Ilyen esetben költöznétek otthonról terhesen/kisbabával?

Terhes lettem 18 évesen... Nem terveztük még a barátommal babát, először szerettem volna lediplomázni az egyetemen, dolgozni pár évet. De ugye ember tervez... Ezt a félévet még megcsinálom az egyetemen, de utána egy évig passzívon leszek.

Viszont a gond az, hogy anyukám azt szeretné, hogy a babával itt maradjunk, nálunk. Alapból nagyon jó a kapcsolatunk, szóval nem olyasmi, mint amit itt az oldalon lehet olvasni, és örülök, hogy ennyire szereti már most az unokáját (13 hetes terhes vagyok). Apukám szerint meg jobb, ha külön megyünk, hiszen egy család leszünk mi hárman, egy idő után zavarni fog minket, hogy anya mindenhez asszisztálna.

Egy részem apuval ért egyet, hogyha gyerekünk lesz, akkor legyen egy saját otthonunk. Mert hiába mondja anya, hogy az emeleti részt megcsináltatja nekünk teljesen, szóval nem hárman laknánk az én 'gyerekszobámban', de azért mégis más úgy élni, hogy tudom, a szüleink alattunk alszanak.

Viszont anya azzal jön, hogy még sosem volt semmilyen felelősség rajtam és ez a baba teljesen megváltoztat majd mindent, jól fog jönni a segítsége, meg hogyha majd a barátom újra elkezd dolgozni, akkor nem leszek egyedül. Igaz, hogy amennyire várom ezt a babát, annyira félek is attól, hogy milyen leszek anyaként, milyen lesz az új életünk. Tehát ha itthon maradunk, az jóval kényelmesebb lenne. Viszont valószínűleg hiába lenne itt a babó, ugyanúgy gyerekként lennék kezelve, aki nem tudja ellátni magát, vagy a babát, nem tud gondoskodni róla. Szóval mindkét opció mellett van pro és kontra...