Nagyon súlyos kóros álmodozásból muszáj kigyógyulni legalább részben, vagy lehet élni vele úgy hogy közben a valódi életed nagyon szar?
2020-ban a karantén alatt jöttem rá hogy nagyon durván kóros álmodozó vagyok. De tényleg a legdurvább változata
Addig nekem ez nem tűnt fel, mert teljesen természetes volt.
A legdurvább része az az hogy élőben nem tudok kapcsolatot kialakítani, mert nekem kizárólag álmodozás szintjén működik ez a dolog.
Nagyon szar családból jövök, plusz mellé még nagyon művészi hajlamú is vagyok és ebből lett az hogy filmeket csinálok magamnak a fejemben, amikbe aztán “belépek” és transzállapotba kerülök tőle…
Ezt sajnos nem tudom jobban leírni, csak az értheti aki átéli.
Olyan mint a drogosoknak a heroin.
Nem túlzok, de kb Hollywoodban szerintem tudnék dolgozni, olyan filmeket, jeleneteket, karaktereket tudnék írni, rendezni, létrehozni…
A lényeg hogy rendkívül nehezen megy nekem az élet, a munka, az iskolát büszke is vagyok rá hogy egyáltalán el tudtam végezni
De a legnehezebb a randizas, olyan szociális fobiam van, hogy a szemkontaktust nehéz tartanom, már sokszor próbálkoztam, de nem tudtam tovább menni, olyan gyomorgörcs lett a vége.
Viszont ha belegondolok hogy egyedül kell lennem majd 40 évesen is, lehet már kb hajléktalanként, miközben lehetne elvileg férjem is, akkor jön a pánikrohamos depresszió, ami viszont a pokol…
Sajnos már nem tini vagyok, hanem lassan 30… és meg midig nem nőttem ki ezt…
Kérdésem hogy melyik irányba kellene elmenni, próbálkozni a normális élettel, vagy törődjek bele hogy az igazi élet borzalom de csinálhatom a filmeket a fejemben és itthon egyedül transzba és hetek tőlük?
válasza:Nem kötekedni akarok tényleg nem, de én pl olvasni sem tudok már régóta mert irritál hogy minden részletesen le van írva és körülírva is.
Miközben én ezt 3 másodperc alatt összehozom a fejben, egy könyvben meg fel oldalon keresztül magyarázzák hogy a lány belépett a napsütötte terembe, megcsapta a kávé illata, miközben arra gondolt hogy mennyire szép idők voltak azok amikor még a tiltott szerelemmel kellett ide beosonnia…
Na már most irritált is lettem ahogy leírtam
Már vagy 10 éve csak tudományos cikkeket meg Wikipédiát tudok olvasni emiatt…
válasza: válasza: válasza:Én sem tudok aludni amint látszik
Nálam azért ha találnék pl olyan férfit aki nagyon tetszik, akkor tudna enyhülni mivel az álmodozásaim szinte mindig férfiakról szólnak, de baromira nem találok
Én is 7 éves korom óta csinálom
Erről sosem lehet leszokni ez pont olyan mintha hetero-ból akarna vki meleget csinálni vagy fordítva
válasza:Az a gond ezzel hogy akinek ez nincs az sosem fogja tudni hogy miről beszélünk…
Pedig nekem annyira az életem része hogy ahogy irtam 2020-ig fel sem tűnt.
Ez a valóság és az alom közti átmenet, hajaz a tudatos almodasra.
Nekünk más az agyunk szerkezete, másképp működik, ebből kifolyólag akinek nincs az nem fogja tudni elképzelni hogy milyen.
Sajnos nekem abszolút minden adott volt hogy ennyire súlyos legyen az állapotom
Művészi hajlam, szépség imadat, eufória érzés és szükség, traumatikus gyerekkor, brutális elvárások hogy kb világsztár legyek és tökéletes plusz egyben zseni is(ez nem túlzás, tényleg így neveltek)
Pluszban még balkezes is vagyok, de még a csillagjegyem is az amiről az van a leírásban hogy az ilyen élet tetszik neki…..
Ez már vagy 7 pont amit hozok abból hogy miért lesz ilyen az ember.
A gond az hogy totál mas érzés mikor megy a film a fejemben és az élet és én a filmet intenzívebben elem meg.
válasza:Errol csak meditacioval lehetne leszokni
Vagy ha csak egy dologra gondolnak 1 oran keresztul pl napfenyes tengerpartra es vizualizálnád is
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!