Az emberek el tudnak fogadni bőrhibákkal?

Tudom nem segít, de gondold el, te ezekről nem tehetsz. Mi lenne, ha vagdostad volna magad? Az szerintem sokkal rosszabb, mivel folyton magyarázkodni kell, ha meglátják.

De bőrbetegségekből is léteznek sokkal rosszabbak. Azt is viselni kell. Sok erőt kívánok! Légy bátor, és legelőször is szeresd magad!

Most mondhatnám azt az alapigazságot, hogy a szépség MINDIG szabálytalan, de gondolom nem hinnéd el. Az meg, hogy ilyen miatt ne legyen barátod és kapcsolatod... kort nem írtál, de biztos nagyon fiatal vagy még, és ezért szorongsz ilyesmi miatt, mert még azt hiszed, hogy tucatembernek kell lenned, mert az ám a nagy valami, az ad szuperbiztonságot. (nem...)

Szerintem vonzó ember lehet az is, aki kancsal, féllábú, heges, nyúlszájú. Nem csak úgy mondom! Ismerek ilyen vonzó embereket! Sokkal kevésbé barátkoznék azzal, aki majd meghal, hogy divatos legyen, pedig már megvan "minden", kacsaszáj, belőtt séró, legdrágább vackok, de még mindig süt róla a savanyú, negatív énkép. Sajnálom őket is persze, kívánok nekik is egy jó önismereti utat.

Amúgy meg el lehet menni bőrgyógyászhoz is, hogy mit lehet korrigálni. Tedd meg a maximumot, a többit engedd el. Csak javaslat persze. Kezedben az életed, ha ilyesmi miatt magadra maradsz, magadra vess. Legjobbakat!

Sajnos tudom, milyen bőrhibákkal élni, viszont még így is azt tudom mondani, hogy ezek nem olyan dolgok, amikről te tehetsz. Nehéz elfogadni, azonban enélkül nem megy.

Sok erőt kívánok, és tényleg remélem, hogy ez az érzés elmúlik hamarosan, és nem fogod magad rosszul érzeni a bőröd miatt.

Bár tudom nem nyugtat meg. Most ezt látod a legnaggyobb problémának az életedbe ami teljesen rendben van. Nekem is van egy testrészem amit tiniként utáltam... utáltam tükörbe nézni. Utáltam hogy az emberek beszélnek róla hogy miért nem lehet más. Legalább átlagos. Miért ilyen csúnya miközben ha nem kaptam volna előtte bántásokat valószínű fel sem tünt volna , hogy más vagyok mert az en testem a mindennap ezt látom ezzel együtt élek.

Tudod még a legszebb embereket is bántják mindenkinek van legalább 1 címkéje amit élete során ráragasztanak nekünk ez fáj ezért valtoztatni akarunk rajta. Ahelyet, hogy elfogadnánk. Hisz a hibáinkkal együtt is mi mi vagyunk egy ember a sok közül egy hiba a sok közül. De ha arra fókuszálunk, hogy nekünk milyen rossz hogy ilyen miért nem lehet szép, normális vagy olyan mint másnak addig elfelejtünk örülni az olyan hétköznapi dolgoknak mint egy aranyos kisgyerek vagy csak rámosolyogni egy eladóra aki visszamosolyog. Míg ezen aggódunk sose leszünk boldogak nem látjuk meg azt a jót amire képesek vagyunk nem latjuk meg a szépet magunkba mert túlzottan arra koncentrálunk hogy az a pici hiba változzon. Miközben mindenkinek vannak hibái. És van amin nem nagyon lehet változtazni. Hazudnék ha nem jönne fel még mindig az a gondolat a fejembe hogy de jó lenne ha legalább normális átlagos lenne vagy egy bántasnál még mindig rosszul esik belül. De megtanultam, hogy ezek csak gondolatok és nem határoznak meg engem mint embert nem ezen fog múlni hogy én valójában ki vagyok. Hanem azon, hogy miképp állok hozzá dolgokhoz mennyire engedem , hogy ez a gondolat mélybe vigyjen és még van hogy mélyre visz. De engem megnyugtat az a teny, hogy mindenki küzd a maga kis démonjával és másnak is vannak hibái.