Csak engem idegesít az olyan szobatárs az irodában, aki reggel felteszi a fejére a fejhallgatót, aztán egész nap nem lehet szólni hozzá, vagy kiabálni kell, hogy észre vegye, integetni, odamenni hozzá, mert Ő ugye zenét hallgat?
Lehet, hogy én vagyok régimódi, de ha én egy szobában vagyok másokkal 8 órán keresztül, akkor nem tudok nem tudomást venni róluk, kizárni őket teljesen.
Úgy érzem megtisztelem a többieket azzal, hogy nem bújok egy rohadt fejhallgató mögé a teljes munkaidő alatt.
Ráadásul a munkát is hátráltatja, a francnak van kedve valakit mindig így kizökkenteni a kis zenehallgatásából.
Nyilván tök oké meghallgatni pár számot, megnézni egy videót stb., én is teszem, de ez a 8 órás zombi üzemmód, ez micsoda már??
#69
Nem erről van szó, hogy engem esz az ideg, hogy a másik miért nem velem foglalkozik.
Szerintem az eddigiekből kiderült, hogy nem erről beszélek.
Azért elég sok fokozata van annak a skálának, aminek az egyik végén egy teljesen bezárkózott ember van, a másik végén meg egy olyan, aki csak a másik életével foglalkozik.
Van az arany középút (nyilván mindenkinek más), amikor magammal is foglalkozom, de embertársaimat sem sza*om le.
Én csak erről próbáltam írni.
válasza:"Mielőtt pofázol az emberségről, kipróbálhatnád milyen emberségesnek lenni a gyakorlatban is."
Szerintem az elég emberséges, hogy zavar, ha valaki a szemem láttára válik zombivá.
válasza:#72 "Pedig hihető, mert rengetegen csinálják ezt. Pont az olyan kollégák miatt, mint amilyen te vagy."
Én vagyok a hibás, ez teljesen nyilvánvaló.
Igaz, hogy én tiszteletben tartom őt, nem zavarom feleslegesen, nyitott vagyok, ha bármi óhaja-sóhaja van, segítek neki, ha kell, és itt teszem fel ezt a kérdést, anonim módon, nem neki szegezem,
de, hát, én vagyok a hibás...
válasza:"és itt teszem fel ezt a kérdést, anonim módon, nem neki szegezem"
Azért eléggé nevetséges lenne, ha számonkérnéd.
válasza:Én sem akarnék olyannal csevegni, aki mások előtt zombinak hív...
Nem tudom, milyen munkát végezték (elnézést, ha már írtad korábban, csak elkerülte a figyelmem), én szövegíró vagyok, és ha egyszer bekerülök az úgynevezett flow-állapotba, akkor nagyon lelkesen és gyorsan tudok dolgozni, de ez csak akkor valósítható meg, ha nem zavar senki. Mi is heten vagyunk egy szobában, közel annyian, mint ti, ha jól értelmeztem, és első nap megkérdeztem, hogy mi az illem a fülhallgató viseléssel. Azt mondták, hogy nyugodtan, ameddig nekem segít, addig semmi akadálya. Figyelemzavaros vagyok, a lehető legkisebb dolog is el tudja terelni a figyelmem, engem már konkrétan az is zavar, amikor a többiek mennek-jönnek az irodában. A zene egyrészt szűri ezeket a zajokat, mint a billentyűzet hangja vagy a telefoncsörgés, másrészt segít fókuszálni. Emellett egyébként szívesen beszélgetek a többiekkel szünetben, munka előtt vagy után, és ha valami kérdésem van, odamegyek hozzájuk (plusz azért én is észre veszem, ha valaki közeledik felém). Meg határidőkkel dolgozom, sokkal jobb érzés, amikor befejeztem egy munkát és van egy kis időm esetleg beszélgetni, mint azért kapkodni, mert más csacsogós kedvében volt, én meg nem haladtam.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!