Miért utálnak az osztálytársaim azért, mert gazdag vagyok?
Az egész novella...középiskolába kerülésem első napján kezdődik.Az egyik osztályfőnöki órán kis bemutatót kellett írni magunkról.Hobbi (mondjuk kavics gyűjtőgetés), háziállatok, sport (komolyabban), jövőbeli terveink.Meg még ilyen alap dolgok.Nem hiszem hogy bármilyen provokálással is kivívtam volna az osztály utálatát.Csak azt írtam amire rákérdeztek.Kifejtem bővebben, ezeket írtam: hobbi-állatos medálok, ékszerek gyűjtése, háziállatok-két Gidrán ló, egy Akita Inu, és egy Maine Coon, sport-görkorcsolya, versenyszerű lovaglás.Nem hinném hogy ezek közül bármelyik is luxus dolognak számítana, bár láttam hogy az osztályban már néhányan a medálos résznél húzták a szájukat.Reménykedtem a jóban, avagy abban, hogy: ezek miatt nem leszek sem utálat, sem nevetség, sem pedig a "sarki lányok" jelképe.Nos, furcsa módon nem is ezek miatt hanem az öltözködésem miatt lettem az.Burberry, Metal Mulisha ruhákat, illetve cipőket hordok.Meg néha még egy kis japános gyaru öv+cseresznyés parfüm.Ettől kezdve szidtak, csúfoltak engem hol ez miatt, hol az miatt.Már szóba került minden amit el lehet képzelni.Anyagi helyzet, beszédstílus (imádok régiesen beszélni, a yolo meg swag, meg ehhez hasonló szavak nem jönnek be), írásmód, háziállatok, sportjaim, beépített medence, nyaralók, utazások, úgy kb minden ami szem, szájnak ingere.Természetesen ez nem egyik napról a másikra történt, hanem szép fokozatosan.De mégis...Tudok ellenük valamit tenni, vagy inkább hagyjam?Köszi a válaszokat előre is, helyesírás kommandósok pedig legyenek szívesek kímélni. 😔
15/L
Hm, sajnálom, biztos nem jó iskolába jársz, pedig biztos kedves leányzó lehet az írásod alapján, és nem akarsz senkinek sem ártani evvel.
Az én szüleimnek régen nem volt sok pénze, de visszaemlékezve sosem nehezteltem azokra az osztálytársaimra, akiken érződött, hogy tehetősebb családból származik. Inkább valahogy úgy tekintettem rájuk, hogy ők más kategória, nincs nekem velük dolgom.
Akik Téged zaklatnak, azok biztos ilyen elkényeztetett valakik, szegény családból, és azt hiszik ők a középpontjai mindennek.
Aki meg kicsit ki merne lógni, azt elnyomnák.
Pedig aki ennyire szeretni az állatokat, semmi baj nem lehet vele. :)
Ügyes légy! :)
Itt szerintem sokan félreértik a helyzetet, és nem is kissé előítéletesek a kérdezővel szemben.
Nekem sehol nem jött le az, hogy a kérdező egy nagyzoló, nagyképű alak lenne. Ha az lenne, az tényleg probléma lenne, és joggal utálnák az osztálytársai, de nekem nem tűnik annak. Tény, hogy kicsit el van kényeztetve, és nincs (még) tisztában a nagy büdös valósággal, de ettől még nem kéne utálni. A lótartás bizony nagyon is luxus, az ékszergyűjtés szintén, de ez részletkérdés. Tudod, aki nem születik "jó helyre", az jobb esetben havi 1-2 ezer forint zsebpénzből gazdálkodhat, meg abból, amit diákmunkával megkeres magának. Jobb esetben. De nem is ez a lényeg.
Nekem egy normális lánynak tűnsz, és tény, hogy vannak "pénzes hobbijaid", de nem tűnsz olyannak, akinek az anyagi helyzet lenne a meghatározó, nem tűnsz nagyképűnek sem. Viszont sokan nem tolerálják a különcséget. Aki nem egy tömegember, azt megutálják. Pénztől függetlenül. Szerintem inkább ez lehet az utálat kiváltó oka, nem tudják elfogadni, hogy jóval másabb vagy, mint ők. Más dolgok érdekelnek, mást szeretsz, máshogyan viselkedsz.
Tudsz-e valamit tenni? Ha netán mégis nagyzolnál a vagyoni helyzetetekből adódóan, azzal hagyj fel, bár szerintem ez amúgy sem jellemző rád. Amúgy meg aki értelmes, az nem fog fennakadni azon, hogy egyedi szokásaid vannak.
Elég drága hobbiba nyúltál, jelentkezz majd inkább az állatorvosira, majd később, szerintem.
Elég jó szakma, és jól lehet vele keresni.
"Egyszerűen csak jó helyen kell lenni jó időben"
Ez viszont azért nem ilyen egyszerű. Ha valakinek eredendően nem megfelelőek a családi körülményei, annak a jövője sem lesz valami fényes. Lehet, hogy szorgalmas ember, lehet, hogy mintaszerű életet él, de ha 18 évesen már dolgoznia kell, mert nincs pénz a taníttatására, és legfeljebb egy szakközepet tud elvégezni, a fene megette, élete végéig minimálbérért fog robotolni. (Saját vállalkozás indítása sem két fillér.) Hidd el, elég sok mindent láttam már a világból, és sokszor láttam, hogy képességeik alapján jobb sorsra érdemes fiatalokból legjobb esetben is szűkösen megélő felnőttek lettek. Nem azért, mert alkoholista bagós csövesek lettek volna, hanem mert a szegénységből nem olyan egyszerű kitörni, mint a mesékben. Meg olyat is ismerek, aki annyira buta, hogy betont lehetne törni vele, de úgymond jókor volt jó helyen, közel állt a tűzhöz, megszedte magát, és közel sem ér mintaszerű életet. A gyereke züllik, mégsem lesz soha megélhetési gondja. Az élet nem olyan fekete-fehér, ahogy sokan gondolják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!