Mit gondoltok, ilyen esetben jó ötlet magántanulónak menni?

# 21: Kérlek, ne nevezz babámnak, tudod, olyan gyerekes, mikor valaki így próbálja a másikat lealacsonyítani!

Biztos lesz életem során is olyan helyzet, hogy olyan emberekkel kell együtt legyek bizonyos ideig, akiket nagyon nem kedvelek. De nem hetente 5 nap, 6-8 órát, vagy ha igen, akkor nem olyan emberekkel, akiket ennyire megvetendőnek tartok. (A jelenlegi osztálytársaimmal nem az a baj, hogy nincs közös témám - ezt még elviselném -, hanem hogy van 2 hülyegyerek, aki nagyon antipatikusan viselkedik, a többiek pedig követik őket.)

# 22: A tanároknak azt mondanám, hogy gyorsabban tudnék otthon tanulni, ami igaz is, ez az érv is a magántanulóság mellett szól. Az iskolában gyakran van, hogy nem magyarázzák el rendesen az anyagot (ha ugyanaz idő alatt a könyvből elolvasnám, jobban megérteném) és még gyakrabban, hogy a leglassabban tanuló diákhoz igazítják a tempót, ami miatt gyakran unatkozom az órákon. Otthon hamar megtanulnám, amit kell, aztán tudnék mással foglalkozni, például tanulni olyan dolgokat, ami nincs a tantervben, akár nincs is olyan tantárgyunk, ami azzal foglalkozna, de engem érdekel.

"Nem kell ezt annyira túlfeszülni, a gyerekeket néha babának hívom, te meg gyerek vagy."

Inkább ez a gyerekes, amit te csinálsz, úgyhogy megkérlek, hogy hagyd abba a "babám", "gyerek vagy" és hasonló lekezelő megjegyzéseket. Én úgy tartom helyesnek, hogy ha nálam fiatalabbakkal is beszélek, és olyat mondanak, amivel nem értek egyet, megpróbálom egyenlő félként kezelni őket, elmondom az érveimet, és nem kezdek el lekicsinylően beszólogatni. Ha erre hajlandó vagy, folytathatjuk a diskurzust, ha nem, inkább hagyjuk abba.

Persze, biztos lesz olyan időszak, mikor össze leszek zárva hülyékkel. De nem 9 hónapon keresztül, szinte minden nap több óráig, vagy nem ennyire gerinctelen emberekkel. Nem tervezek olyan helyen dolgozni, és valószínűleg nem is fogok, ahol ilyen a helyzet.

Szerintem te is érted, hogy nem azzal van a baj, hogy megállapítottad, hogy gyerek vagyok - bár nem tudom, miért fontos vagy sem, nem attól lesz valakinek igaza, hogy gyerek vagy felnőtt -, ha úgy vesszük, hogy 18 év alatti, akkor igazad van, hanem az a gond, hogy milyen kontextusban használtad (ezt a szót is ismerem, használom is, mekkora sznob vagyok már, ugye?). Számomra úgy tűnik - javíts ki, ha tévedek -, hogy a "babám"-ozást lekezelő, lenéző, gúnyos, arrogáns megjegyzésnek szántad. (De persze, én vagyok arrogáns s**gfej, nem te, aki ilyen arrogánsan beszól.) Az tényleg sértődékenység, ha zavar, hogy egy számomra ismeretlen ember ilyen megjegyzéseket tesz? Téged nem zavar? Amúgy lehet, hogy nem, de elég sok embert - köztük amúgy felnőtteket is - igen.

Számodra antipatikus vagyok, oké, elfogadom, számomra meg te vagy az, és nem gondolom, hogy bármi olyat írtam, amit nem kellett volna. Amúgy konkrétan mi is az, amiből azt a következtetést vontad le, hogy arrogáns s**gfej vagyok?

# 28: Egyrészt honnan gondolod, hogy lány vagyok?

Másrészt milyen kettő? Azt mondtam, hogy kettő alap hülye (nem mondom, hogy pszichopata, mert nem biztos, hogy az, de valami olyasmi) van, de a többiek is úgy viselkednek, mint ez a kettő, nyalják a s**güket. Ha az a 2 ember azt mondaná, hogy raboljunk ki egy bankot, legalább 10 - ha félve is -, de menne utána, hogy ő is vagány legyen.

Harmadrészt pedig honnan gondolod, hogy engem nem piszkálnak?