Mit gondoltok az "idősek otthonáról"? Mármint, hogy egy szülőd beadd.
Én megmondom őszintén kissé elítélem. Nekem volt 3 dédszülőm, és mindhárom háznál, a gyerekeinél volt, akik ápolták őket, és tisztességben öregedtek meg.
Ebből a háromból 2 házaspár volt (őket nagyon szerettem), mindketten parasztok voltak, szerették az állatokat, a falusi életet, foglalkoztak a kerttel, a tyúkokkal, a családdal. Különösebb "gond", betegség nem volt velük, csak az öregedés.
Másik dédimamámmal már komoly gondok voltak mert parkinson kóros volt. Ő 24 órás ápolásra szorult, teljesen magatehetetlen volt, de mégsem tették idősek otthonába, hanem ápolták.
Én értem, hogy megterhelő sokaknak egy idős szülő/nagyszülő, de akkor is visszásnak tartom, hogy a nagy többségüket igazából csak lepasszolják, hogy ne legyen láb alatt. Azt megértem, ha valakinek súlyos betegsége van és nem tudja a család ellátni, de a lepasszolást nem.
Magát az intézményt meg szomorúnak találom, mert a szememben az idősek egy kupacon várják a halált.
Mi a véleményetek?
Szakszerű ápolás, mint kifogás: szerintem itt tudni kell a sorok mögött olvasni. Egy szakápoló nem fog okádni, amikor leveszi az idős ember kakis pelenkáját, vagy amikor nem sikerült mindent benttartani a pelenkában, akkor lemosdatni a kakis testet, és kimosni a ruhákat.
Én megmondom őszintén, ettől rosszul lennék, a sakát gyerekem kívül sem tudnék kisgyereket sem pelenkázni, a bölcsiben is konkrétan rosszul voltam már többször, amikor mentem az enyémért, és épp pelenkát cseréltek valakinek, és éreztem a szagot. És tudom, hogy nem vagyok ezzel egyedül.
Ha erre kényszerülnék, nem tudnám jó szívvel csinálni. És nem akarom, hogy a szüleimről maradt utolsó emlékeim az undor emlékével keveredjenek. EZ gyávaság és ennél könnyebb ezeket a nehéz helyzeteket nem látni, igen.
Viszont elsősorban nem az ápolók őrzik az emlékeikben a szeretteinket, hanem mi és mi adjuk tovább ezeket az emlékeket a gyerekeinknek.
Én tudom, hogy a magam részéről nem akarnám, hogy az utolsó emlék rólam az undorító pelenkám legyen.
Szerintem akkor van gond az idősek otthonával, ha az időst nem látogatják, vagy csak nagyon ritkán. De jól írta valaki: ugyanezt az időst az otthonában sem látogatná senki, mert nem szereti senki. ismertem bácsit, aki így halt meg, két hétig nem tűnt fel senkinek, csak utána a nyugdíjat hozó postásnak..... akit nem szeret senki, az nem azért szerencsétlen igazán, mert otthonban van.
Aki pedig szeretnek, és látogatják naponta, párnaponta, azzal az ápolók sem mernek egyébként rosszul bánni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!