Ilyen esetben költöznétek otthonról terhesen/kisbabával?
Terhes lettem 18 évesen... Nem terveztük még a barátommal babát, először szerettem volna lediplomázni az egyetemen, dolgozni pár évet. De ugye ember tervez... Ezt a félévet még megcsinálom az egyetemen, de utána egy évig passzívon leszek.
Viszont a gond az, hogy anyukám azt szeretné, hogy a babával itt maradjunk, nálunk. Alapból nagyon jó a kapcsolatunk, szóval nem olyasmi, mint amit itt az oldalon lehet olvasni, és örülök, hogy ennyire szereti már most az unokáját (13 hetes terhes vagyok). Apukám szerint meg jobb, ha külön megyünk, hiszen egy család leszünk mi hárman, egy idő után zavarni fog minket, hogy anya mindenhez asszisztálna.
Egy részem apuval ért egyet, hogyha gyerekünk lesz, akkor legyen egy saját otthonunk. Mert hiába mondja anya, hogy az emeleti részt megcsináltatja nekünk teljesen, szóval nem hárman laknánk az én 'gyerekszobámban', de azért mégis más úgy élni, hogy tudom, a szüleink alattunk alszanak.
Viszont anya azzal jön, hogy még sosem volt semmilyen felelősség rajtam és ez a baba teljesen megváltoztat majd mindent, jól fog jönni a segítsége, meg hogyha majd a barátom újra elkezd dolgozni, akkor nem leszek egyedül. Igaz, hogy amennyire várom ezt a babát, annyira félek is attól, hogy milyen leszek anyaként, milyen lesz az új életünk. Tehát ha itthon maradunk, az jóval kényelmesebb lenne. Viszont valószínűleg hiába lenne itt a babó, ugyanúgy gyerekként lennék kezelve, aki nem tudja ellátni magát, vagy a babát, nem tud gondoskodni róla. Szóval mindkét opció mellett van pro és kontra...
Hát úgy élünk együtt, hogy a hét nagyobb részében nála vagyok, vannak ott is dolgaim, ruháim, stb. De ott neki van bejárónője, reggelente ő 7-kor már megy edzeni és hazafele mindig hoz reggelit, de egy rántották/tükörtojást én is képes vagyok megcsinálni, vagy melegszendvicset, amerikai palacsintát pl. Egyszerűen a nagyobb kajákhoz nincs erőm, meg kedvem, hogy 1-másfél óráig főzőcskézzek, utána még fél óráig pakoljak utána és igazából 20 perc alatt megegyük.
De napközben általában étteremben eszünk, mert nekem az egyetem központi részen van, neki az irodája is és sokkal egyszerűbb beülnünk valahová (akár együtt is), minthogy hazajárkáljunk enni.
Bocsi, hogy ezt mondom, de jelen esetben egy elkényeztet gyereknek lesz gyereke. Ha képtelen vagy ellátni magad menjetek a szüleidhez, mert így bajok lesznek.
Elhiszem, hogy nem kellett otthon sokat takarítani, de ne okozzon problémát egy 18 évesnek a söprés, felmosás porszívózás, mosás (nem olyan nehéz ám beállítani a gépet) stb. A főzésnél nem kell mesterszakácsnak lenni(én se vagyok az), de vannak fél óra alatt elkészíthető kaják és akkora adagot kell csinálni, hogy két napig lehessen azt enni. Ha magadat nem tudod ellátni, akkor a babát hogy fogod? Tisztába rakni, fürdetni, etetni stb. és mellette a háztartás.
Anyukád mérő jó szándékból totál életképtelennek nevelt. Ha vele fogtok élni, nem lesz mitől változzon a helyzet.
De egyszer még kell tanulni. Kezdj neki.
Ha mondjuk baleset érné a párod, vagy lebetegedne hosszabb távra, sztem megszűnne a bejárónő...
Szerintem mindenkinek az a jo es egészséges, ami neki az. Ha jól kijonnetek es az emelet szeparalt es anyukadek elég jo fejek, plusz szívesen maradtok, akkor nem kell csak azert külön menni, hogy a GYIK-en ne nézzenek magatehetetlennek. Nagyon messze nagyon egyedül tényleg lehet sokkal rosszabb főleg az elején.
De ha másra vagytok, akkor menjetek külön. Kezdhetitek egyutt is ugy hogy később mentek. Vagy elore megmondjatok hogy (max.)2 ev pl., stb. Ami nektek a legjobb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!