Hogyan lehetne ösztönözni egy kamaszt, hogy vigyázzon a testvérére?

A mostani 30-40-50+ válaszolók belegondolhatnának, hogy ők vajon megszülettek-e volna, ha a szüleik pont úgy álltak volna hozzá, amit itt nagy vehemensen kikértek a kérdezőtől. Ezért születik manapság egyre kevesebb gyerek, mert egyrészt a kényelem, másrészt meg az új módi, hogy a gyerek az gyerek, csak jogokkal, semmi felelőséggel, amíg el nem költözik.

A helyzet, hogy a szülők 6 előtt nem érnek haza a munkából tényleg nem ideális, és jó lenne, ha nem minden hétköznap, hanem esetleg csak pár nap kéne az idősebbnek besegítenie, de ettől még nem lesz nyomorult az a szegény gyerek-talán épp ellenkezőleg.

#201 cSaK jOgOk SeMmI fElElŐsSéG

Persze, mert a házimunka és a tanulás az semmi, lesz szíves 2 órán át otthon ülni. Barátnőzés, haverok meg várják ki szépen.

#201

30-as vagyok, a szüleim úgy álltak hozzá hogy az ő dolguk rám vigyázni, és megszülettem. 🤷‍♀️

85-ös, én pl azért nem vállalok gyereket, mert az idióta anyámék 14 éves koromtól kezdve a nyakamba vágták a testvéremet, vigyázzak rá suli után, szünetekben.

Kell a francnak saját gyerek, mikor már volt egy akkor, amikor ÉLNEM kellett volna, barátnőzni, hülyülni, sportolni, mint egy kamasznak, fiatal felnőttnek, nem pedig bébiszittert játszani nap nap után, mert a szüleim csak megcsinálni tudták a másik gyereküket.

201!

49 éves vagyok. Már nem tudom hanyas számú komment volt az enyém, én írtam, hogy az óvodából és az iskolából hordtam haza a hugomat. A szüleim elvaltak, anyám nem tudta máshogy megoldani. Értettem, hogy szükség van rá, de GYŰLÖLTEM, hogy nincs semmi időm a húgom nelkul. Hogy őszinte legyek, ez is egy ok volt anno, amiért én csak egy gyereket vállaltam.

Nagyon reálisakat KÖVETELNEK itt egyesek.. babiszitter.. meg munkahelyváltás...meg minek szültek egyáltalán második gyereket..végülis minek szül bárki.. csak a nyűg van vele.

Na mindegy, lehet ezt is lepontozni, itt csak mintaszülők vannak, ideális körülményekkel. Örüljetek neki, és támadjátok csak a kérdezőt, ha ettől érzitek jól magatokat.

Anyám úgy gondolta, hogy ha már egy iskolába járunk, haza is vihetem a tesómat. És megirathatom vele a házi feladatot. És tudok neki is kenni kenyeret uzsonnára. Utána is ráérek a saját házimat írni, elmenni külön órára vagy tanulni érettségire. Minden nap. Mert ő értünk túlórázik. 6 évig így volt. Tudja itt más, milyen élet ez? Nincs szociális élete a nagynak, mert előbb a kicsi dolgait kell megoldania, mire lenne ideje, addigra lemarad a suli utáni közös lógásról az osztálytársaival, barátaival. Nincs spontán program vagy extra edzés, mert ki lenne otthon a kicsivel?

A kicsi oldaláról meg: mit magyaráz nekem, ez csak a testvérem, akkor is nézem a tévét.

Aztán kit vesznek elő, ha 2 óra veszekedés után mégsincs kész az a házi feladat?

Ami régen volt, az sem volt jó. Nem a nagy testvér neveli a kicsit.

Egyébként kérdező, gondolom, ha a kicsi MEGHAL!, akkor majd a 17 éves nagy gyerek lesz a szmét tetves rhadék, amiért nem vigyázott a 9 évesre.

Igen, meghalhat, simán.

Akkor mi lezs? A 17 éves éljen örökké bűntudattal, mert

1. nem segíthetett a tesón

2. a szülei is őt okolják

Hebrencs.

Az én öcsém is az volt, ami azt jelentette, hogy minden másodpercben a seggében kellett lennem, vagy magára borította volna a szekrényt, hűtőajtó tárva nyitva, rohangált, bszott megcsinálni, amit kérek, de cserébe mindig parázhattam, hogy na, kinyírja-e magát valami állatsággal, mert mondjuk betöri a fejét a lépcsőn - és társai.

Egy magatartászavaros gyereket főleg NEM bízunk a nagyobb testvérre!

#206

“ minek szültek egyáltalán második gyereket..végülis minek szül bárki.. csak a nyűg van vele.”

Senki nem írta, hogy minek szül “bárki”, viszont sokadszorra se sikerül megválaszolni, hogy minek gyereket vállalni ha nincs rá kapacitás. Szóval kifejtenéd hogy miért jó ez?