Ilyen esetben költöznétek otthonról terhesen/kisbabával?
Terhes lettem 18 évesen... Nem terveztük még a barátommal babát, először szerettem volna lediplomázni az egyetemen, dolgozni pár évet. De ugye ember tervez... Ezt a félévet még megcsinálom az egyetemen, de utána egy évig passzívon leszek.
Viszont a gond az, hogy anyukám azt szeretné, hogy a babával itt maradjunk, nálunk. Alapból nagyon jó a kapcsolatunk, szóval nem olyasmi, mint amit itt az oldalon lehet olvasni, és örülök, hogy ennyire szereti már most az unokáját (13 hetes terhes vagyok). Apukám szerint meg jobb, ha külön megyünk, hiszen egy család leszünk mi hárman, egy idő után zavarni fog minket, hogy anya mindenhez asszisztálna.
Egy részem apuval ért egyet, hogyha gyerekünk lesz, akkor legyen egy saját otthonunk. Mert hiába mondja anya, hogy az emeleti részt megcsináltatja nekünk teljesen, szóval nem hárman laknánk az én 'gyerekszobámban', de azért mégis más úgy élni, hogy tudom, a szüleink alattunk alszanak.
Viszont anya azzal jön, hogy még sosem volt semmilyen felelősség rajtam és ez a baba teljesen megváltoztat majd mindent, jól fog jönni a segítsége, meg hogyha majd a barátom újra elkezd dolgozni, akkor nem leszek egyedül. Igaz, hogy amennyire várom ezt a babát, annyira félek is attól, hogy milyen leszek anyaként, milyen lesz az új életünk. Tehát ha itthon maradunk, az jóval kényelmesebb lenne. Viszont valószínűleg hiába lenne itt a babó, ugyanúgy gyerekként lennék kezelve, aki nem tudja ellátni magát, vagy a babát, nem tud gondoskodni róla. Szóval mindkét opció mellett van pro és kontra...
Miből fogtok megélni? Ha jól értem, jelenleg a barátodnak sincs állása.
Laktatok már együtt a barátoddal?
Lakott ő már nálatok?
Pár hétre legalább cuccoljatok össze a felső szintre, hogy lássátok, hogyan működnek a dolgok.
Normális felek esetében nincs az együtt éléssel semmi gond, akkor borul a dolog, amikor valaki elkezd megmondó ember lenni vagy rátelepszik a másikra.
Miből fogtok megélni? Ha jól értem, jelenleg a barátodnak sincs állása.
De, dolgozik már évek óta (idősebb nálam pár évvel). Szerencsére nincsenek anyagi gondjai, sikeres a munkájában. Azt, hogy "visszamegy dolgozni", úgy értettem, hogy majd a pici születése után velünk lesz pár hétig.
Laktatok már együtt a barátoddal?
Igen, szeptember óta mondhatni együtt élünk.
Lakott ő már nálatok?
Nem. Mikor összejöttünk, ő már külön élt, saját lakásban. Ezért inkább nála vagyunk, de persze van, hogy itt is vagyunk kicsit, meg ismerik anyáék, szeretik is.
A barátom azt mondja, hogy szerinte jobb lenne, ha hárman laknánk, külön. De nem akar befolyásolni, mert ha én úgy jobbnak érzem, hogy anyuékkal vagyunk, akkor alkalmazkodik.
A barátomnak van lakása, de apa mondta, hogyha a költözést választjuk kapnék egyet, egy sajátot. Mert ugye bármi megtörténhet és nem akarná, hogyha esetleg a barátommal szétmegyünk, akkor ott legyek semmi nélkül... Plusz a barátom lakása egy két szobás legénylakás, egy család számára pici lenne szerintem.
Úgy fognak kezelni, ahogy TE VISELKEDSZ!
Ha gyerekként viselkedsz, rendszeresen rásózod a gyereket az anyádra és bulizni jársz, vagy mindenben ráhagyatkozol, akkor gyerekként fognak kezelni.
Viszont ha fogják látni, hogy a talpadon állsz, a barátod tisztességgel dolgozik, te megfelelően ellátod, gondozod, később meg neveled a gyereket, ezáltal alkalmasak vagytok egy felelős és önálló életre, akkor felnőttként fognak benneteket kezelni, legalábbis Normáliséknál ez így működik.
Ha mindezeket megtettétek és mégsem úgy alakul ahogy szeretnétek, akkor még mindig elmehettek.
De most terhesen, munkanélküli pasival, dobbantani a bizonytalanra, inkább ne tetézd a felelőtlenséget!
#5
Bocs, közben látom, hogy írtál és a pasi dolgozik.
Akkor mi a kérdés?
Menjetek külön!
"Apukám szerint meg jobb, ha külön megyünk, hiszen egy család leszünk mi hárman, egy idő után zavarni fog minket, hogy anya mindenhez asszisztálna."
Apukád bölcsességét fogadd meg. Ez a ti hármótok ünnepe lesz.
"A barátomnak van lakása, de apa mondta, hogyha a költözést választjuk kapnék egyet, egy sajátot. Mert ugye bármi megtörténhet és nem akarná, hogyha esetleg a barátommal szétmegyünk, akkor ott legyek semmi nélkül..."
Tetszik, hogy hasadban a gyerekkel, már kombináljátok, hogy mi lesz, ha különmentek! :D
Egyébként mi a fenéért kell neked is egy lakás egyelőre? Még nem mentetek külön. Ráértek megvenni, ha különmentek.
A barátod 2 szobás lakása meg még évekig nem lesz kicsi.
Te viszont túltolod ezt a történetet!
Először is gratulálok, és sok boldogságot, egészséget kívánok terhességed alatt és a továbbiakban is! :)
Szerintem igazán jó helyzetben vagy, a barátodnak van állása, lakása, a szülői ház is elég nagy ahhoz, hogy egy saját rész csak a tietek legyen, többféle lehetőséged is van, csak az a kérdés, te mit akarsz, készen vagy-e rá, hogy egyedül gondoskodj a babádról?
Szerintem nem csak a korod miatt, de első babánál mindenkinek nagy segítség, ha egy tapasztalt nő mellette áll és segít a kezdetekben, kijavítja a hibáit, és besegít, ezzel levéve némi terhet a válladról. Ezen kívül anyukádat is boldoggá tenné, ha az unokája közelében lehetne. Én maradnék a családi házban legalább az első pár hónapban, ha tényleg van ott elég hely.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!