Beleszóltok, hogy a férjetek mit vesz a gyerekének?
Érdekelne a véleményetek.
Kértem apukámtól karácsonyi ajándéknak egy drágább dolgot, mondta, hogy oké, megkaphatom. Viszont utána a felesége elkezdett otthon cirkuszolni, hogy ezt mégis hogy gondolta, hogy ilyet vesz nekem, és ez milyen drága, én sem vagyok normális, hogy ilyen igényeim vannak és hogy ezt kitaláltam... Nem értem, miért akar ebbe beleszólni, mikor amúgy egy szót sem beszél velem soha, köztudottan nem kedvel, mert az anyámra emlékeztetem.
Ettől nem mennek tönkre anyagilag, apának nem kell kölcsönt felvennie, mondhatni 'meg sem érzik'. De mégis úgy viselkedik a felesége, mintha nekem nem vehetne apa bármit, amit szeretne...
#56
Ez nem helyesírási hiba, hanem ÉRTELMEZÉSI te szerencsétlen!
Inkább köszönnéd meg, hogy felvilágosítottalak, hogy egy szót rosszul használsz!
De tudod mit? Leszarom!
Szia!
Megértelek, és elképedve olvasom a hozzászólásokat.
Az, aki szerint egy felnőtt férfit nem lehet rángatni, ha nem akarja; annyit mondok, hogy de, lehet. Apám és anyám 14 évig voltak házasok, abból nem is tudom hányszor csalta meg anyámat. Végül elváltak, mikor én olyan 9/10 éves voltam. Összejött az akkori szeretőjével, de nem igazán láttam bele a kapcsolatukba, mert nem szerette az új feleség, hogy létezem. Pedig egy 10 éves kislányról beszélünk. Megsértődött, ha hozzáértem apámhoz! Annyi történt, hogy ráraktam a kezem a vállára, mert mutatott valamit a számítógépen, és odahajoltam. Erre az asszonyka duzzogva bevonult a szobába.
Aztán apám pár év után el akarta hagyni, akkora már idősebb voltam, kamaszkor vége, rögtön írogatott nekem az asszonyka, hogy segítsek neki. Még akkor is normális voltam, nem szoktam feleslegesen bunkózni senkivel. Plot twist: véletlen terhes lett a válás elindításakor. Na, hoppá. Addig érdekes mód nem. Apám visszament hozzá. Megszületett a féltestvérem, azóta eltelt, ha jól számolom, 5 év. Apám megint beadta a válópert, és azt mondta nekem (már felnőtt vagyok), hogy előbb kellett volna, nem működött, nem változnak az emberek. A féltestvéremmel nincs igazán kapcsolatom, apám ex-feleségével sincs (pedig most már próbálná rám sózni, hogy vigyázzak a fiára, egyedül azt ooooolyan nehéz), apámmal hébe-hóba. Nem vagyunk rosszban, de igazából semmi érdemleges nincs köztünk. Őt is lehetett évekig rángatni, nyilván így volt neki kényelmes valamennyire akkor, de manipulálni mindenkit lehet. Na, erről ennyit.
Én nem tartom a Kérdezőt pénzéhesnek, mert nem érdekli, hogy mi van a féltestvéreivel, ők mit kapnak/mit nem. Miért érdekelné? Számára az két idegen gyerek. Nekem is biztosan van olyan rokonom, unokatestvérem, sőt nagynéném, nagybácsim is, akiknek tudok a létezéséről, de nincs hozzájuk kötődésem. Így nem igazán érdekel, hogy mi van velük. Sőt, egyik nagyapámmal is nulla a kapcsolatom. Azt se tudja, mikor születtem, elmennénk egymás mellett az utcán. Érdekel? Nem. Engem az érdekel, akihez kötődöm, akit szeretek.
Az új feleségnek el kell fogadnia, hogy a férjéhez van egy gyereke, másik házasságból. Az a férj dolga. Így vélem. Ameddig nincsenek rászorulva, hogy meghúzzák a nadrágszíjat, addig ne szóljon abba bele, hogy mit csinál a férj első gyerekével, akit el se tud viselni, mert létezik. Anyám mindig azt mondta, ha bárki - nyilván új párról beszélünk - beleszólna abba, hogy hogy nevel, támogat engem, annak kiadná az útját. Nincs hozzá köze. Pont. Ha valakit ez zavar, ne kezdjen házas, gyerekes férfival/nővel.
A másik, amin mosolyogtam, hogy valaki megütközött azon, hogy megmondjátok, mit kértek. Mi is. :-) Anyám ismerem, mióta megszülettem, ismerem a vőlegényemet is, mégis kölcsönösen megkérdezzük, hogy van valami kívánságod, aminek örülnél? Szerintem ez így normális. Nagyszüleim nem kérdeznek meg általában. Nagyon örülök minden ajándéknak, amit kapok tőlük, de azoknak sajnos a felét sem tudom hasznosítani, mert nem volt rájuk szükségem. Megköszönöm, elteszem őket, de arra is gondolok, hogy én érzem magam rosszul, hogy igazából kidobtak az ablakon xy mennyiségű pénzt miattam...
Egy szónak is száz a vége! Kérdező, nem szólhat bele. De ameddig apukád helyén kezeli a dolgokat, ne foglalkozz mással!
Nos, hál'Istennek nekem semmilyen tapasztalatom nincs elvált szülőkkel és mi sem leszünk azok, már csak azért sem, mert nem vállalunk gyereket :) Szóval teljesen tárgyilagosan tudok válaszolni.
Apád most jogilag azzal a nővel van, házasok, az anyagiak közösek. Ebből kiindulva, tisztán jogilag van beleszólása az asszonynak is a dologba. Persze kérdés, mennyire etikus, de hivatalosan beleszólhat az ajándékozósdiba, mert nem gyerektartásról beszélünk.
Azt tudod, hogy köztük született-e bármi megállapodás az ajándékozást illetően? Ha mi épp ilyet csinálunk a férjemmel, akkor az rokoni szinten mindenkire vonatkozik és nincsenek kivételek.
A múltkor tőle is nagyobb összeget kértek volna a testvérei, hogy összedobjanak valami vacakra az apjuknak és ő persze rögtön rábólintott... aztán itthon emlékeztettem, hogy egész évben tartottuk magunkat a megállapodáshoz, az én szüleim, az ő anyja, az összes rokonunk csak a keretösszegigg kaptak ajándékot, akkor most nem rúgjuk fel a megállapodást. Megértette.
Nem mondom, ha igaz, amit írsz, ritka egy szemét r bnc mostohád van, de ettől még az ő a családjukbeli megállapodás az irányadó, mert hivatalosan már ők élnek vagyonközösségben. Ami a gyerektartáson felüli kiadás, az hivatalosan nem jár neked, csak egy plusz amit apukád adhat.
Hát nem mindegy a körülmény. Pl apád a saját pénzéből akarja megvenni azt a drága dolgot vagy közös kasszából? Melyikük keres többet?
Mi közös kasszán vagyunk, és én keresek többet(több mint kétszeresét a férjemének)így nem örülnék, ha az általam megkeresett pénzt költené a lányára, anélkül hogy megkérdezne(itt nem 10-20-30 ezerről van szó, annyi nem számít)de a kérdező elkényeztetett stílusából kiindulva minimum egy 300 ezres iphone vagy egy autó lenne az ajándék.
Kedves kérdező, mégis mi az ajándék? Mert azért az nem mindegy.
Szerintem a pénzügyek valahol közösek egy házasságban. Nézd, a nő utal téged,mindent megtesz azért, hogy te is utáld őt. Ez rossz.
Szerintem beszéld meg apuddal, hogy mi legyen, legyél kompromisszum kész. Azért egy 9 éves gyerek már mindent felfog a világból, tehát nyilván rá is akar költeni.
Mivel a történetet csak a te szempontodból hallottuk,(egyfelöl vannak benne ellentmondások, másfelöl elég manipulatívnak tünik.)
Szóval amíg nem hallottuk a másik oldalt, mert ugye meglehet, hogy egész másképp festene a történet, így csak az alap kérdésre válaszolok.
Igen van az új feleségnek beleszólása, akár tetszik akár nem.
Én már eleve azt sem értem, hogy merül fel valakiben ilyen kérdés?
Akár hiszed akár nem egy normális családban megbeszélik azt, hogy mire költenek, legyen az akár a közös gyerekekkel kapcsolatos kiadás...
És megsúgom akik itt téged pátyolgatnak, azok mind elhagyott, megkeseredett,többnyire egyedülálló anyák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!