és magad kutatnád a témát, hogy a lélek rögeszmédet bizonyítani tudd, inkább belekapaszkodsz abba, hogy van dolog, amire még mások nem jöttek rá, és majd abban lesz neked igazad. Miért valószínűsítene ez bármilyen légből kapott dolgot? Hátha az derül ki a tudomány fejlődésével, hogy az unikornisok laknak ott. Valószínű, nem?

"Mindig a létezést kell bizonyítani, mert a nem létezés bizonyíthatatlan."

Ez egy gyatra kifogás, ha a emberi történelem során nem kezdtek volna teóriákat megfogalmazni és nem próbáltak volna lehetetlennek tűnő dolgokat megvalósítani, látni a láthatatlant, akkor nem itt tartanánk. Az összes felfedezés alapja egy teória, ami még nem elérhető, de szeretnénk megvalósítani és próbálkozunk. Néhány kudarc, néhány előre visz. Ezt hívják fejlődésnek.

Tehát nem ülünk le a sarokba és mondjuk az, hogy már perig az nincs és nem is akarom bizonyítani, mert nincs. Ez az úgynevezett megrekedés, segítek, Te sajnos ebben az állapotban vagy, a Te döntésed, én megértelek, így egyszerűbb minden.

Én soha nem akartam neked tudományos alapra helyezni a lélek létezésének bizonyítását, nagyon jól tudom, hogy a tudomány mai állása szerint nem mutatható ki, "áltudományos", de ez nem azt jelenti, hogy egyszer majd nem jutunk el olyan szintre, hogy bizonyítható is lesz akár.

Számodra ez lehet "áltudományos" teória, mások számára, akik szerinted csak azt hiszik, hogy érzékelnek dolgokat, meg tény. Én inkább foglalkozok ilyen "áltudományos halandzsával", minthogy felálljak a kis szemétdombomra és kukorékoljak, hogy nekem van a legnagyobb sarkantyúm (vigyázz, metafora!!!)!

Te lebegtetted végig a tudományodat, hogy az mindenre válasz, pedig tény, hogy a tudomány mindig csak fejlődik, nagyon nagyon sok mindenre nem tudunk még választ. De te kategorikusan kijelented, hogy a lélek nem létezik, mert áltudományos zagyvaság. Nos, köze nincs a tudományhoz, de a tudomány egy relatív dolog, nem is olyan nagyon régen, még azt hitték, hogy lapos a föld. És megmagyarázták a te szent tudományoddal! Ja, de az már nagyon régen volt, azóta sokat fejlődtünk, már szinte mindent tudunk! Bla bla bla.NA PERSZE :) Ugye érzed, hogy az ellenérveid ennek fényében kb semmit sem érnek.

Mi az, hogy anyaghoz nem köthető? Inkább úgy kellett volna mondanom, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint nem mérhető, nem anyagi természetű dologról van szó? És, ez jelent valamit? Semmit. Egy minden bizonnyal hiányos tézisrendszerrel akarsz definiálni egy olyan komplex dolgot, amit egyetlen ember sem lát át igazán! Szuper!

"az érzékszerveink meg anyagi kölcsönhatásokat érzékelnek" Igen, TE mindent tudsz az agyunk működéséről. Ezt biztosan kijelenthetjük. Ne érts félre, én is csak feltételezek, de ez még mindig jobb, mint hiányos tudásra és információra alapozva szilárdan kijelenteni valamit.

Kérdezed itt, hogy milyen rezgés, milyen tudati mező, meg bizonygatod, hogy te látsz a szemeddel (akkor a felfogásoddal lehet gond, mert nem érted mi az a metafora)? Miről beszélsz? Nem olvasod, amit írok?

Azt várod, hogy tudományos téziseket állítsak arra, amire a mai tudomány azt mondja, hogy nem értelmezhető? Tudományos definíciókat mondjak arra, amit nem lehet leírni? Azt várod adjak pontos frekvenciát? Látszik, hogy veszettül nem veszi be a tudományos agyad, amit írtam eddig. Írjam le neked egy biten az univerzumot, itt van, tessék: 1. Ebben minden benne van, csak adatvesztéses tömörítéssel. Nálad ez az érték minden bizonnyal 0 lenne. Ez a Te bajod.

"Melyik érzékszervünkkel kellene észlelni ezt a valamit" - Megint csak definiáljak neked tudományosan egy olyan dolgot, amit a tudomány még (!) nem ismert el, nincs rá definíció. A SZENT TUDOMÁNY, amiben hiszel (igen, neked ez a hited, ne is tagadd)! Ami folyamatosan változik, néha fejlődik, néha meg elakad, néha kiderül, hogy 100 éve tévúton jártunk.

A fejlettség egy relatív dolog. Mihez képest fejlettek a műszereink? A kőbunkóhoz képest? Mikor éri el a maximális fejlettséget, ami már mindent tud? Ja szerinted már elérte. Ok. Ez megint kapufa. Mi van ha olyan érzékelésünk, amit nap mint nap használunk, úgy, hogy nem is tudunk róla (tudod, ösztönösen) és a szent tudomány még nem definiálta? Ilyen nem lehetséges, ugye?

"Szóval a keresztkérdés az, hogy mi a lélek egyáltalán, mit keressünk?"

Az egy dimenziós pont meg akarja mérni a 3 dimenziós teret, szuper. ÉS most NE akadj rá a DIMENZIÓ-ra, csak metafora, tudod... Akárcsak a csukott szemes dolog. Ismerős irodalom óráról a metafora ugye?

"A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása, valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján." Ennél tudományosabban nem tudom leírni, remélem segített.

"Nem hogy inkább elmennél szakembernek a területre, és magad kutatnád a témát" ez egy jó, építő jellegű ötlet(az első), majd talán egy következő életemben, már túl sok időt töltöttem mással...

Lélek. Többször leírtuk, hogy hogyan tudod megfogni ezt a légből kapott dolgot. A kis tudományos agyacskáddal. Ott van a nyakadon. Nem tudom mennyi a "rezgése", de biztosan megtalálod valami szuper fejlett műszerrel. Úgy, hogy kicsit félreteszed az EGO-t és a SZENT TUDOMÁNYT és magadba figyelsz. És akkor talán. Nehéz megérteni ugye? De tudod mit, hagyd csak, nem a Te dolgod...

Én nem akarok neked semmit sem beadni, százszor leírtam, hogy empirikus módon magadtól is tanulmányozható a lélek nevű áltudományos blablabla. Ha neked úgy jobb, még meg is fúrhatod az agyad és tehetsz bele két elektródát közben. Úgyis csak a 10%át használjuk az agyunknak néhány tudományos tézis szerint, a többit akár ki is veheted, tökéletes biztonságban leszel...