Az volna a kérdésem hogy 16 éves lány vagyok terhes! A párom albérletben költözik, és 22eves. Én is szeretnek elköltözni de nem engedik! Mit tudok tenni? (A házasságon kívül, mert abba nem egyeznek bele, és a baba marad! )

#89, továbbra is az a gáz, aki "csupa jóakaratból" el akarja venni mástól a törvény adta döntési jogát... na, az nagyon gáz...

Másfelől meg abbahagyhatnád már az általad nyilván jópofának tartott ótvar hazudozásaidat, a #39-ben szépen leírtam a valós lehetőségeket...

#90, szabadság nélkül nyilván lehet vegetálni, a kérdés annyi, hogy érdemes-e...

Ajánlott irodalom:

[link]

Hazugság? Tudod mi a hazugság? Amit te le akarsz nyomni egy 16 éves kislány torkàn. Hogy ö majd 23 ezer gyesbol par tizezer gyerektartasbol meg ugyanannyi szülöi alamizsnabol elel gyerekkel vagy akar anelkul. Hogy veszed te a batorsagot hogy ilyet elhitess egy kiskoruval te vilag szemete???

És ezt mind miert? Hogy te élvezhess egy nagyot arra hogy a kerdezo a szüleivel osszeveszik.

Jajj takarodj mar a verseiddel. Ebbol is tuti kap kenyeret meg pelenkat mi?

Neked valami gyogyszert kene szedned mert nem vagy komplett

Na, vajon miért gondolok arra, hogy szakítani fognak? Tán csak nem azért, mert a házasságok fele válással végződik, a tiniszerelmek meg szinte soha nem tartanak ki sokáig? Vagy mert a gyerekvállalás még a legjobb kapcsolatot is próbára teszi, pláne két fiatalét, akik közül az egyik még maga is gyerek? Próbáld már meg reálisan látni a világot.

"Ha a Kérdező egyedül marad, akkor is jogosult lesz GYES-re, gyermektartásra, 18 éves koráig a szüleitől a saját eltartására. A létezhető legrosszabb koreográfiában meg nevelőszülőkhöz kerülhet a gyerek, amíg összeszedi magát, talál új társat, stb."

Ja, mert a gyesből aztán el lehet tartani magadat meg még a gyereket is, ugye? Na ne hülyéskesdjünk már. A szülők sem kötelesek pénzelni senkit, a törvény szerint (!) bármikor lemondhatnak a gyerekükről, és ha még ezt nem is teszik meg, a lány hamar betölti a 18-at. Biztos élmény lesz nyomorban felnőni a kis családnak. Ne tudd meg, hogy a pénzhiány milyen szörnyeteggé tudja változtatni az embert. És tessék: akkor már nem csak ruhára meg ételre nem jut majd pénz, de még szeretetet sem fog kapni a kisgyerek, mert az idegroncs anyja nem fogja tudni érzelmileg támogatni őt.

A nevelőszülők meg még jobb lehetőség. Van fogalmad róla, mekkora trauma egy kicsi gyereknek, ha a saját szülei elhagyták? Ha a saját szükei teherként tekintenek rá? Ha egy gyerek még a saját szüleire sem számíthat, mégis kiben bízzon?

Anyagi és érzelmi biztonság: az általad felvázolt szituációk egyikében sem kapja meg őket a gyerek.

Jajn utolsó ilyet neki ne mondj xd érzelmi biztonság? Egy 16 éves gyereket tenne kvázi csövessé...miröl beszélunk.

Amúgy 65%os tiszta szivembol kivanom elj te ennyibol gyerekkel. Ha sikerult majd ugathatsz. Addig a sajatoddal verd a csalánt.

#97, én azért voltam életemben olyan csóró is, hogy a járda mellől szedtem a dekket, szóval nem kell ezt bemutatnod, hidd el. Viszont a csóróságból ki lehet mászni, mindig. Ami valójában a legnagyobb tragédia, ami egy emberel történhet, az a jogfosztottság - na, az beleírja magát a lelkedbe, ezerszer jobban, mint az utcán szedett dekk, azt nem fogod magad mögött hagyni soha. Nincs annál aljasabb tett (akár az emberölést is beleértve) mint más jogainak elvétele, elcsalása, elsumákolása.

Ahhoz képest a legmakacsabb anyagi probléma is szimpla nehézség, amin úrrá lehet lenni.

A másik - már bocs, de - éppen modell-szerűen mutatod be azt, hogy miért ellenjavallt, hogy a Kérdező szülei (vagy bárki más, hasonló helyzetben lévőnek a szülei) jogokat szerezzenek a gyerek fölött. Ugyanis abban a pillanatban az történne (90%, mondjuk), hogy a gyereket próbálnák eszközként felhasználni arra, hogy a Kérdezőre erőszakolják a saját véleményüket.

Ezt úgy lehet reálisan, jogszerűen kivédeni, hogy... ld #39.

Másfelől az is érdekelne, hogy ha sikerülne a Kérdezőre erőszakolni egy külső álláspontot, és később se értene egyet vele, hogy tudnál felelősséget vállalni a tettedért?

"neki csak az számít, hogy megszülessen a babucika" - nagyon nagyot tévedsz, nekem csak az számít, hogy a Kérdező és a párja döntsön szabadon, mert az ő joguk, az ő életük (első sorban).

Hogy hogyan döntenek, az az ő dolguk, ha az AB mellett döntenének és abba akarnának belepofázni mások, akkor azt védeném, ha a megtartás mellett döntenek, akkor azt védem.

A legnagyobb tragédia, amikor rendszeresen a képedbe vágják az édesszüleid, hogy bárcsak meg se születtél volna, és esetenként közben megpróbálnak megfojtani is, csak hogy érezd a törődést.

Persze, úrrá lehet lenni a szegénységen, de ez sokszor nem sikerül. Többször, mint hinnéd. Aztán vagy a pszichológusnál/pszichiátrián kötsz ki 20 évesen depresszióval és egyéb pszichés betegségekkel, vagy a híradó fő műsorszáma leszel 2 vagy 12 évesen, mert megkéseltek a szüleid. A kérdező gyereke vajon melyik lesz? Reméljük, csak az előbbi.