A budapestieknek mi baja a kutyatartással? Kifejezetten a sétáltatásra gondolok. 19/F

Belbudán élek, lakásban, és a családomnak van egy kisebb testű kutyája. Az utcánkban ha tippelnem kéne legalább a háztartások felének van, és ez sok idősebb embernek nem igazán tetszik. Azt nem értem, hogy miért kell pampogni, hogyha a kutyám odapisil a járdán egy oszlophoz, tekintve, hogy legális. Az még okés, hogy a házuk tövét nem szeretik, ha lepisilik az ebek, de ami nem is az ő tulajdonuk (pl. utcalámpa, tűzcsap), azt miért ne pisilhetné le? Nem egyszer fordult elő, hogy a 60+-osok nekem álltak, hogy "muszáj pont ide?", csak mert a lámpa pont az ő házuk előtt volt. Ha mindenki így állna hozzá, akkor szegény kutyák a lakásban hugyoznának maguk alá. Ilyenkor kapom meg azt, hogy most újult meg a kutyafuttató, de nekem az nem igazán opció, mert olyan fajtám van, amiről a többi kutya azt hiszi, hogy morog, mikor levegőt vesz, úgyhogy kevés kutyával merem össze engedni. Nagyon rossz, hogy a kedvenc pisilő helyeitől el kell húzzam, mert különben jön a nyuggerkommandó és lehet vitatkozni. Őszintén az sem érdekel, mikor kifogynak az érvekből, és rákezdenek, hogy 70 évesek és le kell menni takarítani. Nem az ő dolga a járda takarítása, ha meg ennyire zavarja, akkor ne az én problémám legyen! Az én szobám is földszinti, és a járdára néz, mégsem érzem pisiszagot soha.

Ez az egész helyzet egyre bosszantóbb, és nagyon idegesít. Aki esetleg a másik oldalán áll. Mi a bajotok a kutyákkal?