Ez tényleg olyan nagy bűn?

Azalapján amit leírtál úgy érzem tényleg az van, hogy a nővéred egyszerűen csak rajtatok csattantotta egy kicsit az ostort a kissé nyers megfogalmazásával.

Ahogy ő is mondta, nem veletek van a baja, hanem anyukátokkal.

Írtad, hogy "Szerintem most már el kell tudnunk fogadni a véleményét, nem gyerekek vagyunk, hogy a szemünkbe hazudja, milyen jók vagyunk, akkor is ha nem úgy gondolja." Ez igaz, viszont se te, se anyukátok nem gyerek, meg kellene látni azt, hogy itt nem az a fontos, hogy melyik ér többet, a gyerek vagy a karrier, hanem azt, hogy mindkettő pontosan ugyan olyan értékes, csak más dolgokban, más szemszögből. Ez olyan mintha azon vitatkoznánk hogy az almából vagy a kakasból lehet finomabb befőttet készíteni? Hát persze, hogy az almából, de ettől még a kakas nem lesz értéktelen. Egy almaleves és egy húsleves is ugyan olyan értékes. Sőt, van aki a kakaspörkölthöz csinál almakompótot. Remélem érted mit akarok mondani.

Ami pedig anyukádat illeti... a fenti példára utalva lehet az van, hogy a nővéred nem érti, hogy miért van az, hogy kiteszi magából azt amit csak tud, de nem tud megfelelni a saját anyja számára.

Nem tudhatod mi megy otthon akkor, amikor ti nem vagytok ott. Nem tudhatod milyen párbeszédek, esetleg csendes ridegség ül a hangulaton.

Az is lehet, hogy anyukátok egész héten mikor nem vagytok ott arról áradozik, hogy milyen aranyosak a kicsik, vagy milyen cuki képet küldtél neki neten, vagy akármi, miközben lehet hogy őt csak egy-egy "nem gondoltad meg magad?", "jobb" esetben pedig egy "hogy vaggyal" letudnak.

Én a helyedben ahhoz a személyhez fordulnék akiről eddig szinte egy szó sem volt. Apukátokhoz. Megkérdezhetnéd tőle, hogy nincs valami ami miatt konfliktus van anyukád és a nővéred között? Hátha ki tudnád így kerülni a kínos kérdéseket a nővéreddel miközben kideríted mi a valódi probléma forrása.

Ha ez nem opció, akkor esetleg a nővéredet kérdezd, hogy min vesztek egész pontosan össze, mivel bántották meg egymást.

61.

Ugyan már, férfiaktól akármit várni helyzetben... Csak hümmögni fog, és kimegy a kertbe dolgozni.

A probléma mindig a nőkkel van meg a kontroll birtoklásával. Az anyósos kérdésekben is, amikor a menyek is kizárólagosan akarják birtokolni a férjüket, mintha a levegőből pottyant volna az ölükbe.

Ez is egy pont olyan helyzet. Az egyik gyerek már teljesen magáénak érezte a szüleit, a szülői házat és most elveszti azt a helyzetet, ami neki adott teljes kontrollt a szülei és a szülői ház fölött.

És még a testvérében kelt bűntudatot. Ha elég ügyes, még azt is elérheti, hogy a szülei mennek az unokákat látni, nem a testvére hozza az unokákat. Fele győzelem lenne, legalább a szülői ház feletti kontroll tekintetében.

A következő célpont a nagymama, hogy meg se merjen szólalni, főleg ne őszintén és akkor, amikor az eszébe jut, hogy milyen öröm neki, hogy unokái vannak. Hogy titokban kelljen sapkát kötnie az unokáinak, nehogy megbántsa a rátelepedett felnőtt gyerekét. 2:0 az otthonlakó testvérnek.

Arról senki nem beszél, hogy a nagynéni milyen viszonyban van a testvére gyerekeivel. Ajánlotta-e a keresztmamaságot, törődik-e velük. Vagy csak saját dicső magával.