Volt màr valakinek ilyen jellegű szédülése?

Esetleg endokrinológusnál voltál? Valami hormonzavar? Hány éves és milyen nemű vagy ha szabad érdeklődnöm?

És a munkahelyed hogy viszonyul a dologhoz? Én nagyon félek, hogy nem értik meg. Még soha nem hiányoztam ennyit, már azon gondolkodom kilépek, mert szörnyen szégyellem magam, és nem látom mikor lesz ennek vége.

Ha a lábad alatt mozog a talaj az nem pszichés? Nekem akkor szokott az lenni.

42 szerintem ne lépj ki. Nem tehetsz róla hogy ez van. Ha kilépsz tbd sem lesz és új helyez nehezebb találni. Én más miatt fél évig voltam beteg. Megértették azóta is ott dolgozom. Ne érezd emiatt rosszul magad. De valahogy pszichésen is erősödni kell mert ha meg is ijedsz pluszban akor mégrosszabb. Koponya mri volt nektek?

Én is írtam már itt neked korábban (én ajánlottam a FB csopit), és még annyi eszembe jutott, h ájulásérzésed nem szokott lenni? :/ Mert nekem ha nagyon felerősödik, akkor az is van... és néha koncentrációs zavar is befigyel olyankor, mert ugye arra figyelek, h úristen csak múljon már el.. Én dolgozom még, mert egyelőre munkaképes vagyok, hála az égnek. De van, hogy ott kap el egy nagyobb roham és az baromi kellemetlen. :( Az a baj, hogy én már érzem magamon, hogy pszichésen is rápörögtem egy kicsit, mert amint egy kicsit rosszabbul érzem magam, azonnal el kezdek pánikolni és akkor még rosszabb lesz. Nem a pánik miatt indul be (az tuti!!) de fokozza. És én úgy tudom, hogy erre a mal debarquement szindrómán is segíthet az antidepresszáns, illetve béta és kálciumcsatorna blokkolók még segíthetnek. De persze baromi nehéz eltalálni sajnos, hogy mi a jó gyógyszer és idő, mire el kezd hatni. :(

Na, hát nekem is szokott ájulás érzésem is lenni, és már annyira figyelem magam, hogy attól tényleg rosszabb. De ez a hülye dokik miatt van, mert mikor kezdődött a szédülés, még kiengyensúlyozott voltam lelkileg, és csak a sok szédüléstől lettem ilyen para, meg a sok dokitól, akik mindent pszichésnek akarnak beállítani.

Sajnos mikor az ember megijed akkor államdósulni is tud ez mert fél tőle. Sokan így ragadtak bele a bppvbe miközben már rég elmúlt csak olyan ijesztő volt hogy még utána is megmaradt a bizonytalanság érzés. Nehéz megkülönböztetni mi pszichés mi nem. Ma én is baromira szédültem. Felretartott fejjel tudtam csak maszkálni reggel munkába menet meg felbuktam mindenben és féltem elájulok. Napközben meg a monitor előtt időnként bekancsítottam. Szuper volt. De pszichésen volt mert mikor behisztizett egy kolléganőm és felidegesített elmúlt egy időre :D

49-es: tényleg nehéz megkülönböztetni, h mi a pszichés és mi nem, ez biztos így van. És én is hallottam arról, hogy sokan tényleg "beleragadnak", mert egyszer megijedtek és emiatt van. De nekem az első "roham" sem forgójellegű volt. Tutira nem bppv. :/ Habár nem tudom, h mi lehetett.... egy biztos, hogy nagyon rosszul lettem. De ilyen kvázi szépen, fokozatosan alakult ki. tehát éreztem, h valami nem stimmel... akkor még jártam keltem meg minden oké volt (a lakásban csak) és aztán egyre rosszabb lett... és remegtem nagyon, és ki volt száradva a szám marhára... olyan érzésem volt, h úristen ki fogok száradni. És enni sem nagyon tudtam, mert ha ettem akkor még rosszabbul voltam. Talán ez volt benne a legérdekesebb rész. És utána estére valahogy szépen lassan csillapodott, de nagyon nehezen... és alig tudtam valami kaját letuszkolni a torkomon. De végül azért csak sikerült. Na ez történt tavaly novemberben, és azóta is "visszamaradt" ez a szédülékenység... hol rosszabb, hol jobb egy kicsit. Ez a majd elájulok érzésem még egyszer előfordult asszem valamikor olyan december környékén, de aztán ilyen nagyobb rohamom nem volt azóta hála Istennek. De nagyon para... és a legrosszabb az egészben, hogy fogalmam sincs, h mi a fenétől lehet, és miért nem szűnik már meg... :(