Bizonyíték lehet, hogy nincs agytól különálló lélek?

Egy biztos. A kvantummechanika a neurális folyamatokba nem igazán szól bele.

Létezik nemdeterminisztikus kvantum káosz. Ez az tökéletes véletlen esemény részecske szinten.

Semmiféle matematikai és mérésbeli módszerrel nem következtethető ki, jósolható meg a következő állapot.

Ez nem rúgja fel azt hogy az egész agy egy fémgolyós játék, elindítod a tetején valahol és a golyók egy bizonyos úton, bizonyos állapotba érnek le az alján. A különbség az, hogy ugyan onnan indítva máshogy érhetnek le a golyók, mert valódi random létezik.

Tehát bár ok-okazati viszonyok léteznek, egy egy cselekvésünk valami korábbi belső és külső állapotból következik, de nincs előre elrendeltetve a sorsunk.

Még ha makro szinten a kvantumhatások ki is oltják egymást (ugye ha a kölcsönhatás megtörténik, a hullámfüggvény összeomlik, és sok random kimenet kiegyenlíti egymást... de! Ettől még megtörténik valamilyen kimenet.

Egyszerűen nem jósolható meg sehogyan sem a következő állapot részecskék szintjén.

Mondjuk az hogy reggel 7:15:40-kor kelünk fel az ágyból, vagy 7:15:39-kor az lehet egyetlen kósza töltéssel rendelkező ion döntése (ami elindít egy neurális kaszkádot, és kipattansz az ágyból) Itt beleszólhat a kvantumrandom.

"B" felkelés eseménye pontosan "A" okból következik, nem befolyásolhatja semmilyen misztikus energialény, vagy szellem energetikailag.

Ez így teljesen kiiktatja a szabad akarat létesését is. Nem "mi döntünk", hanem a korábbi emlékek, külső állapotok és véletlen kisülések.

...

Egyetlen dolog hathat rá maximum, az egyetlen kósza ion kvantumrandomsága, ha még sem teljesen random . Ha ezt képes bármilyen ismeretlen erő befolyásolni, akkor megváltoztatható az agyműködés.

Ennek azonban eddig semmi jelét nem mutatta a természet. Vannak kísérletek erre nézve, pont kvantumrandom generátorokkal, egyelőre komoly eredmények nem születtek ezen a téren.

"Egy biztos. A kvantummechanika a neurális folyamatokba nem igazán szól bele"

Ezt azzal módosítanám hogy nem beleszól, hanem a neurális működés alapvetése. Bár makroszinten neuront alkotó molekuláknál folyamatosan összeomlik a hullámfüggvény, és részecskeként viselkednek, egy neuron viselkedésének leírásában ez elhanyagolható. Viszont hogy elérje a sejt a küszöböt és tüzeljen, mindig kell egy utolsó apró töltés. Itt dönthet a QM randomitás.

Szóval kicsit ellentmondva magamnak a QM a neuronok működésének alapja... de a lényeg hogy bár random, de valahogy megtörténik és realizálódik. Mi pedig felkelünk az ágyból. A sok-világ interpetációban ezesetben minden elágazás egy új univerzumot szül. Lehet egyetlen ion miatt kelek fel 1 seccel később és emiatt egy repülőbalesetet megelőzök 10 év múlva... a másik elágazásban meg találkozok a gyönyörű feleségemmel :)

Persze ez csak egy QM interpretáció a hullámfüggvény-összeomlás helyett.