Teher vagyok itthon?

Őszinte leszek, nekem is teher volt már testvérem, pláne mikor a párja is odajött és gondolom fordítva én is terhet jelentettem nekik. Ha az ember nem arra készül fiatalon, hogy többen fognak együtt lakni, hanem csak odakerül valaki, ha nem egyformák a terhek, amiket visznek, ha nem egyformán fizetnek, akkor bizony lehet teher egyik a másiknak. Ettől még szeretheted. Sajnos ha rokonnal él együtt az ember, hajlamos elnyomni a másikat vagy nem figyelembe venni hogy már mindketten felnőttek, mert a szemében még mindig csak a kis/nagy testvér vagy. Szerintem költözz el, ha tudsz.

Ha ő családos, gyerekkel, akkor pedig pláne minél hamarabb, akkor gondolom ez amúgyis csak átmeneti dolog.

Nézd, azért teljes mértékben érthető, hogy a huszonéves nővéred önálló életet szeretne saját családdal és nem a testvérét gondozni. Pláne, ha csak a rezsit fizeted, minden mást ő finanszíroz neked vagy mi? Azért ez abszurd, akkor a saját életével mi lesz?

Miért laksz egyáltalán náluk? A szüleid feladata lenne eltartani téged, nem a nővéredé.

És mennyit fizet apukád? Lehet, hogy amit ad, az a felét sem fedezi a költségeidnek.

De pénzről függetlenül, őszinte leszek, nekem is teher lenne, hogy itt lakjon velünk valaki a páromon és gyerekeinken kívül. Majd ha külön költözött, megérted.

A beteg szülőt ki ápolja?

Egy dolog, hogy felnőttkorodig a nővéred nevelt, de úgy fest, a nyakukon akarsz maradni. Nincs benned törekvés az önállósulásra. El kéne jusson az agyadig, hogy a tesód nem az anyád.