Ez tényleg olyan nagy bűn?

ma 09:22 #29-ben megérkezett a lábszétrakós idióta- aki mindenhová ezt írja valószínűleg. Nem zavar senkit, hogy nem erről szól a kérdés?

Olvasni azért tudsz lábszétrakó-néni?

"nem piszkálja a nővéremet azzal, hogy legyen családja, úgy se akar, és ezt mindenki tudja"

Egy normális anya (sőt egy normális ember is) képes empatikus lenni, képes kimutatni mindkét testvér felé a szeretetét.

Igenis, nagy dolog egy gyerek/unoka, és igenis sok munka és lemondás normálisan felnevelni.

Igenis, nagy dolog érmet nyerni bármilyen sportban, és igenis baromi sok munka és lemondás van mögötte.

Ez nem vagy-vagy, hanem IS-IS.

Mindkettő teljesítmény, mindkettőnek lehet (és kell is örülni), mindkettőért jár a dicséret. Mindkettô testvér értékes, értékes ember, mindkettőt szeretni kell.

"komolyan, szerintetek ez a normális? Szaporodni, közben meg elérni az életben egy jó nagy semmit?"

Igen, úgy tűnik a magyar emberek nagy részének ez a normális. Pláne most, hogy jön a karácsony. Már nem tudok úgy megnyitni egy híroldalt vagy akár a fészbúkot, hogy ne jönne szembe egy szívszorító, adományért kuncsorgó bejegyzés, amiben a 6-8-10 gyerekes család 100ezerFt-nál alacsonyabb összegből él havonta és meleg vizet kérnek a jézuskától. Ha meg meg merem jegyezni, hogy esetleg el kéne menni dolgozni, akkor rögtön százan ugranak a torkomnak, hogy milyen érzéketlen f_asz vagyok.

Tisztességgel felnevelni egy gyereket, arra lehet büszkének lenni. De csak arra, hogy kitoltad magadból? Azt minden állat tudja.

Rengeteg sokan szülnek családi vagy társadalmi nyomásra, ún "szüjjémán" hatására.

Ezzel az a gond, hogy egyrészt olyanok is szülnek, akik nem akartak, és így legalább 3 ember életét tönkre vágják, roszabb esetben tragédia történik....Ami elég gyakori, teszem hozzá.

Másrészt azok a gyerekek legtöbbször rossz körülmények közt nőnek fel, hiszen a szülők nem akarták, így tehernek tekintik, nem segítik, sőt nagyon gyakran elhanyagolják, verik, stb. A gyerekből pedig egy lelki gondokkal küszködő felnőtt válik majd, hacsak nem lesz szerencséje el fog kallódni, drogos, prostituált/hajlékltalan, stb lesz belőle.

Én is ilyen gyerek voltam, apukám akart csak de ő link volt, hamar lemorzsolódott, anyukám pedig türelmetlen volt velem, vert, mint egy tárgyat, úgy kezelt. Így persze én sem kezeltem magam másképp, majdnem legalul kötöttem ki....Hatalmas szerencsémre eljöttem abból az országból és nagy nehezen pszichológus segítségével feltornáztam magam, de nehéz volt, 5 éve járok.

De eltértem a tárgytól.

Ez a szülés/gyerekfétis nagyon káros. Igenis jó, ha gyerek születik, ha AKARJÁK a felek, szeretettel várják.

de NE ERŐLTESSÜK rá mindenkire, ne nézzük le azért, mert nem akar gyereket.

Főleg mert kibsztt undorító valakit csak ezért megítélni.

Én sem akarok, mert tudom hogy nem tudnám rendesen felnevelni, egyszerűen nem lennék rá képes, nem szeretném senki életét elbaltázni.

Anyátok a hunyó, hogy nyilvánvalóvá teszi, a nővéred értéktelenebbnek tartja, mint téged.

Az pedig, hogy soha nem volt olyan boldog, mint most az unokái miatt...hát...nagyon gáz, hogy csak ebben találja meg az élete értelmét/boldogságát.

Csóri leszólt nővéred pedig jobban tenné, ha elköltözne a lelkileg mérgező anyjától.

Írom ezt 2 gyerekes anyukaként, aki pont azért mert a gyereknevelés nem csak boldogság és móka kacagás, hanem kemény meló is egyben, ezért én már a saját életemet tervezem a gyerekeim önállósodása után.