A barátommal összeköltöznénk, hogy mondjam meg a tesómnak, hogy költözzön el?
Féltestvérek vagyunk, én kicsit nagyobb előnnyel tudtam indulni az életben az apám által. A lakást is ő vette nekem, az enyém. Viszont nem éreztem fairnek, hogy én itt lakok egyedül egy 2 hálószobás lakásban, közben a tesóm meg koliba költözne a halál f.szán. 1,5 éve költözött be. Nekem nyáron lett egy párkapcsolatom, és időszerűnek tartjuk, hogy ne az legyen, hogy hol nálam, hol a páromnál alszunk, hanem legyen egy közös otthonunk. Ő költözne hozzám.
Már április óta szó van róla, többször megjegyeztem a testvérem előtt is, hátha megkérdezi, hogy a továbbiakban mi hogyan képzeljük ezt el, de semmi... A barátom szerint úgy van vele, hogy úgyis két hálószoba van, elférünk hárman. És hogy ezt a beszélgetést nekem kell majd kezdeményezni... Viszont én ebben annyira béna vagyok, mindig kerülöm a kínos szituációkat, beszélgetéseket. Nem akarom megbántani, nem is mondanám azt, hogy akkor hétvégén pakoljon és hétfőtől nem lakhat itt, mert július-augusztus környékén kéne csak elköltöznie.
Egyetemisták vagyunk, de nem tudom, hogy most a covid miatt szeptembertől mehet a kollégiumba?
De Kérdező. Könyörgöm, kicsit előretekinthetőbben is gondolkodhatnál.
Gondolhattad volna, hogy idővel párt fogsz találni, nem azt mondom, szép volt tőled, hogy felajánlottad neki, hogy költözzön hozzád, de így ennek semmi értelme nem volt, mert most másfél év után költözhet is el.
Hagyhattad volna, hogy legyen kolis, és akkor most nem lenne ilyen gondotok.
11-es, belőled miért árad ennyi rosszindulat?
Itt lakott másfél évig úgy, hogy semmit nem kellett fizetnie. A rezsit, nagybevásárlásokat is én fizettem. Ha ebédet, vacsorát rendeltem magamnak, mindig rendeltem neki is valamit. Ha főztem, akkor úgy, hogy ő is tudjon belőle enni. Vagy ha pl. a barátommal azt találnánk ki, hogy családi házba költözünk és az én lakásom eladásra kerülne, akkor költöztessük be oda is? Nem az "aktuális kanom", hanem a párom, életem szerelme. Hosszú távra tervezünk egymással, 2-3 éven belül szeretnénk kisbabát is, nagyobb helyre költözni stb.
Kisstílű vagy és bunkó.
Mikor beköltözött, akkor még az sem volt biztos, hogy folytatja azt a szakot, ahol van, amit elkezdett. Nem gondolkoztam, ez van, ezen már nem tudok változtatni. De nem hiszem, hogy bántani kéne azért, mert felajánlottam neki ezt, anyagilag is nem kevés terhet levettem ezzel a szüleimről, róla.
Viszont mi a barátommal kettesben szeretnénk már élni.
"Nem állapodtunk meg semmiben."
Hát ez elképzelhetetlen, ne is haragudj. Fogta magát és hétfőn megjelent, hogy akkor ő határozatlan ideig itt lakik? Vagy hogy történt?
"Mintha nekem kötelességem lenne a fél(!)testvéremet támogatni, eltartani. Most én miért tehetek arról, hogy anya másodjára rosszul választott magának, és a nevelőapám egy albérletet nehezen tudna kifizetni?"
15-ös vagyok. Hú, azért téged sem kell félteni, bunkóságért te sem mész a szomszédba. Attól még mert FÉL!!!testvéred, ugyanúgy a testvéred, egy anyából jöttetek ki, ne haragudj! Illetve majd akkor vagadalózzál azzal, hogy ki mennyit keres, ha nem apukád teszi a segged alá a lakást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!