Mit szólnátok, ha az idén érettségiző 18 éves fiatok kijelentené, hogy ő inkább öngyilkos lesz, semhogy dolgozzon vagy továbbtanuljon?

Kacagnek a kamasz hisztijen.

Most jott ra hogy ingyenelo akar lenni, akkor 18 evig be volt kotve a szeme?

És hogy képzeled a jövődet?

Anyu-apu eltart? Vagy keresel egy pénzes nőt? Vagy gazdálkodsz?

Leülnék vele elbeszélgetni, megtudakolván, miért látja így az életet, miért születtek meg benne ezek a gondolatok.

Ha pedig nem tudok segíteni, akkor pszichológus segítségét kérném, olyanét, akit sokan ajánlanak.

Kiröhögöm.

Gondolom nem most derült ki, hogy egy életképtelen, lusta majom.

Én is inkább megpróbálnék beszélgetni vele, vagy ha az nem megy, pszichológushoz fordulni. Mindegy, hogy mennyire gondolja komolyan, az öngyilkosság gondolata mindig egyfajta segítségkérés, és azt jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben.

Aki erre megverné a gyerekét, vagy kiröhögné annak csak "gratulálni" tudok!!! Nem hiszem, hogy egy fiatalnak megjön attól a kedve a továbbtanuláshoz, hogy jól megverik, vagy kigúnyolják!