Sohasem találok kapcsolatot az önértékelési problémáim és az elvárásaim miatt? 19/l

Figyusz, Dettol!

Ennyire ne legyél már ostoba, kérlek!

16 évesen - lassan 17 - már az embernek kéne, hogy némi felelősségérzete legyen. Szerinted az orvos hülyeségből mondta, hogy ne igyál alkoholt? Szerinted a gyógyszereket hülyeségből írta fel? (Amikről eddig is sejtettem, hogy nem szeded rendszeresen, meg azt is, hogy valahogy sikerült kijátszani, hogy ne a megfelelő gyógyszert kapd... )

Azt is értem, hogy van egy erőszakos, gyökér apád.

Azt már nem értem, hogy miért kell őt pincsikutyaként követni? Ez még rosszabb, mint a Stockholm-szindróma. Az ellen, hogy sajnos ő az apád, nem tudsz mit tenni. Az ellen sem, hogy a családod többi tagja sem teljesen ép. De azért tehetnél, hogy te aránylag normális legyél. Csak mondjuk ennek az első lépése, hogy nem a család legbalfékebb tagját tekinted példaképnek. A második lépés pedig az, hogy próbálsz felelősen viselkedni. Főleg, ha az egészségedről van szó.

"Szüleim templomba vannak nem vannak itthon"

Oh fantasztikus, nem elég, hogy az egyik agresszív és erőszakos, a másik akaratgyenge, akkor még valláskárosultak is. Szuper kombó.

"Szerintem ez a hanyas dolog már nem is az alkohol hatasa hanem a stressz amit az okoz hogy a gyógyszert nem vettem be"

Tök mindegy. Itt most felesleges az okokat keresni. Hülyeséget csináltál, vond le a következtetést, hogy legközelebb már ne kövess el hasonlót!

"Tegnap egesz nap azon stresszeltem hogy fogok ugy aludni hogy nincs gyógyszer"

Tudod, nekem mindig is problémáim voltak az alvással. Ma is például elaludtam délután 5-kor, és este 10-kor keltem fel. Valószínűleg éjjel 3 körül fogok tudni elaludni. Máskor meg simán fent vagyok este 11-ig, és átalszom az éjszakát. De olyan is van, hogy este 10-kor lefekszek, és 2-kor már fent vagyok. Sokáig ez nagyon zavart. Aztán egyszer egy pszichológus rákérdezett, hogy ez miért is zavar engem? El tudom végezni így is a feladataimat? Persze. Nem végzek olyan munkát, ahol végzetes következményei lennének annak, ha kicsit fáradtabb vagyok. Legfeljebb nap végére fáradtabb leszek. Na, ekkor mondta, hogy ha nincs probléma, akkor felesleges magunknak generálni. Azóta tojok rá, hogy mikor alszok, meg mikor nem. Egy feszültségforrással kevesebb. Ameddig fel tudok kelni, amikor szükséges, akkor nehogy már ezen kelljen problémázni.

Ráadásul ha jól tudom, nektek most szünet van. Pláne tök felesleges ezen rugózni.

Oké, tudom, még nem vagy felnőtt, és tudom, hogy idióta az apád. De másfél év, és nulla köze lesz hozzá, hogy mikor alszol. És egyébként most sem kéne ezen problémázni. Gyakorlatilag te magad generálod magadnak a feszültséget.

"Most delelőtt nappal nem merek aludni mert felborul az alvasi ciklusom"

Akkor majd másnap helyrehozod. Ahogy fel tud borulni, úgy helyre is tud állni. Mondjuk alszol reggeltől délután 4-ig. Másnap meg fent próbálsz maradni mondjuk délután 2-ig, aztán alszol 2-től este 10-ig. Következő nap meg fent maradsz mondjuk este 6-7-ig, aztán alszol másnap reggelig. Helyre is van állítva az alvási ciklusod.

"Ezt a gyógyszert pont arra írtak fel amikor a felborult alvási ciklusom"

Háááát.... nem. A Sertralin egy antidepresszáns, önmagában semmi köze az alvási ciklushoz. Közvetetten lehet, olyan értelemben, hogy lenyugtat, és így csökkenti az ideges eredetű alvászavar lehetőségét. De önmagában egyáltalán nem altató. Alvási problémákra a különböző altató-féleségeket, esetleg bizonyos nyugtatókat szoktak adni.

"Most görcsöl a hasam az idegtől hogy ma hogy fogok aludni"

Na, erre mondom, hogy te magad generálod a problémát.

Én meg átaludtam a napot, és most garantáltan nem fogok tudni aludni az éjszaka első felében. De hogy ezért legyen gyomoridegem? Nehogy már... Majd elfoglalom magam. A 21. században ez azért nem olyan nehéz. ;-) Lehet, tanulok egy kicsit (mert igen, van, hogy egy felnőttnek is képeznie kell magát, főleg, ha informatikus az egyén), online sakkozok, aztán meg vagy megnézek egy filmet, vagy játszok egyet. Sokkal kellemesebb, mint tök feleslegesen idegbetegnek lenni azon, hogy nem alszok...

"Egy nap kimaradt a gyógyszerem és felborult az eletem"

A frászt.

Ez nem valami életben tartó szer, amit ha nem szedsz, belehalsz, meg nyomorék leszel. Ha mondjuk súlyos szívbeteg lennél, és szívritmusszabályozó gyógyszert kellene szedned, akkor igen, joggal problémázhatnál, bár... általában ott sem szokott végzetes lenni, ha egy nap kimarad. Ha mondjuk valaki HIV-re szed gyógyszert, na, ott már gázosabb, bár azért egy kimaradt nap ott sem biztos, hogy végzetes következményekkel járna.

Egy rohadt antidepresszáns meg pláne nem vágja haza az életedet, ha kimarad.

Szóval ez megint az a jelenség, hogy ha nincs problémád, akkor gyártasz magadnak.

"Egyszer ugy be akarok rugni hogy ne is emlekezzek"

Fantasztikus életcél....

Előbb inkább tűzd ki célnak azt, hogy felépülj. Mert az neked rohadtul huszadrangú dolog. Szinte semmit nem teszel az rédekében.

"Úgy faj még most is a fejem hogy félek hogy maradandó agykárosodast okoztam"

Másnaposságnak hívják.

És pont azért nem szabad gyógyszer mellett inni, mert fokozhatja az ilyen kellemetlenségeket.

De semmi pánik, ilyenkor pihenni kell, meg sok vizet inni. Az sem árt, ha egy B-vitamint bekapsz. A másnaposságot a folyadékháztartás, valamint az agy felborult B1-vitamin-egyensúlya okozza.

"Egyszer úgy be szeretnek rugni hogy ne is emlekezzek meg jot aludjak es se kép se hang"

Azért ez groteszk.

Egyik pillanatban rettegsz egy kis másnaposságtól, utána meg arról ábrándozol, hogy mattrészegre iszod magad.

(Finoman kérdezem csak meg: drága jóapád véletlenül nem alkoholbeteg? Vagy nem volt az régebben?)

"Azt csak akkor lehet ha vegleg beszüntetik a gyogyszerem"

Bizony.

Azt pedig akkor fogják beszüntetni, ha gyógyult leszel. Ehhez viszont együtt kell működnöd az orvosokkal, és nem kéne ellenségnek tekintened őket.

Ha most nem érzel javulást - szemmel láthatóan még mindig komoly problémáid vannak -, akkor lehet, hogy más orvost is fel kéne keresni. Tévképzetekre, meg kényszerünetekre baromira nem a Sertralin a megfelelő kezelés. Csak ugye ha te a legkisebb jelét sem mutatod az együttműködésnek...

"Csak egy fiu segitsegevel tudnék leallni a gyógyszerről"

Igen. Azt a fiút pedig a pszichiáternek hívják.

Amúgy meg hagyd már abba ezt a beteges ideológia-gyártást!

"A folyamatos szerelem erzese segitene elterelni a figyelmet a gyógyszerről és a stresszről"

A gyógyszerről nema figyelmet kell elterelni. A gyógyszer nem a probléma okozója, hanem azzal próbálnak helyrehozni...

Ettől függetlenül egy párkapcsolat tényleg sokat segíthet, de ameddig egy szélsőséges, felszínes, és gyűlöletes személy maradsz, nem fogsz találni pasit.

"Gyakorlatilag átvenné apám szerepét"

Na, azért a baromét inkább ne.

Egyébként meg ez rohadtul gáz, hogy még a leendő szerelmedet is apádhoz akarod hasonlítani.

Állj már le annak a szadista baromnak a bálványozásával!

"és fojtana puszta kezzel amikor haragszik ram"

Ezt mondjuk érdemes lenne bejelenteni a megfelelő hatóságoknál.

"Azt erezném hogy valakinek valóban értékes vagyok. Kapnék hatalmas mennyisegü szeretetet."

De ehhez az is kell ám, hogy ő is kapjon valamit. De egyelőre ameddig egy fiúban csak a szem- és hajszínt látod, meg ameddig nem érzed, hogy a szerelem egy kölcsönös dolog, és a pasid nem a személyes ápolód, addig ne reménykedj ilyesmiben.

#615-616: ott a pont. Te panaszkodsz, hogy nem veszünk komolyan? Te meg konkrétan lesz..rod a válaszainkat. Főleg, ha azzal tényleg rátapintunk valami lényeges dologra, és esetleg tényleg segíthetne rajtad. 600 válaszon keresztül sulykoljuk, hogy mi a helyzet, mit, és hogyan kéne tenned, de ebből te semmit nem fogsz fel, csak folyamatosan, mint valami beakadt lemez, írod újra meg újra ugyanazokat az agyament hülyeségeket. Előbb te tanulj meg észrevenni másokat! Ameddig ez nem megy, ne várd el, hogy téged ésurevegyenek!

"Más ember akiket ismerek és gyógyszert szed az általában 3 mg Rivotrilt vagy frontint

Én meg 50mg Sertralint"

Talán mert valaki nyugtatót szed, valaki meg antidepresszánst?

"Nem érződik mekkora a miligramm különbség?"

Óh, te....

16 éves. Milyen iskolába is jársz? Tanulsz te biológiát meg kémiát?

Hadd érzékeltesem! Vegyél egy pohár vizet! Meg egy pohár sót! Meg tudod inni egy húzásra a pohár vizet? Nyilván igen. És a pohár sót? (NEHOGY kipróbáld élesben!!) Na ugye, hogy nem. Vagy ha már ennyire alkesz akarsz lenni: egy pohár víz, és egy pohár tömény pálinka között lesz valami különbség? Persze. Az egyik úgy kiüt, hogy a detoxban ébredsz, a másik meg pusztán a szomjadat csillapítja. De ha már alkohol: egy pohár sörnek, és egy pohár pálinkának sem ugyanaz a hatása, pedig mindkettő egy pohár.

Az, hogy mi hány mg, annak önmagában nincs értelme. Ugyanis van, amiből több kell, hogy a hatását kifejtse, és van, amiből kevesebb. Pl. az Augmentin Duo nevű antibiotikumban 1000 mg hatóanyag van. Ezer! Mert ennyi kell, hogy hasson. Ha 3 mg-ot adnának, SEMMIT nem hatna. A sertralin, meg a klonazepám (ami a Rivotril hatóanyaga) tök más vegyületek, tök más hatásmechanizmussal. Ebből adódóan más, és más mennyiség kell belőle, hogy hatásosak legyenek. A milligrammokat csak azonos hatóanyagok esetén van értelme összehasonlítani. Még a Rivotrilt meg a Frontint sincs értelme patikamérlegen hasonlítgatni, mert bár hasonló célokat szolgálnak, de más anyagot tartalmaznak, ugyanazt a hatást más-más mennyiség tudja előidézni.

"Az ha úgy lerészegedek hogy nem is tudok magamról akkor megszabadulnék a vilag szörnyű valosagától. Szabad lennék."

Szabad?

Valóban?

Amikor magatehetetlenül, cselekvésre és védekezésre képtelenül fetrengsz, az szabadság?

Félve említem meg, hogy ugye tudod, hogy a nemi erőszakok nagy része így történik? Csajszi kiüti magát, aztán dugja, aki akarja. A bíróságon meg majd azt mondja a srác, hogy de hát te igent mondtál. Ami lehet is, csak épp azt sem tudtad, hogy mire mondasz igent.

Magatehetetlennek, kábának lenni nem szabadság.

Főleg a másnap lesz az, amikor majd hánysz, meg szédelegsz egész nap. Nem úgy, mint most, hanem tízszer ennyire.

"Majd potoljam be a bulizast 30 evesen amikor már nem szedem a gyógyszert? Akkor már késő."

Én erre 3 dolgot tudok mondani.

1. Vagy azon igyekszel, hogy minél hamarabb felépülj. De ezt ha tízszer nem írtam le, akkor egyszer sem. Megfelelő pszichiáter, megfelelő gyógyszerek, és megfelelő pszichoterápia. Ez csodákra képes. Ha a debil szüleid ebben nem partnerek, akkor majd felnőttként pár év, és saját kezedbe veheted az irányítást. 25 éves korodra simán tök egészséges lehetsz.

2. Nem, 30 évesen sem szűnik meg az élet. Én már túl vagyok a harmincon, és képzeld, jobban érzem magam, mint 18 évesen.

3. Nem csak úgy lehet bulizni, meg szórakozni, hogy mattrészegre iszod magad.

De tök mindegy, ezt is felesleges volt leírnom, mert ami érdemi információt írtam, azokat nem fogod, és nem is akarod felfogni, csak mantrázod újra, meg újra a hülyeségeidet.-

Azért annak örülök, hogy némileg már kezded reálisabban látni a világot. Még azért ne bízd el magad, de mondjuk az októberihez képest tényleg javultál. Szóval van remény rá, hogy te is rendes életet élj, bár addig még hosszú lesz az út, és nem szabad feladnod.

A pszichológust pedig mindenképp látogasd rendszeresen!

"Apukám nem alkoholbeteg de vasárnaponként mamámék megkínálják és ő szerintem érzékeny rá és kinn fekszik a folyosón meg ilyenek."

Hogy mit definiálunk alkoholizmusnak, abban nincs egzakt egyetértés. De ha valaki minden hétvégén szétcsapja magát, na, arra én bőven azt mondom, hogy alkoholista. Az alkoholizmusnak nem feltétele, hogy minden nap mattrészegre igya magát.

Az, hogy nem bírja, nem mentség. Amikor egy tizenéves életében először iszik alkoholt, és még nem ismeri a határait, azt el lehet nézni. (Bár azért vigyázni kell, főleg, ha lány az illető, sajnos sokan képesek visszaélni a helyzettel.) Elsőre én sem tudtam, hogy hol a határ. Elsőre nagyon szétcsaptam magam. Aztán másodjára már jobban vigyáztam. De hogy valaki még középkorúként se ismerje fel, hogy mit bír, és mit nem? Bocsi, de ez nagyon gáz. Nem csak alkoholbeteg, de felelőtlen és éretlen is.

"A valláskárosultsag igazából csak anyámra jellemző."

Hát.. egy ilyen ember is sok a családban.

Én nem vagyok ellene, hogy az embernek legyenek hitbeli támaszai - bár az én realizmuson és tudományon alapuló világképembe ez sehogy nem férne bele, és egyébként több kérdést is felvet -, de sajnos sokan átesnek abba a fázisba, amikor a vallásra hárítják a saját felelősségüket, és rosszabb esetben még a megoldást is ettől várják ahelyett, hogy tennének érte. Na, meg sajnos bűnügyi dokumentumfilmekben elég gyakori elem, hogy a nagy templomba járóról derül ki, hogy terrorizálja a családját. Bár nálatok szerencsére ahogy leszűröm, nem az elnyomó, erőszakos ember a valláskárosult, hanem az egyik áldozat.

"Szerintem attól varja a betegségei gyógyulását."

Attól legfeljebb csak azt várhatja, hogy megnyugodjon. Azért van benne igazság, hogy az embert a hamis biztonságérzet is meg tudja nyugtatni. De a betegségeit nem egy kitalált istenség fogja meggyógyítani. Ha olyan a betegség, ami magától gyógyul, akkor a szervezete lesz az, ami megküzd ellene, ha meg nem, akkor az orvosok, és közvetetten azok a tudósok, akik a megfelelő gyógyszereket kikutatták.

Én a COVID alatt frászt kaptam, amikor orvosok és kutatók minden erejükkel azon dolgoztak, hogy életeket mentsenek, és megfékezzék a járványt. Amikor meg nagyjából lecsillapodott, sokak kinek adtak hálát? Persze, hogy "istennek". Nem is ám azoknak, akik tényleg megdolgoztak azért, hogy minél több túlélő legyen.

(Mellesleg a vallási logika itt is sántít. Istennek adnak hálát a gyógyulásért, ugyanakkor isten engedte szabadjára a vírust... na mindegy, nem akarok ebbe a témába belemenni.)

Az oké, hogy eljár templomba, de azért ne felejtsük el, hogy a betegségeit nem a templom fogja kikúrálni. Nem ártana tényleg azzal foglalkoznia, hogy felépüljön.

Bár van egy olyan sejtésem, hogy a felépülésének a legfőbb gátja az agresszív, arrogáns férje.

"Egyébként anyám mindenféléket szed, frontint, rivotrilt, xanaxot is."

A Frontin és a Xanax ugyanaz, csak más gyártja. Mondjuk Rivotrilt ezekhez keverni... azért az úgy ütős anyag. :D

"Az öcsém most nyolcadikos és azt mondja ha középiskolába megy akkor koleszos szeretne lenni."

Ez sajnos elég komoly jele annak, hogy az a család igazából nem egy család. Ráadásul 14 évesen. Durva. De talán jobban is teszi. Így kevesebb sérülés fogja érni.

"sok olyan fiút látok aki nem szőke kékszemű és nagyon tettszik"

Ez egy határozott, nagyon nagy javulás. Ezért tényleg gratulálok, és csak így tovább!

"Arra jöttem rá hogy az ilyen "****boyok" tettszenek."

Ez mondjuk annyira már nem jó hír, és még mindig eléggé felszínességre vall. És borítékolja, hogy fájó csalódásokban lesz részed.

"Álljak le a gyógyszerről vagy inkabb még nagyobb dózisban kéne?"

Ezt azért ne te döntsd el. ;-) Szerintem a tünetektől függ.

"Ti nekem milyen gyógyszert ajanlanátok?"

Nem vagyok pszichiáter, de amennyire ismerem a gyógyszereket (meg oké, régebben a biológia és a pszichológia szakkal is kacérkodtam), nekem úgy tűnik, hogy talán antipszichotikumot (pl. Ketilept), illetve hangulatstabilizálót (pl. Lamolep) lenne érdemes ezekre a tünetekre szedni. Bár látva, hogy hogy javulsz, szerintem a Ketilept már nem is lenne indokolt. És persze valamilyen szorongásoldót. Jó dolog a Valeriana, de azért komolyabb dolgokra rohadt gyenge. Mondjuk kétszer fél Rivotril a legkisebb dózisból többet érne.

De mondom, én csak egy hobbi-biológus vagyok, nem orvos. Ha a pszichiáternek elmondod, hogy mik azok a tünetek, amik zavarnak, és megkérdezed, hogy arra lehet-e valamit felírni, akkor valószínűleg legjobb tudása szerint fel is fogja írni azt.

"A pszichológus szerint a nyar folyamán apranként kezdhetnenk leallni a gyógyszerről."

Ez pedig egy kifejezetten jó hír. :-)

"Azt írtad csak akkor szüntetik be a gyógyszeremet ha gyógyult leszek?"

Vagy legalábbis ha már olyan szintet elértél, amikor anélkül is el tudod érni a gyógyultságot.

Egyébként az, hogy szocializálódsz, normális tanrendben tanulsz, nagyon sokat számít. Már csak azért is, mert addig sem vagy abban a mérgező otthoni közegben.

"Honnan tudhatom hogy gyógyult vagyok e?"

Ezt majd érezni fogod. :-) Amikor már te magad fogsz elborzadni azon, hogy régebben miket csináltál és gondoltál, na, akkor már nagyona közel fogsz állni a gyógyuláshoz. :-)

Ez azért így nem igaz:) 25 éves kor felett is van élet. Sőt talán még jobb is... Addigra kicsit megkomolyodnak az emberek mások a preferenciák. Már nem feltétlenül csak a külső számít párválasztásnál. Fiatalon hajlamos az ember csak a külsőt észrevenni. Aztán később kiderül hogy az nem is annyira fontos.

A tanulás sem hülyeség, lehet később szükséged lesz ha nem is a tudásra de a papírra amit az iskola ad, lehet hogy megkönnyíti az életed ha nem csak az általános iskolád van meg.... De még párválasztásnál sem hátrány ha van iskolád.

Persze az jó ha van melletted valaki akit szeretsz és aki szeret szóval az nem hülyeség ha az iskola mellett keresel vakakit:) csak ne az iskola helyett. Hidd el lehet a kettő együtt is...

#626 "ha egy férfi ír ki ilyen önsajnáltatós szarságot, akkor jön kb. 5 válasz, abból 4 biztos elküldi a francba...."

Azért nézd csak meg Balu kérdését! Nála is már 300 felett jár a válaszok száma.

Vagy Martinka... Nem emlékszem, mennyi nála a rekord, de nála is bőven több ötnél.