Miért hiszitek el, hogy igaz, amit a horoszkópok állítanak? Hogy az égitesteknek hatása van az életetekre?
Pl. most idézem Tegezt:
"Azt írod, hogy eleve ellenérzéseid vannak.
Meg azt is írod, hogy meg akarod ismerni, akik komolyan veszik a horoszkópokat.
Így nem fog menni."
Igaz, hogy ellenérzéseim vannak. De ennek ellenére a kérdés nem az érzésekről szól, hanem az érvekről. Érvekre vagyok kíváncsi. Azért tettem fel a kérdést, mert én is látom valahogy, és gondolom, ti is látjátok valahogy a dolgokat. Érveket akartam ütköztetni. Ebben mi a kivetnivaló? Nem azokat akarom megismerni, akik komolyan veszik a horoszkópokat, hanem azt a gondolkodást, ami alapján elhiszitek. Kíváncsi vagyok, miért. De ezekre a kérdésekre még senki nem adott választ, senki nem érvelt nekem. Mert nincs is érvetek, cask játszátok a sértődöttet, hogy nem fogadom el a hülyeségeteket. De hát így nincs is mit elfogadni :D Ne csodálkozzatok így az ellenérzésemen.
Más.
Szóval Tegez, a humán tudományokra is ugyanolyan szigorú tudományos kritériumok vonatkoznak, mert egy tudomány addig tudomány, amíg úgy működik, hogy adatokat gyűjt, ezeket az adatokat valamilyen módszer segítségével kielemzi és ezekből következtetéseket fogalmaz meg. A fizika, a pszichológia, a történelem stb. mind így működik. Ha valaki szubjektív véleményt mond, az onnantól kezdve nem tudomány. És egyébként törit és magyart tanulok egyetemen, tehát humán beállítottságú vagyok.
válasza:Elnézést, de nem olvastam végig minden hozzászólást, de...
Először is két dologról van itt szó… Van ez a napi, heti, havi horoszkóp… Mondhatni jóslás. Valamint van az emberek jellemeit befolyásoló, meghatározó csillagjegyek.
Az utóbbival kezdeném. Valaki hiányolta, hogy nincs olyan statisztika, kimutatás, hogy az asztrológiai meghatározások mennyire felelnek meg a valóságnak. Erre egyszerű a válasza. Azért nincs, mert maga az egész egy párezer éves statisztika. Anno egyesek megfigyelték, hogy azonos időciklusban született emberekben vannak hasonló jellemvonások. Mivel akkoriban az időméréshez az egyetlen általánosan rendelkezésre álló eszköz az égbolt volt (nem részletezném, hogy felfedezték a csillag állások ciklikus változását, később naptárakat csináltak, stb.) így a csillagok állásához párosították ezeket a megfigyeléseket. Az idő múlásával a különböző kultúrákban ezek a megfigyelések összemosódtak, az égen lévő csillagképeket elnevezték és az uralkodó csillagépállásokhoz rendelték megfigyeléseket. Így alakult ki a ma ismert horoszkóp. Ezeknek van felületesebb és pontosabb változatai is pl. a 12 ciklusos európai használatú szemben a keleti horoszkópokkal, ahol nem csak a napot, de az évet, órát, percet is figyelembe veszik.
Valamint ugye a nagy kérdés… Van-e valamiféle tudományos (ezt a kifejezést is lehetne boncolgatni) háttere az egésznek? Ez attól függ, hogy ki mennyire fogékony az elméleti dolgokra…. Tehát, itt egy „tudományos” elmélet… Tudományos körökben folyton azt szajkózzák, a csillagok „gyermekei” vagyunk. Testünk építőkövei halott csillagokból származnak. Maga az emberi tudat, az én, a gondolkodás, mondhatni a lélek – szintén bizonyítottan – egy a testünket körülölelő elektromágneses tér (ezt szokták aurának is nevezni). Bizonyos futurisztikus, már-már sci-fi-be illő eszközökkel mérhető is, pl. EEG, MRI… Sőt vannak olyan eszközök, amelyek képesek feldolgozni, értelmezni és végrehajtani a gondolati utasításokat (keress rá a neten, a BME-n is folynak ilyen fejlesztések). Szóval az egyszerűség kedvéért nevezzük léleknek azt egészet amit én és öntudatnak, gondolkodásnak nevezünk. Tehát a lélek egy elektromágneses mező melyet a testünk generál. Ezt a mezőt a testünk építő kövei hozzák létre, lehet vitatkozni, hogy mennyire mélyre kell ehhez leásni, elég-e a Newtoni, vagy már az Einsteini fizikát is figyelembe kell venni. Itt már bejönnek olyan dolgok, amikhez figyelni kellett fizika órán… Van ugyebár egy elmélet, amit Káosz elméletként szoktak emlegetni. Ez kimondja (a fizika pedig alátámasztja), hogy a világegyetemben minden mindennel összefüggésben van… Kisebb-nagyobb mértékben (mindenkinek kellett tanulnia, hogy a kölcsönhatások a végtelenben szűnnek meg és mivel annál közelebb vagyunk mindenhez, ezért nem is szűnnek meg, csak elgyengülnek). Szóval adott egy test, elektromágneses mezővel (lélekkel), amiben egy másik test növekszik, szintén saját elektromágneses mezővel (lélekkel) ami bele van ágyazva az előbbibe. Mikor az utóbbi elektromágneses mező külön válik az előbbitől (születés), mivel az azt létrehozó alapanyagok megegyeznek a csillagok alapanyagaival ezért azok helyzete és távolsága hatással „vannak/lehetnek” (itt a hiányolt 3D-s rendszer), az immár „védtelen” elektromágneses mezőre és az azt létrehozó anyagokra. Mondhatni átrendezheti egy adott sémára. Ezzel magyarázható, hogy az adott csillagjegyű emberek, hasonló gondolkodásmóddal, jellemmel bírnak, valamint hogy bizonyos jellemvonásaik, bizonyos időszakokban (csillagállás szerint) felerősödhetnek, vagy gyengülhetnek.
Láttam valami olyasmit is, hogy az univerzum egy 3D-s tér (ez is cáfolható) ami állandóan mozog és mi mégis egy 2D-s kép alapján hoztuk létre a horoszkóp sémákat. Egyszerű a válasz. A rendszer nem 100%-ban pontos, hisz nem ismertek és mi sem ismerünk minden változót. Viszont a galaxisunk egy viszonylag zárt rendszerben működik. Igaz hogy a csillagok mozognak, de egymáshoz képest a relatív pozíciójuk nem változik, lásd csillagképek. Pl. én Budapesten vagyok, a barátom Sydneyben 15700km-re van tőlem, az hogy én Budapesten belül pontosan hol és ő Sydney belül pontosan hol tartózkodik, változtat a köztünk lévő távolságon, de az egészet tekintve (qrva messze) elhanyagolható mértékben.
Térjünk rá a horoszkópos jóslásra. Nem arról beszélek, hogy „holnap tegyél lottót és nyersz”… Alapvetően az, hogy „most megtalálhatod a szerelmedet”, vagy „amibe most belefogsz sikeres lesz”, „ma inkább ne csinálj semmit” megállapítások a fent említett összefüggéseken alapulnak. Éppen milyen jellemvonást erősödnek, vagy gyengülnek a csillagállások hatására. Valamint felfedezték, hogy bizonyos együttállásoknál vannak ismétlődő események. Feszültebbek, ingerlékenyebbek az emberek. Az eredeti horoszkópos jóslatok ezekre a dolgokra utaltak (nem az ezotv-ről, vagy mitökömről beszélek).
Végül pedig, ami már többször feltűnt itt… Az a hit. Az embereknek szükségük van hitre, reményre… Kinek kevesebbre, kinek többre… Kinek önmagában, kinek valami felsőbb erőben bízva. Emiatt nem lehet elítélni az embereket, ilyenek vagyunk… Ezt osztotta az evolúciós fejlődés…
Egyeseket némileg kielégített, másokat talán felhergelt az irományom. Mindenkinek a saját magánügye… Aki nem hiszi járjon utána... ;)
Nos, köszönöm a válasz. Ezt elolvasva azonban szerintem inkább szükség lenne annak boncolgatására, mi a tudomány, de ez tényleg messzire vezetne...
Az írásban rengeteg logikai bukfenc van, amiket sorra fogok venni. Ezenkívül pontatlanságok is vannak benne, vannak a tudománynak bizonyos eredményei (pl. az idegrendszer működését valóban lehet elektromágneses érzékelőkkel mérni), de ezekből teljesen téves megállapításokat szűrsz le.
Na tehát, vegyük sorra.
"Anno egyesek megfigyelték, hogy azonos időciklusban született emberekben vannak hasonló jellemvonások. Mivel akkoriban az időméréshez az egyetlen általánosan rendelkezésre álló eszköz az égbolt volt (nem részletezném, hogy felfedezték a csillag állások ciklikus változását, később naptárakat csináltak, stb.) így a csillagok állásához párosították ezeket a megfigyeléseket."
Az még számomra is nyitott kérdés lehet, hogy az azonos időciklusban születőknek hasonló jellemvonásaik vannak-e. Nem mondom azt, hogy igen, sem azt, hogy nem. De most tegyük fel, hogy igen. Ekkor sem lehet viszont 100%-ra megállapítani, hogy ez minden egyes emberre igaz, mert az emberek jellemét nem lehet ilyen egyszerű törvényszerűségek közé szorítani. A másik pedig, hogy abból, amit leírtál, nem következik, hogy a csillagoknak hatása van erre a ciklikusságra. Tehát novemberben születtem, akkor az égen épp a Skorpió csillagképben járt a Nap. Oké. Lehet állítani, hogy ez alapján a ciklikusságot lehet jelölni (valamivel cska kell jelölni, ki mikor születik, a csillagok jó eszközök erre. Ezután viszont pont tudománytalan azt feltételezni, hogy a csillagok azok, amik hatnak ránk :)
"Tudományos körökben folyton azt szajkózzák, a csillagok „gyermekei” vagyunk. Testünk építőkövei halott csillagokból származnak."
A tudomány nem szajkóz semmit. Mivel vannak a tudmánynak elméletei a csillagok működésével kapcsolatban, a mai elmélet szerint a szénnél nehezebb elemek szupernóva robbanás eredményei (akkor akkora hő és nyomás szabadult fel, hogy a szénatomok atommagjait "összenyomta" nehezebb elemekké.) Persze nem vagyok szakember, biztos pontatlanul fogalmaztam meg, de ez a logikája. Úgy kell ezt elképzelni, hogy az univerzum kezdeti időszakában túlnyomó többségben könnyű elemekből jöttek létre a csillagok (hidrogén). Így nagyon nagy méretű csillagok jöttek létre, amik viszont hamar túljutottak a működésükön és szétrobbantak (ennek mechanikájába most nem mennék bele). A robbanás mértéke pedig olyan nagy volt (szupernóva robbanás), hogy nehezebb elemek jöttek létre a fent leírt módon (vas, ezüst, arany stb. stb.). Ezek az űrben voltak (ma is léteznek ilyen szupernóvarobbanás után megmaradt ködök) és a maradék hidrogénból újabb csillagok állnak össze, a nehezebb elemekből pedig a bolygók. Így alakult ki a mi Naprendszerünk is. Ilyen módon valóban "csillagok gyermekei" vagyunk. De ebből tudománytalan azt feltételezni, amit te írsz.
Azt írod, hogy mivel ugyanolyan építőkövekből vagyunk, mint a csillagok, a csillagok hatnak a tulajdonságainkra.
1. Ezek szerint te a csillagokat élő és gondolkodó lényeknek fogod fel, akik képesek meghatározni, nekünk, embereknek milyenek legyenek a tulajdonságaink. A csillagok azonban csak atomokból felépülő tárgyak, amikben a nagy nyomás miatt magfúzió üzemel. Ha elmész a Paksi atomerőműbe, ott is fúzió van, mégsem hat az emberek tulajdonságaira sehogy. Persze a sugárzás hathat az egészségre, de az más tészta.
2. Az univerzumban általában atomokból épülnek fel a dolgok (persze van a sötét anyag és antianyag stb. de ezekbe ne menjünk bele). Ebben mi újdonság van? Attól, hogy mi is atomokból épülünk fel és a csillagok is, miből következik, hogy hatnak is ránk? Itt a szekrény is atomokból van előttem, mégsem hat rám sehogy.
"Maga az emberi tudat, az én, a gondolkodás, mondhatni a lélek – szintén bizonyítottan – egy a testünket körülölelő elektromágneses tér (ezt szokták aurának is nevezni). Bizonyos futurisztikus, már-már sci-fi-be illő eszközökkel mérhető is, pl. EEG, MRI… Sőt vannak olyan eszközök, amelyek képesek feldolgozni, értelmezni és végrehajtani a gondolati utasításokat"
Ez a kedvencem :D Szóval az idegrendszerünk működése során elektromos impulzusokat bocsát ki, amiket műszerekkel ma már képesek vagyunk mérni. Ez nem sci-fi-be illő dolog, hanem teljesen normális orvosi eszközök. Az agyunk különböző területeiben különböző feladatokat tud végrehajtani (érzékelés, gondolkodás, végtagok mozgatása stb.). Amikor pl. gondolkozol, a megfelelő agyi területeden megnövekedik az elektromos impulzusok aktivitása, és ezt ezek a gépek meg tudják mérni. Ez csak ennyi.
Ez az "aura" dolog és az, hogy a lélek elektromágneses tér, egyáltalán nem következik ebből. Azt még soha senki nem mondta meg, hogy mi az a lélek, de jó, a kedvedért tegyük fel, hogy egy elektromágneses tér. Ha ez így lenne, elektromágnesekkel lehetne rá hatni, amit érzékelnénk is, de én még egy elektromágnes közelében sem éreztem semmi furcsát :D
A csillagok pedig olyan távol vannak tőlünk, hogy ha még lenne is elektromágneses auránk (:D), akkor sem lehetnének rá semmilyen befolyással.
Mint te is elismerted az elején, az asztrológia inkább optikai dolog, a csillagok látszólagos elhelyezkedésén alapul. Akkor hogy jön ide ez az elektromágnes dolog, ez logikai bukfenc.
"Viszont a galaxisunk egy viszonylag zárt rendszerben működik. Igaz hogy a csillagok mozognak, de egymáshoz képest a relatív pozíciójuk nem változik, lásd csillagképek. Pl. én Budapesten vagyok, a barátom Sydneyben 15700km-re van tőlem, az hogy én Budapesten belül pontosan hol és ő Sydney belül pontosan hol tartózkodik, változtat a köztünk lévő távolságon, de az egészet tekintve (qrva messze) elhanyagolható mértékben."
Ebből számomra az derült ki, hogy nem sok fogalmad van a Galaxisunk méreteit és a csillagok egymástól való távolságát illetően. És hogy ehhez képest milyen kicsi a föld, mondhatni jelentéktelen. Igen, teljesen mindegy, hogy Sydney-ben vagy, vagy Budapesten, télen vagy nyáron szemléled a csillagképeket, azoknak egymástól való távolsága látszólag nem változik, így mi emberek ugyanazokat a formációkat látjuk. Ez azonban optikai csalódás, a valóságban igenis változik a csillagok egymáshoz való távolsága is. A Galaxis pedig egyáltalán nem egy zárt rendszer. A csillagoknak mérhető saját mozgása van. Azonban a távolságok olyan borzalmasan hatalmasak, hogy hiába mozdulnak el egymáshoz képest, ilyen távolságból ezt a távolságot nem érzékeljük. Azonban 30 ezer év múlva nem sok csillagkép fog hasonlítani a mai alakjára.
A közelebbi csillagok saját mozgását viszont a csillagászok igenis mérik, úgyhogy a tudományban bizonyított dolog, hogy a csillagok egymáshoz képest is elmozdulnak. Nem szeretek a wikiépdiára hivatkozni, de ha nem hiszed:
Ez is bizonyítja azt, hogy egy csillagkép csak a mi szempontunkból egy csupán optikai látvány, a valóságban nem létezik. Így együttállásokról és ezeknek a hatásairól sincs értelme beszélni, mert az együttállások is csak vizuális dolgok, nem valós események. Mi van akkor, ha a Spica és a Mars csillag egymás mellett van? Semmi.
válasza:Tisztelt Kérdező!
Lássuk sorban mit is írtál:
Mint írtam a statisztikán alapul az asztrológia. A statisztika mintavételezésen alapul és a mintavétel alapján tesz megállapítást. Pl. az emberiség 38%-a már bele olvasott a Bibliába… Megkérdeztek miden embert? Nem… Csak statisztika… Lehet kötekedni, hogy Te ezt nem látod be és hogy az asztrológiai megállapításoknak ténylegesen a csillagokhoz van-e közük. Az emberiség, mint időmérési egység, azokhoz kötötte, mert anno nem volt más, számára fix viszonyítási alap.
A csillagok nem csak a nehéz elemeket teremtik meg az univerzumban. Építőköveiket tekintve nem különböznek az emberei testtől. Sőt, szubatomi szinten minden ugyan abból áll.
Hogy mi él és mi nem az érdekes kérdés. Mik azok a feltételek amik megszabják, hogy most egy dolgot élőnek és/vagy gondolkodónak tekintünk? Erre az elmúlt 4-5 ezer évben még nem sikerült választ kapnunk. Egyáltalán még azt sem tudjuk, hogy az embert mi teszi élővé, gondolkodóvá (ezek pl. nem függenek össze). Egy nagy halom élettelen (-nek tartott) anyag vagyunk, amit egy igen komplex kombinációba kapcsolva „élőnek” mondható dolgot kaptunk, amiket rendszerbe rendezve egy még komplexebb élő/gondolkodó egyedet kaptunk. Mitől különbözne ettől egy bolygó, egy nap, egy csillagrendszer, vagy egy galaxis. Lehet, hogy egy kirakós kis darabkáját látjuk bennük. Ha egy elektron mikroszkóp alá teszel egy élő sejtet, csak egy halom élettelen (-nek tartott) anyagot látsz… Vannak olyan filozófiai irányzatok, sőt vallási nézetek is miszerint az univerzumban minden egy (vagy több) komplex létformát alkot (pl. Gaia elmélet). Én nem állítottam, hogy a csillagok élnek és gondolkoznak, de miért ne lehetne.
Hmmm… Te mit tekintesz léleknek? Erről megint könyveket lehetne írni… Sőt, egyesek meg is teszik… Én leírtam, hogy szerintem miből tevődik össze… Kinek mi a meglátása, itt megjelenhetnek pszichológia és vallási elképzelések, de tény hogy halálunkkor, amikor a „lélek távozik” a testünket körülvevő EM mezők egy része megszűnik. De fizikailag az emberi testben az idegműködést tekinthetjük egy elektromos hálózatnak (ez jó analógia, hisz ilyenekkel dolgozom). Az idegpályák szállítanak elektromos impulzusokat, de a teljes hálózat és az, amibe bele van építve együtt alkot egy komplex EM mezőt. Igaz, hogy pl. egy épület EM mezőjét főként a villamos hálózat határozza meg, de nem csak az, hanem egész épület minden egyes építő anyaga. Az EM mező állandóan jelen van és változik és kisugároz a környezetbe. Gondolom mindenkinek volt már olyan élménye, hogy egy társaságban beszélgetés közben öntudatlanul egy időben többen ugyan azt mondták ki, vagy észrevette, hogy szóról szóra az fogalmazódott meg benne, amit a másik mondott. Unatkozó tudósok bizonyították, hogy az egy rugóra jár az agyunk dolog mérhető és bizonyítható. Bizonyos körülmények között, az ember képes egyfajta nem irányított EM mező kitöréssel, – mondhatni telepátiával – a saját gondolatait másba plántálni. Ilyenkor fordul elő, hogy a két ember EM mezője összeszinkronizálódik. Amilyen változások végben mennek az egyikben, azok megtörténnek a másikban is… Unatkoztak, megmérték, bizonyították, cáfolni még nem sikerült. A műszeres gondolat „olvasás” nem az idegi impulzusokat szondázza (nem kell bele kötni az elektródát egy idegvégződésbe), hanem a test EM mező változásait figyeli. Igaz, hogy ez főként az agyban megy végbe (ezért teszik az elektródákat fejbőrre), de pl. az MR vizsgálatnál nem kell fizikai érintkezés sem. A sejtek által az EM mezőben létrehozott eltéréseket vizsgáljak a mező komplexitást felbontva, ezért lát belénk. Én nem állítottam, hogy csak a csillagok befolyásolják ezt a mezőt és az azt létrehozó anyagot (atomokat, részecskéket), csak azt hogy ők is. Hiszen emiatt alakulhat ki elváltozás a testben nagy energiájú EM mező közelében (úgynevezett rákot előidéző okok). Viszont tény, hogy különböző EM mezőben megváltozik az ember viselkedése, erre vannak tanulmányok. A test akár tudat alatt is arra törekszik, hogy minél messzebb kerüljön a zavaró forrástól. Én saját tapasztalatból tudom (munkából kifolyólag), hogy pl. transzformátorok közelében, rosszul árnyékolt berendezéseknél romlik a koncentrációs készségem.
Tény, hogy kimaradt egy rész, mert párszor átszerkesztettem és újrafogalmaztam az irományom… Ezért elnézést kérek, előfordulhat, hogy most is kimarad valami, vagy vannak ugrások a szövegben… Ott, hogy minden mindennel összefügg (Káosz elmélet)… Nem csak és kizárólag a csillagok hatnak ránk. Az univerzum ciklikusan változik, ezt a ciklikusságokat a csillagokkal mérték. Egy adott csillagállás egy időpontot jelöl és a következő ciklusában hasonló erők munkálkodnak (a csillagok és egyéb nagy energiájú források a föld szempontjából jó közelítéssel ugyan azt a pozíciót vették fel). De ha nem akarsz ilyen nagy léptékben gondolkodni, akkor a naprendszerünkben a legerősebb EM mező meghatározó, a napunk földhöz viszonyított pozíciója és a földre (és ez által az emberekre) gyakorolt hatása ciklikusan ismétlődik. Amúgy igen manapság egy nukleáris erőmű (próbáljuk árnyékolni), de a szomszéd kertben ültetett fa is hatással lehet az életedre… Mivel az összefüggések kétségbevonhatatlanul jelen vannak, a kérdés már csak a hatás mértéke. Ha az Einsteini (kvantum) fizikát is legalább olyan szinten fogjuk ismerni, mint a Newtonit, akkor megkapod a pontos válaszaidat, de az még odébb van.
Érdekes, de ezek szerint nem értetted a távolsági példámat. Az emberi/földi léptékben mért változások és a galaktikus léptékben mért változások nem összehasonlíthatók. Az, hogy 10-25-50-100 ezer év alatt a galaxis képe megváltozik, az a földi/emberi léptékkel mérve jelenleg nem számít. Az elmúlt 5 és a következő 5 ezer évben, ha felnézel az égre, jó közelítéssel ugyan azt fogod látni. Az emberi szem és agy nem lesz képes eltérést felfedezni, mivel a változás folyamatos, a feljegyzések pontatlanok. Igaz a gépeink már látják a különbséget és el is árulják nekünk, de számít ez a témát tekintve? Valamint egy hatás meghatározásánál, matematikailag az elvárt pontosság számít. Pl. miért használjuk a pit 3,14-ként, ha már több millió tizedes jegyig ismerjük? Mert ez a közelítés az általunk elvárt pontossághoz elegendő. Az hogy az égre tekintve, egy csillagkép egy csillaga odébb került az a mi szempontunkból pár milliméteres elmozdulás, de mi „mérésünknek” megfelel. Akkor itt egy durvább példa. Van egy órád. Számít, hogy 5cm-ről nézed meg rajta az időt, vagy fél méterről? Ha precízek akarunk lenni, akkor 5cm-ről pontosabban mutatja az időt, mint fél méterről… Mivel lassabban ér el hozzád az információ. De a mi léptékünkben elhanyagolható ez az információs késés. De pl. egy szuperszámítógépben nem mindegy, hogy 25cm-ert kell megtennie az információnak, vagy 2,5mm-ert.
Tehát a galaktikus együttállások (direkt nem csillagokat írtam) hatással vannak ránk? Igen, mindenkép. A fizika ezt kimondja, csak az a kérdés, hogy mennyire… Ezt talán egyszer majd meg tudják válaszolni.
Miért a csillagok, bolygók állását vesszük ezekhez alapul? Mert anno elődeink ezzel mérték az időt, így ehhez kötötték, mi pedig megtartjuk ezeket a régi szép szokásokat.
Minden csak vizuális… „Mi van akkor, ha Spica és Mars csillag egymás mellett van? Semmi.” Itt egy egyszerűbb kérdés… Mi van akkor, ha teli Hold van? Vizuális az egész, hisz a Hold folyton ott kering, csak a Nap-Föld-Hold aktuális pozíciója változik. Mégis a statisztikai adatok szerint ilyenkor több a baleset, az öngyilkosság, az agresszió… Szóval tényleg semmi…?
Tehát ezek csak elméletek, úgy mint az univerzum egy nagy robbanásban született, vagy újabban már felfújódott… Amit mérni tudunk, megmérjük, amit nem arról a megfigyeléseink alapján elméletek készítünk és egy nap, vagy egy évtized múlva valaki bizonyítja, vagy megcáfolja azt. Amíg ez nem történik meg addig aki el akarja fogadni elfogadja, aki nem az nem… Mást úgyse tehet…
Ne tereld a kérdésemet. Újra felteszem: mi van akkor, ha a Spica és a Mars egymás mellett van? Miben befolyásolja az ember életét, hogy optikailag egymás mellé kerül a szemünkben a Mars (távolsága 100 millió km. a fény néhány perc alatt teszi meg az utat a Földig) és a Spica (távolsága: 262 fényév, a fény 262 év alatt teszi meg az utat a Földig!!).
Ebből adódik egy másik kérdésem. Ugye elfogadhatjuk azt, hogy a fénynél gyorsabban semmi nem tud "menni", vagyis a fénysebességet nem haladhatja meg semmi. Szeretsz Einsteinre hivatkozni, gondolom elfogadod, hogy 300 ezer km/s-nál gyorsabban semmi nem haladhat.
Nos tehát a kérdésem. Azt írod, hogy az égitestek ugyebár hatnak a földi életünkre. Hogyan hathat azonban egy olyan égitest rám a születésem időpontjában, ami olyan távol van, hogy a fényének is több száz fényévre van szüksége arra, hogy ideérjen a Földre?
Tegyük fel, hogy egy ember 1980-ban születik, és Szűz a csillagjegye. Nyilván akkor az elméleted szerint a Spica csillagnak hatással kell lenni rá, hiszen a Spica csillag a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga. Távolsága 262 fényév. Ez azt jelenti, hogy olyan messze van ez a csillag, hogy ahhoz, hogy hatni tudjon az 1980-ban született emberre, a fényének 1718-ban kellett elindulnia, ideérjen! Honnan tudta a csillag előre, hogy kire és hogy fog hatni a Föld nevű bolygón 262 év múlva? Ráadásul nem is egy csillagról beszélünk, mert a Spica csillag igaz, hogy egy pöttynek tűnik az égen, de ha felnagyítod, kiderül, hogy kettőscsillag. Na hoppá, akkor melyik összetevője hat az asztrológia szerint? Mivel egynek tűnik, a történelemben is egynek látták, csak a modern technika képes arra, hogy kiderítse, hogy kettő csillagról van szó. Akkor hogy is van ez?
Van egy másik kérdésem is ezzel kapcsolatban. A fizika törvényei szerint lehet, hogy ma már nincs is ott ez a csillag, ahol látjuk, lehet, már régen szétrobbant. Mivel a 262 évvel ezelőtti állapotát látjuk, nem tudjuk, most mi van vele, ez majd 262 év múlva fog kiderülni számunkra. Nos, mi van akkor, ha már régen szét is robbant a csillag, ott sincs a helyén, de az asztrológusok még vígan megjelölik a horoszkópokban és prédikálnak, hogy így hat és úgy hat?
Bonyolítsuk meg a dolgot, mert ugyebár a Szűz csillagkép tartalmaz több csillagot is.
Vegyük most a Porrina nevű csillagot, a Szűz csillagkép egy másik égitestét. 39 fényévnyire van. Azaz úgy látjuk, ahogy 39 évvel ezelőtt volt. Tehát az 1980-ban született emberünknek ahhoz, hogy ez a csillag is hatást küldjön, 1941-ben kellett fénysebességű postára adnia ezt a hatást, hogy pont 1980-ban kapja meg az emberünk. Ez a csillag is a jövőbe lát, de ez már csak 39 évvel lát előbbre? Az a kérdésem, hogy milyen mechanizmus alapján hangolja össze a Porrina nevű csillag a 262 fényévre lévő Spica csillaggal (és annak melyik összetevőjével) az üzeneteit a jövő felé, a Földön születő embereknek, akik az ő szempontjukból csak a jövőben fognak megszületni? És egyáltalán hogyan képesek egymással összehangolódni, ha egymástól is több száz fényévre vannak, tehát a kommunikációjukhoz is több száz évekre van szükségük?
Nos, várom a válaszod :)
válasza:Tisztelt Kérdező,
Szerintem ne fogadjuk el a feltevésed, mivel az Einsteini relativitáselmélet alapján az ANYAG nem képes a fénynél gyorsabban mozogni. Mivel még nem ismerjük, csak elképzelésünk van arról, hogy a terek (elektromos, mágneses, elektromágnese, gravitációs, stb.) hogy is működnek, így akár lehet lehetőségük a fénysebesség korlátjának megkerülésére (erre jó példa a térhajtómű működési elve, ahol felvázolják, hogy a jelenlegi fizikai tudásunk szerint, hogy lehet megkerülni a fénysebesség korlátját, olvass utána). A különböző kölcsönhatások különböző sebesség terjednek a térben. Amiket megmértünk, többnyire fényhez közeli sebességgel.
Tehát, hogy mindenkinek érthető legyen… Az a bajod, hogy a vizuálisan látsz valamit, ami már réges-rég elmúlt, akkor az hogy hathat rád... Akkor egy földhözragadtabb könnyebb példán keresztül válaszolnék:
Chan ül a japán tengerparton… 14:20 perckor 1500km-re történik tenger alatti földrengés minek hatásár megindul egy hullám a tengerpart felé… 14:49 kitör a parttól 1000km-re egy tengeralatti vulkán is, ami egy újabb árhullámot indít el… A két hullám összetalálkozik (erősíti, vagy gyengítik egymás hatását). 15:10 Chan azt látja, hogy 20méteres árhullám tart felé… Chan szempontjából 15:14-kor amikor az árhullám felpasszírozza egy épület falára (tehát hatással van rá), számít hogy mikor kezdődött az egész? Nem észlelte az egész jelenséget a kezdetektől és nem is számít hol volt, amikor az egész elkezdődött. Ő 15:14-kor megélte a két jelenség együttes hatását (elkönyvelte, hogy 15:14-kor mert ekkorra volt viszonyítási alapja elkapott egy árhullám ami valószínűleg jóval korábban már elindult felé), holott az azokat kiváltó okok már rég elültek. Szóval, amikor látod a csillagot egy adott pozícióban az csak a hatás időpontját határozza meg, azt az időpontot jelöli, amikor a galaktikus együttállás hatása az elért hozzád, nem pedig azt, amikor elindult.
Remélem így egy kicsit érthetőbb… Kell egy kis rálátás az ok-okozati dolgokra… ÷)
Na igen ám, csakhogy a távolságból következik még egy probléma. A térben nem egy irányba indulnak el a "hatások", nem célzottam a Föld felé. Hanem minden irányba. Egy 262 fényévnyire lévőcsillag "hatása" ezért minél távolabb kerül, annál gyengébb lesz, azaz, mire elér a Földig, semmi nem marad belőle.
Példa erre az, hogy ha a Földről elektromos jeleket kezdesz el küldeni, egy ideig lehet mérni, azonban elérnek a jelek egy olyan távolságot, amikor már annyira szétszóródtak, hogy egyszerűen nem lehet már őket befogni, gyakorlatilag nincs hatásuk. Ez olyan mint amikor a vízbe beledobsz egy követ és körkörös hullámok kezdenek minden irányba szétáradni. Először ezek erősek, de minél távolabb vannak, annál gyengébbek. Egy pontján a víz felületén már semmilyen hullámmozgás nem tapasztalható (megfelelő távolságban).
Nem tudom, milyen hatásokról beszélsz, az eddigiek alapján azt vettem ki, hogy elektromágneses hatásról. Viszont a fizika törvényei szerint (amikre szeretsz hivatkozni) egy 262 fényévnyire való csillag elektromágneses hullámai nem érhetnek el a Földig. Ha ez így lenne, egyszerűen nem tudnánk rádiózni, annyi minden zavarná az adásunkat. Mert ugyebár erős hatásnak kéne lenni, mert te azt állítod, hogy ez a hatás befolyással van az emberek életére is :D De semmiféle ilyen hatás nincsen, mérhető lenne, de nincsenek ilyen mérések.
A másik pedig, hogy ez az aura dolog nonszensz. Én nem próbálom megmagyarázni, mi az a lélek, de biztosan nem elektromágneses mező :D Nagy hagyjuk már, igazából olyan dolgokat bizonygatsz nekem, amik az alapjuknál logikátlanok. Egyrészt, különbség van a között, hogy valami a lelkedre hat és ha a testedre. Lehet, hogy elektromágneses mezőben nem tudsz koncentrálni (bár szerintem ezt csak bemeséled magadnak, így amikor elektromágneses térben vagy, ezen kezdesz el parázni, és valójában ez miatt nem tudsz koncentrálni - ez pszichológia). Ha egy napkitörés hatása elérné az emberekeet (ugye a Föld kivédi ezeket a saját mágneses terével, ami így egy pajzsként működik - na itt az újabb bizonyíték arra, hogy ha elérne ide a Scipa elektromágneses jele, a Föld mágneses tere kivédené), szóval a napkitörés hatása az biztos fizikai hatás lenne, nem pedig arra hatna, hogy holnap elhagy a szerelmem... Nem tudom, mi alapján mosod ezeket egybe.
Lehet, hogy az ember tulajdonságaira hatással van az, hogy mikor születik meg, lehet, hogy az évszak ,fény mennyisége, ami éri ahhoz vezet, hogy ilyen-olyan tulajdonságai alakulnak ki. Bár ez is kérdéses. Az oké, hogy kézenfekvő ezeket a ciklusokat úgy mérni, hogy a csilagok állásához igazítjuk. De ebből milyen hülyeség már azt feltételezni, hogy a csillagok miatt lesz valakinek valamilyen tulajdonsága :D
Azt is hülyeség feltételezni, hogy a csillagok élő dolgok, na hagyjál már... Mivel a hidrogén és hélium, amiből főként állnak, önmagukban szervetlen anyagok, ezért ne feltételezz már biológiai mechanizmust pl. a Napunkban :D
Nem is folytatom ezeket, igazából össze-vissza "bizonyítgatsz" mindent. Most leírtam azt, hogy 262 évre lévő, gyakorlatilag múltban lévő égitest hogyan hat ránk... Erre előjössz azzal, hogy a teret meg lehet kerülni (azaz a féreglyukkal). Ez is milyen hülyeség :D ugyanis oké, elméletileg létezik ilyen jelenség, de ennek eddig csak elméleti vonatkozásai vannak, gyakolatban egy ilyen jelenséget sem figyeltünk meg. Másrészt pedig az elmélet is leírja, hogy ahhoz, hogy valami megkerülje a teret, vagyis a fénynél gyorsabban érjen el egyik pontból a másikra, óriási energiabefektetésre van szüksége, amire egy még sima, mezei csillag sem képes.
Az oké, hogy hallasz ilyen-olyan dolgokat a tudományban, de ezeket ne magyarázd már össze-vissza, mint pl. ezt is.
Vagy ott van a lélek-elektromos tér esete. az oké, hogy mérni lehet az emberek gondolkodása következtében kibocsátott elektromos impulzusokat. De ebből ne feltételezd már, hogy az emberi lélek egy elektromágneses mező :D Ez egyszerűen tudománytalan, szerintem tedd helyre a fejedben a tudomány állításait és az áltudományos felvetéseket.
válasza:Tisztelt Kérdező,
Nos, elég nehéz úgy érvelni, sőt már-már fölösleges, hogy mindenre azt reagálod, hogy én ezt nem veszem be és szerintem ez nem lehetséges. Ennyi erővel fölösleges volt feltenned a kérdést, hisz bárki bármit ír, szerinted úgy nem lehetséges és az nem úgy van… Cáfolni Te sem tudod, csak hajtogatod ezeket.
Azért még teszek egy próbát…
Mi a fény? Részecske? Hullám (EM)? Mindkettő? Egyik sem? Egyszer kiderül… De az is eljut a Földre, több száz fényévet megtéve, mégpedig úgy hogy tudjuk akár szabad szemmel is érzékelni. Tehát a Föld mágneses tere nem véd meg mindentől… Ha utána nézel mi is az a napkitörés akkor nem írnál ilyesmiket… Vagy, ha pl. utána néztél volna a rádiózás történelmének tudnád, hogy anno eme csodás szerkezet kiötlői mennyit dolgoztak azon, hogy a galaktikus zajokat kiszűrjék és megtalálják a ma is használható sávokat. A SETI (ezen megint csámcsoghatsz egy kicsit) nem véletlenül csak egy keskeny rádiófrekvenciát vizsgál a világűrben, ugyanis a többi frekvencián hatalmas a háttérzaj, így ha IT haza akar telefonálni, abban a sávban kéne neki, mert ott viszonylag csönd van… Ja, és ők sem az űrből hallgatóznak, hanem a földről, tehát sok minden eléri a felszínt, olvass egy kis Leonard Susskind-t, információ megmaradás elmélet… :P
Mint írtad a távolsággal gyengülnek a kölcsönhatások, ezt én is leírtam, de megszűnni nem szűnnek meg, tehát hatással vannak. Hogy mennyire azt majd egyszer, ha lesz megfelelő és elég érzékeny berendezésünk megmérjük. Mindazonáltal, ha egy kicsit figyeltél volna arra amit írtam, nem az szerepelt ott, hogy az az egy bizonyos csillag hat, hanem galaktikus együttállás… Sőt példálóztam a saját Napunkkal is… Ahogy látom fölöslegesen gépelek, mert még arra sem veszed a fáradtságot, hogy elolvasd és netalántán megpróbáld értelmezni amit írok…
Aura… Te nem próbálod megmagyarázni, hogy mi a lélek, csak azt, hogy mi nem… Jól értem? Erre is leírtam, hogy lehet sokféleképp értelmezni, én így foglaltam össze… Tudod, olvasni és értelmezni kel a szöveget… Az aura (a test EM mezőjét) pedig már elég régóta különböző eszközökkel mérik és vizsgálják... Akadnak kóklere, de neves kutatók is...
Egy kis ok-okozati összefüggés: az idegi impulzusok atomi szinten elektron áramlások, a mozgó elektronok EM mezőt gerjesztenek, az EM mezők hatással vannak egymásra, így azok visszahatnak az őket gerjesztő mozgó elektronokra… Ez tiszta fizika… Hatás-ellenhatás… Erre nem kívánok több szót fecsérelni… Nem bemesélés, tanultam, dolgozom vele, tapasztalom…
Említettem én egy szóval is olyat, hogy féreglyuk? Sőt, nem is azt írtam, hogy a teret meg lehet kerülni… Hanem azt, hogy a relativitáselméletet lehet megkerülni. Ez mára bizonyított tény. Valamint azt írtam, hogy a relativitáselmélet az anyagokra vonatkozik, feltételezve azt, hogy a fény az egyetlen szuperrészecske, ami a hullám és az anyag határán létezik.
Tudod, Te tipikusan olyan ember vagy aki csak „falja” a dolgokat, de nem „ízlel” és „emészt”, csak a saját maga által elképzelt „ízeket” várja… És várja… Minden más fölött felületesen elsiklik… És mindezek mellett „ínyencnek” vallja magát, hisz neki semmi sem felel meg… De még azt sem tudja, hogy miért…
Ha nagyon szépen megkérsz utána olvasok kikre jellemző ez és megírom a csillagjegyed ;P
Amennyiben ezek sem tetszenek, próbálj meg cáfolni, ne csak azt írd, hogy ez így nem lehet, mert szerinted nem úgy van… Lássuk tudod-e, hogy miért…
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!