Nagyon súlyos kóros álmodozásból muszáj kigyógyulni legalább részben, vagy lehet élni vele úgy hogy közben a valódi életed nagyon szar?

153

Igen, csakhogy megvan az okom a súlyos depresszióra.

És nem csak az van, hanem szorongás, ocd, pánikroham, soroljam még?

Ami a LEGTÖBB embernek totál termesztés, az nekem egy másik világ

Szerelmes lesz, kapcsolatban van, van munkája(vagy eltartják, megtehetném, de ugye…)

Ha szar munkája van azt is elfogadja.

Erre itt vagyok én, kamaszkorig még csak az sem volt elég hogy egy tökéletes félistent találok majd és arról álmodozom, kb 8 éves koromtól egy tündér-triológia volt a fejemben totál kidolgozva és akkor csak az elégített volna ki, ha az jött volna létre

Talán csak azzal maradt abba, hogy jött az akkori legnagyobb függőségem, a Vámpírnaplók és Klaus(aki tudja tudja) és akkor évekig csak ő volt a mérce.

Hány olyan nőt ismersz, akinek 18 éves koráig egy kidolgozott tündér-triologia él a fejében és ezért azt sem tudja hogy milyen egy kamasz randi pl?

Na ugye hogy csak engem így virtuálisan.

És ez egyre rosszabb lesz mert egész nap a neten vagyok és látom a sok párt, sikeres nőt. Én meg megértem hogy elbaszott lettem, ebből a családból nem jön ki más(látnád az apám testvérét, 50 felett van már, egy percig nem lehet kibírni mellette, 20 éve egyedül, egész nap bőg, a kutya, macska már a padlóra szarik, az sem érdekli…, rám is ez vár) de azt hogy ENNYIRE elbaszott, azt nem… ehhez már kell az ezoteria és egy kőkemény átok.

Pont irtam hogy elmúltak az érzelmeim, mivel most menstrualok valamennyire visszajött az álmodozás mert nézek újra egy olyan műsort amiben tavaly is tetszett valaki, de nagyon enyhén…

Talán magatol elmúlik, viszont ilyenkor egy kavics érzelmi szintjén vagyok, azt meg egy hónapig sem bírja az ember….

Ajánlom neked, ismerkedj, lépj ki a valóságba. Akkor is megéri egy valódi kapcsolat, ha nem éri el azt az érzelmi túlfűtöttséget, amit egy álmodozós-idealizálós nem valós kapcsolat.

Jelen pillanatban ott tartok hogy hónapokig nem szoktam feloltozni, csak a 2 fürdőköpenyt valtogatom, amikor már értem hogy nagyon mosni kell az egyiket akkor felveszem a másikat és ennyi

Tekintve hogy a feloltozes is nehezen megy, sőt valamiért az HSP is sokkal intenzívebb lett az elmúlt pár évben és nem bírom elviselni magamon a textilt…

Tehat te is belátod, hogy az ismerkedés számomra nem opcio.

Nekem meg nem volt kapcsolatom, meg csak a közelébe sem voltam mert amint említettem, eleve szokoevente találok olyat aki tetszik, de mivel körülötte nem lehet egy izgalmas körítés mint álmodozás közben, igy nem tud belőlem érzelmet, vonzalmat kiváltani egy élő férfi

Pedig 20as éveimben extrém mennyiségű lehetőségem lett volna és mégsem találtam egyet sem….

Azt meg hogy legyek olyan pasival aki nem váltja ki belőlem ezt az extrém vonzalmat és intenzív érzelmeket, ne kérd, mert próbáltam fejben treningelni magam, de olyan undor fog el, hogy itt halnék meg…

De azt garantálom, hogyha nem lenne az álmodozás és az eufória akkor már olyan drog es vagy alkohol függő lennék hogy már nem is élnék…

Mint ahogy többen voltak súlyos alkohol fuggok, az anyámnak is alkohol problémái vannak.

Hogy beteg a családom?

Hat nem csak beteg, hanem személy szerint számomra nehéz elhinni hogy van ilyen “család” mint a miénk, ahol ennyi minden, ennyire intenzíven van jelen, az nem tudom hogy nem halt már ki.

Egyébként velem ki fog ez a legdurvább ág, hála az égnek.

Ezt kellene megértenie mindenkinek hogy van olyan beteg vérvonal eredménye mint én, akin nem lehet segíteni.

Meglátnád az anyámat hogy mekkora egy toxikus kva, hogy rajtam vezeti le a nyomorát amit férfiak okoztak neki, az apám kb a mintapéldánya a kretén életképtelen nárcisztikus elmebetegnek, a testvére már elmondtam hogy mi van vele, tovább nem sorolom….

Pedig még lenne mit

Más meg beleszületik az idilli anyuka apuka helyzetbe, 2-3 testvér, mindenki jól van, fogalmuk sincs hogy nekem milyen az élet….