Miért utálnak az osztálytársaim azért, mert gazdag vagyok?

Ami neked mindennapos az másoknak luxus, viselkedésedben és szerintem öltözködésben is érezteted , hogy tehetősebbek a szüleid mint mások.

Neked kell sajnos változnod, ha nagyon kilógsz a tömegből akár lefelé akár felfelé, az kirekesztést von maga után, öltözködj szerényebben , és ne hozd fel az anyagi körülményekből adódó pluszokat, sajnos ez egy ilyen társadalom.

de. ezek elég luxus dolgok manapság szerintem.

szimplán irigyek rád. hagyd rájuk. ha máshogy kezdenél öltözni akkor mostmár az lenne a bajuk

úgy gondolom troll nem ír ilyen hosszú kérdést, tehát valós a probléma ... javaslatom: kérdd meg apucit-anyucit írassanak át egy luxus magániskolába, és ott veled azonos szintű családok meg nem értett gyerekivel hasonlíthatod össze mindennapos - bárki számára elérhető - hobbijaidat

a pénzzel együtt jár a szerénység is jobb esetben - bár ahhoz fel kell nőni -, és nem azokra az osztálytársakra kell haragudni akiknek nem futja ilyen mulatságokra, mert a családjuknak a napi megélhetés is probléma

1. Nem te vagy gazdag, hanem a szüleid.

2. Ezek (pl. 2 ló) igenis luxusdolgok.

3. Nem kell szégyellni, hogy a szüleidnek van pénze (hacsak nem lopták vagy valami), de saját érdekedben meg kell tanulnod úgy viselkedni, hogy ez ne irritáljon másokat (vagy B-terv: le kell szarni mindenki mást, de akkor ne csodálkozz, hogy úgy bánnak veled ahogy).

Sürgősen rendet kell rakni a fejedben. Ezt a "kiállítási, fantasztikus vérvonalú macsek" szöveg után egészen biztosra mondom. A te családod más színvonalon él, mint az átlag, és ha ezt még ki is hangsúlyozod, hogy ezek alapdolgok, abból az jön le, hogy akinek nincs két lova meg fantasztikus vérvonalú macsekja, az bizony kevesebb nálad. Ez könnyen visszatetsző lehet, és kirekesztenek maguk közül.

Azt viszont értékelem, hogy a swag, yolo dumnáknak nem ülsz fel, de ettől még lehet hozzájuk közeledni értelmesen, nem fellengzősen.

Megértem a helyzetedet. Mert mikor továbbtanultam, már azért kiszúrtak mert én nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb voltam a kissé magyobb anyagi jólét miatt. Pedig mindössze egy virágzó háztáji gazdaság biztosította azt a szerintük kiemelkedő luxust. Aztán mikor fősulira kerültem ott már nem volt ilyen probléma, mert szinte mindenki egy szinten volt velem meg aztán idejük sem lett volna azt nézni hogy kinek mije van.

Az előző iskolámban viszont meg szoktam mondani hogy az ami szerintük luxus, bárki elérheti: Csak hasznos és komoly dolgokkal foglalkozva, nem kell dohányozni vagy tetkózni vagy céltalanul kutyát vonszolni és piszkíttatni a köztereken, hanem a pénzt költsék olyanra ami pénzt hoz. Vagy minden évben tegyék félre azt a több tízezret amit Szilveszterkor elpetárdáznak. Ekkor elhallgattak mert belátták hogy szegényen több haszontalanságra költenek mint a jobb módúak.