Szerintetek baj ha saját világot képzelek magamba, és nem törödök senkivel és semmivel, csak a gondolataimra hanyatkozom? A külvilágot meg kízárom Ezért a tanárok-és osztálytársaim is furának tartanak!

Nem baj, amíg nem ártasz ezzel másnak, és Neked is így jó, viszont ez nem egészséges.

Akkor nem fair, ha valaki törődik Veled, de Téged ez hidegen hagy, vagy kihasználod.

Arról van szó, hogyha elfogadod, hogy a külvilág kizár, és nem arról, hogy Te elfogadod-e a külvilágot, avagy sem.

De biztosan elfogadod, hiszen úgy tűnik, cseppet sem érdeklődsz a világ iránt...

A külvilágot asszem, ki is kéne zárni, olyan szinten, hogy ne tudjon hatni rád. Amikor valami rossz érzéseket -félelmet, dühöt, stb - vált ki belőled, az alacsonyan tartja a rezgésedet. A legmagasabb rezgés úgy tom, h a szeretettől van; ja meg még valami, hogy ahogy bent úgy kint elvileg, meg h mi teremtjük a valóságunkat, és ha belül béke van, az jelenik meg kint is. Ja meg amíg a külvilág lefoglal az esetleges pl stresszeivel, addig nem tudsz, hát úgymond "befelé figyelni" ,magadra koncentrálni, kiteljesedni, dolgozni önmagadon - egyszerűsítve, h jobb legyél. Amúgy meg a tökéletességbe van ilyen is, hogy feltétel nélküli szeretet. :) Amúgy hát szerintem nem baj, hogyha saját világot képzelsz magadba. Meg hát tudatosan csinálod, szóval tudod, hogy nem valódi, szal. Furának tartanak meg, kit érdekel, te úgy érzed jól magad, és nem ártasz vele senkinek, akkor minek szólnának bele, meg minek érdekelne, hogy mit szólnak hozzá mások, hát úgy érzed jól magad, ozt jóvan!:) Ha nem fogadnak így el, esetleg beszólnak, akkor meg ne foglalkozz velük, te dolgod mondom, neked ez így jó.

velük,na

Én is eléggé így vagyok vele, kiskorom óta, nem is kicsit tartottak furának érte. Az osztály kiközösített, piszkált, alsóban még nem annyira de ötödiktől nyolcadikig napi szinten b*sztattak és lealáztak mindenki előtt, a "barátaim" és a tanárok csak nézték tétlenül, így a képzeletem maradt az utolsó hely ahová még menekülhettem.

Most már lényegesen jobb a helyzet, de az ellen nem akarok és nem is tudok mit tenni hogy elég élénk a fantáziám, otthon fantasy regényt írok, a suliban meg próbálok az órákra figyelni és nem elkalandozni semerre, alig 1-2 ember van akivel beszélni szoktam, a többiek nem igazán érdekelnek és én se őket.

Én jól megvagyok így, ha te is, szerintem nem különösebben probléma, de azért könnyebb ha van legalább egy barátod akire számíthatsz, még ha most nem is gondolod úgy.