Jó ötlet lenne magántanulónak mennem?
Kifejezetten jó iskolába járok, csodás osztálytársakkal, tanárokkal és olyan programokkal, amikre talán sehol máshol nem lenne lehetőségem. Viszont a folyamatos számonkérés a végtelenségig le tud fárasztani. A jegyeim általánosságban jók, 4,0 alá még nem süllyedt az átlagom, de teljesítési kényszerem van és nehezen kezelem a rosszabb jegyeket. Bizonyos számú jegynek meg kell lennie és hogy több esélyünk legyen javítani, több jegyet szeretnének adni a tanáraink, ami ugye több számonkéréssel jár. Néhány tantárgyból viszont a tanár magyarázata sem igazán jön át nekem és délután 4-kor, amikor hazaesek, akkor nincsen erőm kijegyzetelni a tankönyvet, vagy utána nézni csak a kötelező házikat megírni és másnapra tanulni, így abból a tantárgyból lemaradok egy kicsit. Néha hétvégén sikerül bepótolnom, néha nem. Viszont vannak tantárgyaim, például a programozás, amihez tankönyvünk sincsen, úgyhogy az nem biztos, hogy menne otthonról.
Valamint egy tipikus "tini vagyok és depressziós, help" szöveget is le tudnék ideírni. Járok az iskolában pszichológushoz hatodik óta, általánosban nem igazán láttam értelmét, csak a szüleim aggódtak, néhány dolog miatt, ami a mai napig megmaradt, úgyhogy effektívnek se volt mondható. Viszont idén már tényleg érzem, hogy a tinidepim nem biztos, hogy csak tinidepi, hanem átment egészségtelen kezd lenni és más tényezők is közbe jöttek. A gimnáziumom pszichológusával csak négy alkalommal tudtam találkozni, és az alatt is csak annak is csak kis részét tudtuk megbeszélni, ami szorosan egy családtagomhoz kapcsolódik, ami csak egy kis része annak, amiért felkerestem.
A szüleim is többször felvetették ezt a megoldást, általában akkor, amikor olyan rossz passzban voltam, hogy hetekig nem lehetett velem beszélni, mert különben ingerülten visszaordítok/elsírom magam, de gyakran iskola váltást is ajánlottak. (a jelenlegi sulim benne van a top 10-ben és a tagozatom is kifejezetten erős)
Szóval mit gondoltok? Megérné vagy valószínű, hogy ez most csak egy nehezebb szakasz és csak jobb megoldásnak tűnik, de hosszútávra meggondolatlan?
15/L
Szia!
Nem teljesen ismerjük a lelki eredetű bajaidat, de az egyértelmű hogy a fizikális állapotod (fáradtság, idegesség) kihat a lelkedre és ez vissza. Lehet megkönnyítené a dolgodat a magántanulás, de szerintem nem ennek kellene a megoldásnak lennie.
Én is szörnyű hisztiket rendeztem otthon 15-16 évesen, voltam depressziós is, de ez szerencsére 17 éves koromra elmúlt, és a város legjobb gimijébe jártam. Megjegyzem, elején nekem se meg "annyira" jól, 4,3-as átlagom volt, de ezt 11.-től sikerült 4,8-ra felhúznom és tartottam is. Ebben közre játszott, hogy mindenki inkább azt tanulta már, amivel később akart foglalkozni, így jobban tudott ezekre koncentrálni. Hosszútávon gondolkodva.. egyetemre járok:) Visszatérve, most ha kiragadnak ebből a kifejezetten jó környezetből, nem tudni hogyan fog rád hatni, lehet megkönnyebbülsz kicsit, de a hirtelen változás hatására az is lehet, hogy teljesen befordulnál. Tényleg csak egy példát hoztam az eshetőségekről. De semmiképp nem támogatom a "vegyük ki a gyereket a megszokott környezetéből" elgondolásokat és így oldjuk meg a problémákat. Mert szerintem nem fog megoldáshoz vezetni. Amit én megpróbálnék a helyedben, hogy elmenjek a helyi pszichiátriára (igen, oda), mert onnan tudnak kivizsgálások után TB által fizetett pszichológushoz küldeni ha jól tudom. (Megszűrik, hogy tényleg van e rá szükség, mert nem olcsó egyértelműen). Az iskolai pszichológusok sajnos heti egyszer szoktak bent lenni, nem igazán tudnak hatékonyak lenni véleményem szerint, de már ez is segítség, hogy jársz, esetleg őt is megkérdheted, hogy adjon beutalót vagy ajánlást. Nem tudom pontosan hogy működik. Mindenképp beszéld meg a szüleiddel és ne zárkózz el előlük, mert a javadat akarják.
19/L
Szerintem aszociálisra gondoltál, nem ugyanaz a kettő :)
Egyébként köszönöm szépen!!
Nagy kérdés, hogy Te mit szeretnél? Nekem az írásodból totál káosz tűnik ki! Bizonytalan vagy miközben kényszeresen tanulsz, hogy jó jegyeid legyenek.
A magántanulás nem ment meg a stressztől, mert ott még több dolgod lenne, hiszen a napi tanulási programot is meg kéne szervezned, plusz a tanárokkal egyeztetni, ez mind mind plusz idő. Pozitívumként említeném, hogy mt státuszban nincs váratlan feleltetés, mindig csak azt kérdezik, amit megtanultál, szóval szerintem tök jó dolog annak legfőképp, aki pl. extém módon tehetséges és a felszabaduló időt egy olyan tevékenységnek szentelheti, ami valóban érdekli, inspirálja stb.
A tananyagot sokkal gyorsabban meg lehet tanulni, fél éves biosz anyagot kb két hét alatt, ha engedik, lefelelsz, és le is vagy zárva abból a tárgyból. Sok előnye van, de jó szervezést, sok egyeztetést kíván. Nekem megérte, mert a II. félévi jegyeim az első félévihez képest szárnyalnak (akkor még bejárós voltam). De az elején voltak nehézségek, akkor bepánikoltam rendesen. Most már nem bánom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!