Mikor és miért döntöttél úgy, hogy NEM akarsz gyereket vállalni?

#70 Már bocsi, de a te nagyanyád sem a gyerekkel beszélte meg a dolgot, amit leírsz az pont azt támasztja alá, amit írtam.

Nem elítélendő, ha valakinek problémái vannak magával, az életével, de vannak erre szakemberek, a gyerek nem az.

68. Képzeld tudom milyen az érzelmi zsarolás, meg az elnyomó egoista partner egy kapcsolatban. És amint ezeket realizáltam, és azt láttam nincs visszaút, kiléptem a kapcsolatból. Fel lettem pofozva, és be is lettem zárva a lakásba, mégsem hagytam magam eltiporni. Pont.

Az ablakon át szöktem ki és vissza se néztem. Ne írkálj hülyeségeket úgy, hogy nem is ismersz és fingod nincs mit éltem meg és mit nem.

Aki hagyja az ilyet az egyszerűen gyenge, és ha nem küzd önmagáért, akkor meg is érdemli a sorsát, viszont így akkor nem kell sipákolni ha eltaposnak, hisz jó az úgy, ha nem akar rajta változtatni az ember.

Nem kell hagyni hogy elnyomjanak, érzelmileg zsaroljanak. Ennyire egyszerű. Aki ezeket csinálja, azokat ki kell zárni az életedből és kész. Ennyi. Ha meg nem teszed, az a te döntésed. Magadnak köszönheted. És azok is akik szintén hagyják magukat. Akkor viszont nem kell a rinya, se mártírkodás, se önsajnálat. Szánalmas.

Bármilyen nyers is az utolsó, azért valahol igaza van. Lehet, hogy nem olyan egyszerű hátrahagyni dolgokat és embereket, de ez az állandó "nehéz a sorsom" szöveggel takarózás semmire se jó. Szuper, hogy mostmár beszélünk a nehéz témákról (nem úgy mint évtizedekkel ezelőtt), de sokszor úgy érzem, sokan páncélként használják fel a velük történt rossz dolgokat. "Nekem nehéz volt. Ha nem ismered el, akkor biztos nem is tudod milyen ez."

Attól, hogy valaki keményebben áll hozzá a dolgokhoz, és nem babusgatja magát még évekkel később is a traumái miatt, még tudhatja, miről van szó... sőt talán jobban is érti, de persze nem lehet általánosítani.

74. Pár magát sajnáló de magáért semmit nem tevő és ezeket támogató leszavazott a gyakorin , kezdve veled 😂Most akkor hova szarjak? Ettől még tényekről beszéltem. Aki nem változtat, annak nem elég rossz. Ennyi.

További jó siránkozást, mert az a megoldás. Ja mégse.

77. Egyszer voltam áldozat, de nem óhajtok egész életemben ezzel kampányolni. Tettem érte, hogy kitörjek és kész. Aki meg nem teszi, úgy járt. Mindenki a saját életéért felelős, és azt irányítja,avagy beletörődik és akkor kapja tovább a pofonokat. Mégis ki a hibás, ha az egyén nem hajlandó kilépni az áldozat szerepből?

Nem a víz a hibás, ha a kacsa nem tud úszni.

70: Te melyik válaszban olvastad, hogy bárki is a gyerekével beszélte meg a dolgot? A válaszoló, aki kiváltotta ezt a vitát, sem a gyereke képébe vágta, hogy megbánta, hanem egy névtelen fórumon vallotta meg NÉVTELENÜL, és ezen akadt fenn valaki, hogy hogy merészeli. Tartom az álláspontom, hogy ettől még lehet jó apa, és miért is ne mondhatná el, hogy szar ötlet volt, és megbánta? Hátha más majd tanul belőle, vagy legalább látja, hogy ilyet is lehet, meg lehet bánni a gyermekvállalást is, de akkor már légy férfi és csináld végig, ha megcsináltad - de ettől még sajnálhatod a döntésed, ezt ki lehet mondani. Nem a gyereke szemébe vágta ő sem. Ez csak egy másik válaszoló feltételezése, hogy a gyerekek biztosan érzik, erre hoztam én példát, hogy nem feltétlenül.

Mi egyébként egyetértünk, csak mondom. Semmiképp nem a gyerekkel kell megbeszélni, ha megbántad a gyerekvállalást. De attól még lehessen már kimondani, hogy van ilyen,.