Nagyon súlyos kóros álmodozásból muszáj kigyógyulni legalább részben, vagy lehet élni vele úgy hogy közben a valódi életed nagyon szar?
2020-ban a karantén alatt jöttem rá hogy nagyon durván kóros álmodozó vagyok. De tényleg a legdurvább változata
Addig nekem ez nem tűnt fel, mert teljesen természetes volt.
A legdurvább része az az hogy élőben nem tudok kapcsolatot kialakítani, mert nekem kizárólag álmodozás szintjén működik ez a dolog.
Nagyon szar családból jövök, plusz mellé még nagyon művészi hajlamú is vagyok és ebből lett az hogy filmeket csinálok magamnak a fejemben, amikbe aztán “belépek” és transzállapotba kerülök tőle…
Ezt sajnos nem tudom jobban leírni, csak az értheti aki átéli.
Olyan mint a drogosoknak a heroin.
Nem túlzok, de kb Hollywoodban szerintem tudnék dolgozni, olyan filmeket, jeleneteket, karaktereket tudnék írni, rendezni, létrehozni…
A lényeg hogy rendkívül nehezen megy nekem az élet, a munka, az iskolát büszke is vagyok rá hogy egyáltalán el tudtam végezni
De a legnehezebb a randizas, olyan szociális fobiam van, hogy a szemkontaktust nehéz tartanom, már sokszor próbálkoztam, de nem tudtam tovább menni, olyan gyomorgörcs lett a vége.
Viszont ha belegondolok hogy egyedül kell lennem majd 40 évesen is, lehet már kb hajléktalanként, miközben lehetne elvileg férjem is, akkor jön a pánikrohamos depresszió, ami viszont a pokol…
Sajnos már nem tini vagyok, hanem lassan 30… és meg midig nem nőttem ki ezt…
Kérdésem hogy melyik irányba kellene elmenni, próbálkozni a normális élettel, vagy törődjek bele hogy az igazi élet borzalom de csinálhatom a filmeket a fejemben és itthon egyedül transzba és hetek tőlük?
A végén kezdtem el ezt írni de direkt inkább az elejére írom, hogy nagyon sokat segít most hogy ide ezt a sok mindent leírhatom és nem csak képzeletben beszélek erről vakakivel(ilyet is csináltam már) úgyhogy köszönöm mindenkinek aki folyamatosan írt és olvasta amit írok.
Nem veszem bantasnak, az elmúlt par évben rengeteget olvastam betegségekről, többek között a nárcizmusrol is és több családtagomat is érinti, többek között engem is.
Azért szerencsére nem a legdurvább mértékben
Azt is bevallom hogy valóban kamaszkorom óta arról is almodozom hogy hírességgel legyek és erre is irigy vagyok akinek ez sikerül, hiszen így meg csak meg sem kellett érte dolgozni. Főleg aki a semmiből jön mint pl ronaldo nője.
Bár ezt is a nagymamám kezdte mert erről is kiskorom óta beszél hogy ő érzi bennem hogy hozzam egy híresség való….
Ettől függetlenül azért volt 2-3 férfi akihez vonzódtam már és ok nem voltak híresek csak nagyon tetszettek kívül-belül.
Most pont kb egy hónapja van amióta a jelenlegi legnagyobb függőségem elkezdődött és meg mindig tart de csillapodott.
Ez is egyszerre jó és rossz
Az elején kb 2 hétig ilyenkor az egész testem ebben a tipikus eufóriában úszik mikor jönnek vele a jelenetek, még most is csak az 1000 fok helyett most már kb a felén ég csak…
Egyrészt jó a nyugalom, másrészt hiányzik az egy hónappal ezelőtti függőség… Tessek erre is mit mondana egy pszichológus?
Ha egyszer maga a függőség is hiányzik, azzal mit kezdjek?
Most látom hogy januárban írtam ki a kérdést, annyira nem érzem az időt a xanax miatt hogy azt hittem kb 2 hete
válasza:Igazából én a nem nagyon gyönyörű híres embereket pazarlasnak is érzem, mert feleslegesnek tartom hogy róluk vannak képek és videók.
A fotózás azért ennyire fontos nekem mert ezzel tudom enyhíteni hogy mennyire értelmetlennek tartom az életet és az elmúlást és ilyenkor csak arra gondolok hogy ez legalább megmarad.
A szépség imádatomról szerintem sosem leszek képes lemondani.
Persze tehettem volna érte, helyezkedhettem volna hogy legalább itthon ismert legyek de az meg nem vonz, meg annak nem is látom sok értelmét.
Pedig ezt is erőltetni akarták itthon, szépségversenyzősdivel, közben meg annyira szégyenlős vagyok, hogy képtelen lettem volna rá…
Felnőttként jottem csak rá hogy milyen is volt a nagymamám, hogy folyton magyar meg olasz szinesznoket mutogatott nekem.
A saját munkámat is nehéz volt csinálni sokszor, mert abban is szerepelni kellett és volt részem sok konfliktusban
Sajnos viszont arra sosem fog egy pszichológus sem rávenni hogy ilyen tipik “alja” munkának örüljek, pedig egy érettségivel nem lesz másra esélyem, de az megint egyenes út a depresszióba, meg az almodozasba….
válasza:En a szepseg imádatommal csak szivok
Csak olyan emberekkel szeretek baratkozni akik tetszenek
Nem mintha arra szamitanek hogy lesz koztunk valami, de ez van mar eleg reg ota
Persze hiaba tetszik valaki ha 2 szot nem tudok vele beszelni
Igazabol ez egy gyerekkori traumabol fakad
Ez egy kifogas hogy ne legyenek barataim
Igy legalabb mosom kezeimet hogy megprobaltam de nem jott ossze
A barátságban és nem hiszek és nem is bízom benne
Ha a saját véremet gyűlölöm és 10 éve nem láttam és rengeteg kárt okozott akkor egy vadidegenben mégis hogy bízhatnék meg?
Pedig sokszor nagyon vagyom a jó barátokra hiszen sosem voltak azok sem…
Kitalált barátokrol is vannak filmek a fejemben, majdnem olyan erősek mint egy szerelemről szóló film
Tegnap pont hallgattam pszichiátert az almodozasrol beszélni, valaki írta kommentben hogy mennyire irigyli aki ilyet tud és mennyire szeretné ha ő is tudna ilyet… vicces volt
válasza: válasza:86 nem tudom a nagyon rosszat hogy lehetne elfogadni, főleg ha kiskorod óta el volt tőled várva a tökéletesség meg a nagy dolgok
87 én nem merném leírni mert félnék hogy valaki megtalálja. Így is nagyon rossz a memóriám es elhagyok mindent
Ráadásul én írni nem szeretek, olvasni sem. Túl szájbarágós a legtöbb könyv, irritál ahogy minden körül van írva, annyira látszik hogy direkt csinálják az írók hogy meg legyen a karakter meg hogy ettől legyen jobb a könyv…
Sok utánajárás után azt kell mondjam hogy nem lehet ezzel teljesen leállni, sőt szinte felek attól hogy elveszitem ezt a képességem.
Mások is ezt írták külföldi fórumokon.
Majd a halállal elmúlik ami nyilván egy pszichés betegnél úgyis hamar eljön.
válasza:Azt mondtad Holywoodban író lennél
Amugy meg lezárod a telefonod és senki se olvassa el
Forgatókönyv író/rendező
Nem novella író
De kétlem ha leirnam az segítene
Azt szoktam néha leírni hogy mettől meddig tartott egy új álmodozó időszak
Mint most a legutóbbi március végétől
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!